Bakony Alexa egész estés dokumentumfilmje nyerte a legjobb LMBTQ-filmnek járó Mermaid díjat Thesszalonikiben. 

A zsűri a következőképpen indokolta a döntését: „A Mermaid díjat a Tobi színeinek ítéljük a nem bináris identitás és az útkeresés friss ábrázolásáért, az érzékeny fényképezésért és azért, mert hangsúlyosan kiáll az LMBTQI+-jogok mellett abban az európai országban, ahol azok jelenleg sérülékenyebbek”.

A Tobi színei már 2019 márciusában is járt az Oscar-jelölő thesszaloniki dokumentumfilm-fesztiválon: ekkor az eseménysorozat Agora Docs in Progress elnevezésű szakmai rendezvényén pitchelte a nemzetközi szakmának Bakony Alexa rendező és Osváth Gábor producer az akkor még készülőben lévő filmet. Már akkor is nagy érdeklődés övezte a projektet, ennek eredményeképpen figyelt fel rá a nemzetközi forgalmazó, a Wide Management, amely külföldön népszerűsíti és forgalmazza az alkotást.

LUIS BUÑUEL
Alapvetése volt, hogy a képzeletet ugyanúgy edzeni kell, mint az izmokat.
Egy Velázquez- vagy Goya festményen vannak olyan részletek, amik látszanak és vannak, amik nem. És amik nem látszanak, legalább olyan fontosak, mint amik igen. Buñuel számára a film nem csak a látható, hanem a láthatatlan dolgok művészete is.

Bikácsy Gergely: Öldöklő angyalok? (Buñuel nőalakjai)
Jean-Claude Carrière: Kelj fel, Buñuel! (Interjú-montázs)
Palotai János: Buñuel újraforgatva (Salvador Simó:
Buñuel a teknősök labirintusában)

MAGYAR MŰHELY
Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése (2. rész)
Pentelényi László: Utak (Mozaikok a Szürkület történetéből)
Sipos Júlia: Videórégészet, avagy az utolsó pillanat (Beszélgetés Czabán Györggyel)
Varga Zoltán: Bajnokok ébredése (Beszélgetés B. Nagy Ervinnel)

A HARAG NAPJA
A mélyben fortyogó társadalmi folyamatokra érzékeny rendezők a világ minden tájáról küldik a figyelmeztető vészjelzéseket. A mexikói Új világrend pontosan illik abba a képzeletbeli sorba, amit legélesebben az amerikai Mi és a spanyol Platform horrorisztikus látomásai, az ünnepelt dél-koreai Paraziták, illetve a képregényes szuperbűnözőt átértelmező Joker rajzolnak ki.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem történetének világpremierje július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon, a versenyprogramban lesz.

A Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült alkotásban Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy elegáns kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. És besétál Lizzy...

Most elkészült a film előzetese. „A trailer vágásánál nem az vezetett minket, hogy a legtöbbet mutassuk meg a történetből, hanem az, hogy a film lelkületéről a legpontosabb, esszenciális ízelítőt adjunk. Arra akartunk rámutatni, hogy miről és hogyan mesél a film, a személyes és az azon túlmutató szinteken” – mondta Szalai Károly vágó.

Nyilvánosságra hozták az augusztus végi Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál programját. Közép-Európa legnépszerűbb és egyetlen „A kategóriás” fesztiválja meghívta Kis Hajni első mozifilmjét, a magyar-szlovák koprodukcióban készült Külön falkát.

„Jó érzés lenne, ha az emberek a filmünk hatására tudnának nyitni olyanok felé is, akikről azt hitték, nem tudnak nekik megbocsátani” – nyilatkozta Kis Hajni a Külön falka című, részben személyes élményein alapuló filmjéről, amely a Nemzeti Filmintézet fiatal tehetségeket támogató Inkubátor Programjában készült, és a térség legnépszerűbb nemzetközi filmfesztiválján mutatkozhat be. Az augusztus 20-28. között megrendezésre kerülő 55. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál programját idén is mintegy 2000 benevezett alkotásból állították össze. Kis Hajni filmjének az „East of the West” című versenyprogramban lesz a világpremierje, és szeptember 30-tól a magyar és szlovák mozik is műsorra tűzik.

Szombaton este Balatonfüreden, az Anna Grand Hotel báltermében ünnepélyes keretek között átadták a Magyar Mozgókép Díjakat, összesen 20 kategóriában. A Magyar Filmakadémia zsűrije – melynek elnöke Márta István volt - Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjének ítélte a legjobb játékfilmnek járó díjat.

A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda Pilátus című alkotása lett, a legjobb tévésorozatnak A martfűi rémet tartotta a zsűri. A legjobb kisjátékfilmnek járó díjat Bozsogi János vehette át az Ezerkilencszáztizenkilenc című alkotásáért. A legjobb animációsfilm kategóriát Cakó Ferenc nyerte a Világzabáló és visszaállító című munkájával. Az egészestés dokumentumfilm győztese A mi Kodályunk című film, melynek rendezője Petrovics Eszter. A rövid dokumentumfilm kategóriát Udvardy Zsolt és Géczy Dávid Népirtás Pozsonyligetfalun című alkotása nyerte, míg a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat Varsics Péter vihette haza az Így vagy tökéletes című romantikus vígjátékáért.

Június 23-26. között Veszprémben a Várban, a Hangvillában, az Expresszóban és az Agóra kulturális központban, Balatonfüreden a Tagore sétányon, a Vaszary-villa kertjében és a Balaton moziban, Balatonalmádiban pedig a Wesselényi strandon elhelyezett óriás kivetítőn peregnek majd a legújabb magyar filmek a Magyar Mozgókép Fesztiválon. Szerdán az Így vagy tökéletes díszbemutatójával Veszprémben kezdődik a hazai filmek új ünnepe, a Magyar Mozgókép Fesztivál. A romantikus vígjátékában többek között olyan színészeket láthat a közönség, mint Fekete Ernő, Béres Márta, Trokán Nóra, Lengyel Tamás, Thuróczy Szabolcs és Hegedűs D. Géza.

Június 24-én 21 órakor lesz Herendi Gábor új alkotása, a Toxikoma premierje a veszprémi Hangvillában. Június 25-én, pénteken 15 órakor Tudomány és Mozgókép címmel, a Pannon Egyetemmel együttműködve Herendi Gábor és Szabó Győző részvételével beszélgetést tartanak Veszprémben a Toxikomáról és a drogfüggésről. Aznap 21:30 -kor Balatonfüreden a Balaton moziban vetítik a filmet, ahol a közönség találkozhat Herendi Gáborral, Szabó Győzővel és Molnár Áronnal.

60 éve mutatták be Kuroszava Akira klasszikusát, A testőrt, ennek apropóján kerestük elő a Filmvilág 1983 januári számából Nemes Nagy Ágnes kapcsolódó esszéjét.

Kuroszava vadnyugati filmje: így szokták nevezni A testőrt. Való igaz, ez a napkeleti történet, a két gonosz bandával, amely uralkodik a japán kisvároson, meg a szuper-hős szamuráj, aki végülis becsapja és ronggyá veri mérhetetlen tömegű ellenfelét, szoros rokonságban van a coltos mesterlövészekkel és históriáikkal. Csakhogy itt nincs colt, itt kard van meg ököl, kardpárbajok, tömegvívások és öklelődzések végtelen sora. Igaz is, el ne felejtsük, a főhős Mifune igazán szívmelengető, pompás dalia, nála csak egy szebb férfi mozog a színtéren, legfőbb ellenfele, egy elegáns férfiszépség. A gonoszság szép-álarcban: ez sem éppen új találmány. A többiek túlnyomó része válogatott szörnypofa. Egyébként csak ennek a szépgonosznak van egy szem pisztolya; ez az egyetlen, apró mozzanat, ami – homályosan – a történet korszakára utal. Máskülönben az egész, úgy ahogy van, időtlen.