Trine Piil Christensen és Seamus McNally filmjét a Cinemira TEEN-fesztiválon is vetítik.
„Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem” – figyelmeztet Janne Teller regényének elbeszélője. Sem a könyv, sem a filmverzió nem csomagolja díszpapírba a pubertás horrorját.
2000-ben jelent meg a dán írónő, Janne Teller Semmi című regénye. A megjelenést övező legendák szerint a szülők és tanárok felháborodásának hatására először igyekeztek teljesen kiszorítani a könyvet az iskolákból, azután 2001-ben a Semmi váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját, majd kötelező olvasmány vált belőle Dániában.
Ha valóban volt ilyen, akkor a morális pánikot az válthatta ki, hogy Teller halálosan hatásos koktélt kevert a nagyon is felnőtteknek szóló abszurd-egzisztencialista példázatok félévszázados hagyományából és a kamaszkor krízisét kalandtörténetté mesélő ifjúsági regények szokásos összetevőiből. A hozzávalókat nyakon öntötte jó adag tabudöntő gátlástalansággal, majd a prepubertás nyelvi és érzelmi repertoárjánál látványosan elakadt fiatalfelnőtt hőse, Agnes visszaemlékezéseként feltüntetve kínálta az olvasóknak – ráadásul olyan lakonikus szenvtelenséggel és szemérmetlenül elő-előtörő groteszk humorral előadva, hogy még a legedzettebb kiábrándultságfogyasztóknak is jogosan szaladgálhatott tőle a hátán a hideg.