Az idei CineFest játékfilmes versenyprogram egyik legnagyobb szenzációja a Red Rocket, melynek világpremierje idén a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt. Rendezője, Sean Baker és a film egyik főszereplője Simon Rex személyesen is tiszteletüket teszik a miskolci fesztiválon. Sean Baker hat évvel ezelőtt, 2015-ben már részt vett a CineFesten, akkor a Tangerine-nel kiérdemelte a Zukor-díjat és közönség díját is.

Sean Baker imád kísérletezni, filmjei fókuszában a társadalom perifériáján élő karakterek állnak. A Red Rocket főszereplője, Mickey Hollywoodból érkezik haza szülőhelyére, Texasba, ahol volt felesége és egy ellenséges környezet várja.

Folytatódik az augusztusban megkezdett Coen-sorozatunk a 2. résszel, vagyis most az Arizoniai ördögfiókát elemezzük ki. Előtte viszont megbeszéljük az év egyik legjobban várt magyar (Toxikoma) és nem magyar filmjét (The Green Knight), illetve a Sundance-en mindent megnyerő és pár nap múlva a CineFesten is látható Codát.

Az adásból többek közt kiderül, hogy:

• Kellettek-e a fiktív szálak Szabó Győző drogfilmjébe,
• megkönnyeztük-e a Coda befejezését,
• érdemes-e laptopon nézni a Green Knightot,
• szól-e bármiről is az Arizoniai ördögfióka,
• és milyen a Coenék univerzumépítése?

Menetrend:

A Budapesti Klasszikus Film Maraton többek között Törőcsik Mari, Jancsó Miklós és Jankovics Marcell előtt tiszteleg szeptember 21-vel kezdődően. A közönség több budapesti helyszínen – köztük a Szent István Bazilika előtt, szabadtéren – tekintheti meg a Nemzeti Filmintézet által restaurált filmkincseinket, valamint magyar vonatkozású külföldi klasszikusokat.

A Martin Scorsese által egyszerűen csak „Mesternek” nevezett Jancsó Miklós születésének 100. évfordulójára emlékezve a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatósága befejezi Jancsó 1990 előtti magyar filmjeinek digitális restaurálását. A Budapesti Klasszikus Film Maraton Fókuszban programja bemutatja a már elkészült felújításokat – kiváló minőségben élvezheti a közönség az emblematikus alkotásokat. A Szegénylegények szeptember 22-én a Szent István téren szabadtéri óriásvásznon lesz nézhető, majd országszerte műsoron lesz a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Még augusztus közepén derült ki, hogy a 2019-ben indult filmes 6x6-os évfolyam, illetve a 2019-ben indult MA rendező és operatőr osztály szinte teljes létszámban elhagyja a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

A BA osztályok közül a gyártásszervezőknél 6-ból 5 hallgató, a filmrendezők (5 hallgató), a vágók (6 hallgató), az operatőrök (6 hallgató) és a filmforgatókönyvírók (6 hallgató) esetében pedig a teljes osztály megszüntette a jogviszonyát. Az MA osztályokból a filmrendezők teljes osztálya (7 hallgató), az operatőröknél 7-ből 6 hallgató döntött ugyanígy.

A Freeszfe Egyesület most közelményben tudatta, hogy újabb 74 hallgató szüntette meg a jogviszonyát az egyetemmel. A távozók:

A Valami Amerika és a Kincsem rendezője egyik kedvelt színésze, Szabó Győző drogvallomásából forgatott filmet, melynek története a Valami Amerika forgatásához is szervesen kapcsolódik.

Egy kicsit te is érintett vagy a Toxikoma történetében.

Már készültünk a Valami Amerika forgatására, amikor felhívott a Katona József Színház igazgatója, hogy csak akkor engedik el Szabó Győzőt a forgatásra, ha bevonul az elvonókúrára, amit harmadik éve halogat. Megdöbbentem, mert akkor szembesültem vele, hogy Győző lassan tíz éve küzd a drogokkal.

Ilyen jól titokban tudta tartani?

A heroinizmus olyan, hogy ha elvonási tüneteid vannak, az nagyon látszik, de ha megkapod az adagodat, akkor tökéletesen tudsz vele dolgozni. A heroinra fordítva reagál a pupilla, mint más drogokra – nem összeszűkül, hanem kitágul –, úgyhogy ez se árulja el a heroinistát. Én se tudtam semmit Győzőről. Kétségbeesésemben felhívtam Csernus Imrét, aki akkor még nem volt ismert pszichiáter, de ő kezelte Győzőt, hogy mondja meg, mint orvos az orvosnak, bevállalhatom-e a bennfekvős, másfél hónapos elvonókúra után Győzővel a forgatást. Nagy volt a rizikó, mert vasárnap jött ki az elvonóról, és hétfőn már dolgozott, én pedig aggódtam, hogy nem lesz-e rossz passzban. Csernus doki viszont meggyőzött, hogy az életét mentjük meg, ha azt érzi, hogy szükség van rá, és lesz munkája, amikor kijön. Így is lett, Győző a Lipótmezőről érkezett a forgatásra, és végig tökéletesen funkcionált. Reggelente én adtam a szájába a gyógyszert, amit az utókezelése miatt szedett. Azóta is tiszta. Azt hiszem, ő túlélte a heroint.

MAGYAR KLASSZIKUSOK
Rendkívül szuverén, összetéveszthetetlen és filozofikus távlatokkal teli képi univerzumot épített ki, amelynek fixa ideái a látás megtéveszthetőségét kiaknázó illuzionizmusok, a kettős ábrák, rejtett arcok, az újszerű perspektívákat felfedő tükrök és tükröződések, a geometriai paradoxonok körül forognak.

Varga Zoltán: Útvesztők álmodója (Orosz István animációi)
Vajda Judit: Nem apácazárda (Melegfilmek a Kádár-korban)
Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában (Beszélgetés Szekfü Andrással)
Zalán Márk: Hazai pályán (Nagylátószög – 120 éves a magyar film)

MAGYAR MŰHELY
Várkonyi Benedek: Lelek harca (Beszélgetés Enyedi Ildikóval)
Benke Attila: A lélek mélyén (Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal)
Stőhr Lóránt: Szürkület (Nagy Dénes: Természetes fény)

NEO-NOIR FILMEK
Az első igazi neo-noir az 1966-os Harper, melyben Paul Newman alakítja a kiégett, hanyag mosolyú nyomozót. A noir klasszikusok magándetektívjei még kifogástalan problémamegoldó készséggel rendelkeztek, és szívósságuk, céltudatosságuk jutalma sosem maradt el. Harper képességeit azonban meghaladja a rábízott ügy.

Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól (A film noir a hatvanas években – 1. rész)
Varró Attila: Egy kalap alatt (Queer noir)
Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei (Soderbergh és a neo-noir)

Szeptember 11-én, szombaton 16 órai kezdettel lesz a világpremierje a Volt egyszer egy képregény című dokumentumfilmnek a 17. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CINEDOCS versenyprogramjában. A vetítést követő közönségtalálkozón részt vesz Gábor Bence rendező, valamint a filmben szereplő Kertész Sándor képregénykutató, Kovács Milán képregényalkotó, és Várai Artúr képregényalkotó. 

A Volt egyszer egy képregény Gábor Bence dokumentumfilmje a magyar képregénykultúráról, a hazai képregény születéséről és első óvatlan lépéseiről, a rendszerváltozás hozta változásokról, valamint a képregény jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről. A dokumentumfilmben megszólalnak mások mellett Csepella Olivér (képregényalkotó), Harza Tamás (Kingpin kiadó, képregény-börze főszervező), Kertész Sándor (A „Szuperhősök Magyarországon”, és a „Pókember Generáció” könyvek szerzője), Kiss Ferenc (képregényszakértő), Korcsmáros Gábor (Korcsmáros Pál képregényrajzoló unokája), Szép Eszter (képregénykutató), Tondora Judit (képregényalkotó) és Pálfi György (rendező).