A Nemzeti Filmintézet negyedik alkalommal 2020. szeptember 22-28. között rendezi meg a főváros legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar filmkultúra értékeire és népszerűsítse a magyar filmeket. A fesztivál idei programjában hangsúlyos szerepet kapnak az elismert és világhírű magyar operatőrök alkotásai.  

A fesztivál a megszokott helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és ingyenes szabadtéri vetítésekkel a Szent István téren várja a közönséget.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt években több mint 100 filmet újított fel. A Budapesti Klasszikus Film Maraton bemutatja a frissen restaurált magyar filmklasszikusokat, hogy a lehető legjobb minőségben juttassa el azokat a nagyközönséghez. Ezen túl a filmszerető közönség számára elhozza a világ filmarchívumai által felújított emlékezetes külföldi alkotásokat is. 

Június 17-én tartották a MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivál díjátadóját. A fesztivál, melynek megálmodója Prof. Karl Bardosh filmrendező és egyetemi tanár, az idei évben a Magyar Telekom támogatásával valósult meg. Közel 180 alkotás közül választotta ki a rangos szakmai zsűri azt a 11 alkotást, amelyek képviselhetik idén hazánkat a Cannes-i Marché du Filmen. 

A fesztivál kiemelt témája idén a karantén volt, az, hogy hogyan telik az élet a négy fal között, miképp élik meg a koronavírus-helyzetet. A maximum háromperces kisfilmeket mobiltelefonos kamerákkal rögzítették a nevezők, a beérkezett munkák pedig jól bizonyítják, milyen értékteremtő potenciállal rendelkezik okostelefonunk, és milyen sokszínű, minőségi alkotásokat lehet készíteni egy ilyen hétköznapi eszközzel is. 

A veszélyhelyzet megszüntetésével sorra nyitnak a hazai mozik. Elsőként a szolnoki TISZApART Mozi nyitotta meg kapuit, június 20-tól pedig a Sugár Mozi, illetve a MiMozink hálózatába tartozó, a Lurdy Házban, az Euro Centerben és a tatabányai Vértes Centerben működő mozik is várják a nézőket. Június 26-án nyit a Pólus Mozi különleges akciókkal. A Cinema City hálózathoz tartozó mozik elvileg július elején kezdik a vetítéseket.

Június 25-én, azaz jövő héten csütörtökön a Budapest Film Zrt. mozijai is újraindulnak: aznaptól a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán, a Kino Cafe és a Corvin mozi is korlátozások nélkül vetít. Ezen a napon nyit a Cirko-Gejzír mozi is.

A járványhelyzet utáni első műsorhét programja június 22-én, hétfőn kerül fel az artmozi.hu-ra és a mozik honlapjára, s az internetes jegyelővétel is innentől indul. A Távmozi hétfő kivételével naponta egy előadásban vetít tovább.

Megvan a 8. Friss Hús Budapest új időpontja: szeptember 10. és 16. között rendezik meg a Toldi moziban a rövidfilm első számú hazai ünnepét.

Március 29-én kezdődött volna a magyar filmesek egyik legfontosabb eseménye, a Friss Hús, amelyet a járványhelyzet miatt elhalasztottak. Ma kihirdették a fesztivál új időpontját: a Friss Húst szeptember 10. és 16. között rendezik meg a budapesti Toldi moziban.

A fesztiválon a korábban meghirdetett válogatást vetítik majd, a line-up és a blokkok nem változtak. A legtöbb szakmai programot is megtartják, továbbá várhatóan az elmúlt hónapokban kialakult, korábban ismeretlen helyzet okozta kihívásokra reflektáló beszélgetések, előadások is bekerülnek majd a programba. A külföldről érkező szakértők részvétele a szeptemberben érvényes utazási szabályozástól függ majd. A zsűri külföldi tagjai vagy személyesen, vagy online vesznek részt a zsűrizésben.

A járványnak vége, a kultúrharc azonban „élesedik”. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium modellt váltana, a Színház és Filmművészeti Egyetem köszöni, nem kér belőle. A politikus polihisztor, mindenhez ért: az ITM nyilván jobban tudja, mi kell a színészek és filmesek képzéséhez, mint a 155 éves hagyományból építkező egyetem. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020 május végén az Országgyűlés elé terjesztett egy törvénytervezetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) „modellváltásáról”. (A felsőoktatás irányítását 2019 szeptember elsején adta át egy kormánydöntés az Emberi Erőforrások Minisztériumától a ITM-nek.) 

Az SZFE másnap kiadott egy nyilatkozatot, melyből többek közt kiderült, hogy ITM egyáltalán nem tartotta fontosnak, hogy lépéséről egyeztessen az egyetemmel: „A sajtóból értesültünk arról, hogy 2020. május 26-án benyújtották az egyetemünk jövőjét meghatározó törvénytervezetet. Meglepetésünkre az alapítványi modellváltás határideje még a korábban kijelöltnél is közelebb került: 2020. szeptember 1. Az átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához ez az idő ijesztően kevésnek tűnik, a sietség oka nehezen érthető.” 

Hamarosan az SZFE egykori és jelenlegi hallgatói is tiltakoztak, és a Hallgatói Szakszervezet is elítélte az átalakítási tervet. 

Napjaink egyik divatos politikatudományi fogalma a populizmus. Leginkább egy bizonyos gondolkodásmódot azonosítanak a populizmussal. Közhelyszerűen ennek elemeként a népre való hivatkozást, az elitellenességet és a saját csoport érdekének a néppel való azonosítását szokás emlegetni. Sehol másutt nem rendelkezik olyan mély politikai hagyományokkal a populista gondolkodás, mint az amerikai kontinensen. Tanulmányomban azt mutatom be, miként reagált a filmművészet az észak- és dél-amerikai populista személyiségekre.

Nem megyek bele a terminológiai kérdésekbe, nem méricskélem, mitől populista a populista, és hol válik el napjaink kedvelt politológiai fogalma, a populizmus a demagógiától. Szintúgy nem foglalkozom azzal, a sokféle politológusi elmélet közül Margaret Canovan, Ernesto Laclau, Chantal Mouffe vagy David Van Reybruck jár-e legközelebb korunk nagy titka, a populizmus fogalma megfejtéséhez. A populizmust hagyományosan azzal a képlettel szokás jelölni a politikatudományban: „elitellenesség+népre való hivatkozás+karizmatikus vezér”.