„Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem” – figyelmeztet Janne Teller regényének elbeszélője. Sem a könyv, sem a filmverzió nem csomagolja díszpapírba a pubertás horrorját.

2000-ben jelent meg a dán írónő, Janne Teller Semmi című regénye. A megjelenést övező legendák szerint a szülők és tanárok felháborodásának hatására először igyekeztek teljesen kiszorítani a könyvet az iskolákból, azután 2001-ben a Semmi váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját, majd kötelező olvasmány vált belőle Dániában.

Ha valóban volt ilyen, akkor a morális pánikot az válthatta ki, hogy Teller halálosan hatásos koktélt kevert a nagyon is felnőtteknek szóló abszurd-egzisztencialista példázatok félévszázados hagyományából és a kamaszkor krízisét kalandtörténetté mesélő ifjúsági regények szokásos összetevőiből. A hozzávalókat nyakon öntötte jó adag tabudöntő gátlástalansággal, majd a prepubertás nyelvi és érzelmi repertoárjánál látványosan elakadt fiatalfelnőtt hőse, Agnes visszaemlékezéseként feltüntetve kínálta az olvasóknak – ráadásul olyan lakonikus szenvtelenséggel és szemérmetlenül elő-előtörő groteszk humorral előadva, hogy még a legedzettebb kiábrándultságfogyasztóknak is jogosan szaladgálhatott tőle a hátán a hideg.

November 18-20. között tartják a Cinemira tini kiadását a Corvin moziban. A CINEMIRA TEEN Ifjúsági Film Fesztiválon a világ legkiemelkedőbb fiataloknak szóló rövidfilmjeit és mozifilmjeit mutatják be premier előtt.

Emellett számos interaktív filmes előadáson is részt vehet a fiatal közönség. A Stranger Things világhírű magyar rendezője Antal Nimród tart interaktív előadást a sorozat rendezésével kapcsolatban, míg az Eufória forgatást megjárt magyar operatőr, Császár Dani - aki a FreeSZFE ösztöndíjasaként jutott ki a Los Angeles-i forgatásra - bevezet a sorozat kulisszái mögé.

Új adásunkban az év (és minden idők) egyik legőrültebb indiai filmjéről (RRR; Netflix), az év horrorjának is kikiáltott Barbárról (Disney+), egy fontos argentin tárgyalótermi drámáról (Argentína 1985; Prime Video) és Szilágyi Fanni bemutatkozó rendezéséről (Veszélyes lehet a fagyi) beszélünk + folytatjuk a Coen-sorozatot az Ave, Cézárral.

Az adásból többek közt kiderül:

• mit tud a Tollywood, amit a Marvel nem,
• hogyan lehet komolyan venni egy filmet, amiben tigrisekkel dobálóznak,
• mik az Airbnb veszélyei,
• hány szerepet játszik egyszerre Stork Natasa,
• mi a köze az Ave Cézárnak az egy komoly emberhez?

Menetrend:

Mantas Kvedaravičius (1976-2022) emlékére

A Verzió csaknem két évtizedes sikerének titka az, ami az idei fesztivál jelmondata: Égető témákról készült filmek, amik emberi történetek révén segítenek eligazodni az aktuális történések bonyolult útvesztőiben. Az idei év legégetőbb témájáról, az ukrajnai háborúról készült filmeket ajánljuk.

A háború kirobbanása előtti helyzet keresztmetszete a Florian szerint a végtelen (Olekszij Radinski, 2022). A sokoldalú - építész, festő, zeneszerző, hangszerkészítő, környezetvédő –, 89 éves Florian Jurijev múltját a Szovjetunió, jelenét pedig a korrupt ukrán közállapotok keserítenék meg. Ha hagyná. Önmagát ironikusan ellentmondónak, csakazértis-embernek vallja. Száműzöttek gyerekeként Szibériában nőtt föl, az 1960-as években „saját jogon” is 8 hónapra koncentrációs táborba zárták absztrakt művészet visszaeső elkövetése miatt. Irkutszki, moszkvai és kijevi tanulmányait követően 1956-1976 között a „Kijevprojekt" főépítésze volt, ekkor tervezte a film másik „főszereplőjét”, a Technikai és Gazdasági Információs Oktatóközpontot, azaz a Repülő Csészealjat is.

November 4-én, pénteken este zajlott adták át a legjobb magyar filmelőzeteseknek járó Arany Blende-díjakat a Toldi moziban.

Először „Így születik a Netflix-kampány” címmel Schiffler Lilian és Bozsik Ádám kreatív szakemberek tartottak előadást arról, hogyan dolgoznak ők Amszterdamban a Netflixnél, és hogyan jön létre egy-egy trailerprojektjük.

Utána került sor díjátadó rendezvényre, ahol kiderült, hogy a fődíjat a Post Mortem trailere nyerte, a közönségdíjat pedig a Toxikoma teasere. Mindkét előzetes vágója Bedő Barna volt. 

A díjátadó rendezvényen trailerpremier is volt, az alkotók bemutatták Bernáth Szilárd Larry című filmjéhez készült hosszú előzetest. 

Közel 150 éve, november 17-én egyesült Buda, Pest és Óbuda, ennek örömére november 18-án, pénteken a fővárosi mozikban minifesztivál lesz. Stand-up est, impró színház, filmpremier és koncertek.

A Corvin moziban a Comedy Central kifejezetten erre az alkalomra hívta össze a stand-up nagymestereit, többek között Litkai Gergelyt, Csenki Attilát, Ács Fruzsinát és Szupkay Viktort, hogy osszák meg legviccesebb történeteiket Budapestről, a fővárosi életről. Emellett koncertekkel és klasszikus mozis programmal is készülnek a szervezők, zenél a Mayberian Oldschool és a Budabeats, a Budapest Retró vetítése pedig visszarepít a főváros korábbi évtizedeibe.

A Toldiban aznap premier előtt láthatják a nézők a Larry című filmet, Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjét, Vilmányi Benett és Thuróczy Szabolcs főszereplésével. A rap-karrierbe kezdő vidéki fiú, Ádám története nemcsak a filmvásznon, de élőben is megelevenedik: aznap kerül sor a Budapest Open Mic freestyle rapverseny országos döntőjére is.

JEAN-LUC GODARD
„Egy zseni, aki széttépte a szabálykönyveket, anélkül, hogy az elolvasásukkal fárasztotta volna magát.” Godard minden snittjét úgy forgatta, az eisensteini maxima szellemében, mintha az utolsó volna. Ezért minden filmje olyan, mintha az első lenne: mintha épp akkor és ott találná föl a mozgóképet. 

Báron György: Kifulladásig (Jean-Luc Godard 1930-2022) 
Godard MOZI 
Ádám Péter: Testvérellenfelek (Godard és Truffaut) 
François Truffaut levele Jean-Luc Godard-hoz 

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Palack az özönvízben (M Tóth Éva animációs filmjei) 
Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” (Beszélgetés Köbli Norberttel) 
Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” (Beszélgetés Grosan Cristinával) 

A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
A nácik már regnálásuk hajnalán Hollywoodot ostromolják, olyasféle makacs akarással, mint majd a Wehrmacht egységei Sztálingrádot. A melodrámának kulcsszerep jut a németek Hollywoodjának megteremtésében; a műfaj világképe, dramaturgiája, érzelmi telítettsége és a goebbelsi propaganda alapelvei, hatásmechanizmusa között sok a párhuzam. 

Pápai Zsolt: Náci nirvánák (A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész) 
Árva Márton: Évezredek szemtanúja (Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder)
Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon (Beszélgetés Tarik Salehhel) 
Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán (Tarik Saleh: Fiú a mennyből) 
Huber Zoltán: Csillaghullás (David O. Russell: Amszterdam) 

ÚJ RAJ
Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes (Michelangelo Frammartino) 

ARCHÍVUMOK TITKAI
Az Indiana Jones-i kincskereső kalandok nem állnak távol a filmtörténettől. Egyes becslések szerint az 1951 előtt, a nitrofilm-korszakban készült filmeknek akár 40-50%-a is elveszett, a némafilmeknél pedig ennél is nagyobb, 70-80, néhol, mint Magyarországon, akár 90% is lehet ez az arány. 

Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet (Eltűnt filmek nyomában) 
Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” (Beszélgetés Kurutz Mártonnal)