MAGYAR KLASSZIKUSOK
Rendkívül szuverén, összetéveszthetetlen és filozofikus távlatokkal teli képi univerzumot épített ki, amelynek fixa ideái a látás megtéveszthetőségét kiaknázó illuzionizmusok, a kettős ábrák, rejtett arcok, az újszerű perspektívákat felfedő tükrök és tükröződések, a geometriai paradoxonok körül forognak.

Varga Zoltán: Útvesztők álmodója (Orosz István animációi)
Vajda Judit: Nem apácazárda (Melegfilmek a Kádár-korban)
Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában (Beszélgetés Szekfü Andrással)
Zalán Márk: Hazai pályán (Nagylátószög – 120 éves a magyar film)

MAGYAR MŰHELY
Várkonyi Benedek: Lelek harca (Beszélgetés Enyedi Ildikóval)
Benke Attila: A lélek mélyén (Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal)
Stőhr Lóránt: Szürkület (Nagy Dénes: Természetes fény)

NEO-NOIR FILMEK
Az első igazi neo-noir az 1966-os Harper, melyben Paul Newman alakítja a kiégett, hanyag mosolyú nyomozót. A noir klasszikusok magándetektívjei még kifogástalan problémamegoldó készséggel rendelkeztek, és szívósságuk, céltudatosságuk jutalma sosem maradt el. Harper képességeit azonban meghaladja a rábízott ügy.

Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól (A film noir a hatvanas években – 1. rész)
Varró Attila: Egy kalap alatt (Queer noir)
Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei (Soderbergh és a neo-noir)

Szeptember 11-én, szombaton 16 órai kezdettel lesz a világpremierje a Volt egyszer egy képregény című dokumentumfilmnek a 17. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CINEDOCS versenyprogramjában. A vetítést követő közönségtalálkozón részt vesz Gábor Bence rendező, valamint a filmben szereplő Kertész Sándor képregénykutató, Kovács Milán képregényalkotó, és Várai Artúr képregényalkotó. 

A Volt egyszer egy képregény Gábor Bence dokumentumfilmje a magyar képregénykultúráról, a hazai képregény születéséről és első óvatlan lépéseiről, a rendszerváltozás hozta változásokról, valamint a képregény jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről. A dokumentumfilmben megszólalnak mások mellett Csepella Olivér (képregényalkotó), Harza Tamás (Kingpin kiadó, képregény-börze főszervező), Kertész Sándor (A „Szuperhősök Magyarországon”, és a „Pókember Generáció” könyvek szerzője), Kiss Ferenc (képregényszakértő), Korcsmáros Gábor (Korcsmáros Pál képregényrajzoló unokája), Szép Eszter (képregénykutató), Tondora Judit (képregényalkotó) és Pálfi György (rendező). 

Varsics Péter és Csurgó Csaba romantikus komédiája egyszerre követi és tágítja is a műfaj szabályait.

Az Így vagy tökéletesben a humorforrást többek közt egy prosztatavizsgálat, egy obszcén pózban begipszelt középső ujj és némi kutyaszardobálás biztosítja. Ha csak ennyit tudnánk a filmről, akkor látatlanul is beilleszthetnénk az olcsó poénokkal operáló romantikus komédiák vonulatába, de Varsics Péter filmjének szerencsére van még egy rétege.

Csurgó Csaba forgatókönyvíró előző nagyjátékfilmje, a Megdönteni Hajnal Tímeát is hasonló regiszterekben mozgott, a különbséget többek közt az élményanyag átéltsége jelenti. Csurgó húsz éven át dolgozott a reklámszakmában, ismeri a copywriterek és a marketingesek világát kívülről és belülről is, így a szépírói ambícióktól fűtött kreatív igazgató figurájába alighanem a saját vágyait és tapasztalatait is beleírta. Hasonló háttérből érkezett az elsőfilmes rendező, Varsics Péter is, aki mindezidáig brand reklámokat, televíziós promókat és trailereket készített főállásban.

Új sorozat indul a Filmvilág Podcastben! Közös kedvenceink a Coen testvérek, akik egy friss hír szerint talán külön utakon folytatják, és ennyi apropó már elég volt ahhoz, hogy úgy döntsünk, újranézzük a filmjeiket az elsőtől az utolsóig, kezdve a Véresen egyszerűvel. Nem kizárólag coenes adások lesznek ezek, vagyis más filmekkel is foglalkozunk majd (mint most is), de podcast utolsó harmada a következő 18 alkalommal mindig a testvéreké lesz.

Az új adásból emellett kiderül még, hogy:

• Tényleg jobb-e a névelős Suicide Squad, mint az előző verzió,
• miben rejlik James Gunn szerzőisége,
• érdemes-e beszerezni a Val Kilmerről szóló dokumentumfilmet,
• működik-e nyári blockbusterként a Dzsungeltúra (és benne a melegszál),
• és mitől nagyon erős nyitány a Véresen egyszerű?

 
Menetrend:

02:55 - Az öngyilkos osztag
21:30 - Val
37:15 - Dzsungeltúra (spoileresen)
56:35 - Coen-sorozat #01 - Véresen egyszerű
1:33:30 - Ajánljuk még (A fehér lótusz / Dave)

Szeptember 10. és 18. között rendezik meg idén a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. Ma lett nyilvános a versenyprogram és a Kitekintő szekció, amely bővelkedik a fesztiválnyertes filmes csemegékben.

A játékfilmes versenyprogramban látható lesz a Red Rocket, melynek világpremierje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt. A Red Rocket rendezője, Sean Baker hat évvel ezelőtt, 2015-ben már részt vett a Cinefesten, akkor a Tangerine című alkotása kiérdemelte a Zukor-díjat és közönség díját is. Sean Baker imád kísérletezni, filmjei fókuszában a társadalom perifériáján élő karakterek állnak. A Red Rocket főszereplője, Mickey Hollywoodból érkezik haza Texasba. Próbál beilleszkedni az ellenséges környezetbe, de tisztességes munkát nem kap, mivel hosszú évtizedeken át pornósztárként dolgozott.

Az idei Berlinale Arany Medve-díjas alkotása, a Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban brutálisan kemény társadalomkritika. Radu Jude rendező házipornóval indítja filmjét, amiben a főszereplő középkorú nőről kiderül, hogy történelmet tanít egy középiskolában, ahol keményen felelősségre vonják.

Kis Hajni apa-lánya kapcsolatról szóló filmje, a Külön falka először a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál East of the West versenyprogramjában lesz látható, hazánkban pedig a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütál. Országosan a hazai mozikban szeptember 30-tól látható.

A Külön falka történetében a tizenkét éves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik nem tudják kordában tartani a vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő gyereket. Amikor Niki megtudja, hogy édesapját, Tibort kiengedték a börtönből, minden tiltás ellenére felkeresi a férfit. Tibor (Dietz Gusztáv) kidobóként dolgozik a budapesti éjszakában. Magának való alkat, erőszakos természete miatt állandó harcban áll a környezetével. Sötét múltja és egy családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást, de Nikit nehezebb lerázni, mint gondolta. A két kívülálló lassan közeledni kezd egymáshoz, de minden az ellen szól, hogy a család egyesülhessen.

A magyar queer filmeknek furcsa módon nem a meleg szereplő a főhőse, hanem az identitásában elbizonytalanodott heteró férfi.

Az USA popkultúrájában az 1990-es években lezajló „meleg robbanás” globális utórengései a helyi hatásokkal keveredve rajzolják ki a 2000-es évek magyar mozivászna új genderrel és szexualitással kapcsolatos térképét. A korábbi évtizedekhez képest ugyanis megsokszorozódott a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (röviden: LMBT) motívumok száma. Részben folytatódik az 1980-as, 90-es évek (Egymásra nézve, 1982, Redl ezredes, 1985, Mielőtt befejezi röptét a denevér, 1989, Édes Emma, drága Böbe, 1992, Csókkal és körömmel, 1994, Érzékek iskolája, 1996, illetve előfutáruk, az 1970-es Kaffka Margit-adaptáció, a Hangyaboly) szórványos, de fontos melodrámai hagyománya, amelyben a homoszexualitás és – erotika összefonódik a tragikummal, és amelyben a történet a homoszexuális (viszonyba keveredő) szereplők halálával vagy megnyomorodásával zárul.