Szombat este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét. 111 alkotás volt versenyben és 20 kategóriában osztottak ki díjakat.

Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása tarolt a 16. KAFF-on. Elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film díját is. Utóbbit Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével megosztva kapta. José Miguel Ribeiro Nayola című filmje különdíjban részesült. A legjobb európai tévésorozat díját a Patouille és az ejtőernyős magok nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva a Pánikfalva és a Télapó hadművelet vihette haza.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját a Műanyag égboltnak (rendező: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta) ítélték. A legjobb rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért. A Városi legendák: Zongorizmus (rendező: Glaser Kati) különdíjban részesült.

Új adásunkban folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat A komédia királyával, beszélünk az Eufóriát is jegyző Sam Levinson új HBO-sorozatáról (Az idol), Wes Anderson új rendezéséről (Asteroid City), és a Blackberryről, a világ első okostelefonjáról szóló kanadai filmről.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• van-e fantázia Az idolban,
• a Blackberry lett-e az új Social Network,
• melyik magyar termékről lenne érdemes filmet csinálni,
• miért vannak tömve sztárokkal a Wes Anderson-filmek,
• hányszor kell megnézni az Asteroid Cityt, hogy egyszer lássuk,
• hogyan öregedett A komédia királya,
• miért (nem) lehet vígjátékként nézni?
  
  

Menetrend:

A nők és a művészet kapcsolatáról szól majd a Pont Csopak június 24-i eseménye. Olyan erős nőket mutat be, akik szavakkal, dalokkal, festményekkel küzdenek az olykor láthatatlan, máskor nagyon is konkrét sztereotípiák ellen. A délután kezdődő rendezvényen fellép a magyar hiphop-szcéna legkarakteresebb női előadója, Sisi, saját könyve alapján osztja meg hétköznapi szorongásait Benedek Ágota író, látható lesz a cannes-i Arany Pálmával díjazott magyar rövidfilm, a 27, és Magyarországon a Pont Csopakon mutatják be a világ rangos filmfesztiváljain taroló Apolonia, Apolonia című dokumentumfilmet. Az esemény vendége lesz a film rendezője, Lea Glob is.

Az év legfelkapottabb női rapelőadója, a friss Fonogram-díjas Sisi különleges koncerttel készül a csopaki vízimalom kertjében rendezett eseményre. Az underground hiphop friss tehetsége fontosnak tartja, hogy képviselje azokat a nőket, akik szeretnének saját világot teremteni maguknak. Ehhez kapcsolódik Benedek Ágota felolvasása is. Az író saját élethelyzeteiből merítő, szókimondó szövegeiben helyet kapnak a 21. századi fiatal nők frusztrációi és párkapcsolati nehézségei is.

A Cormac McCarthy regényeiből készült filmek nem csupán a déli gótika jegyében demitologizált vadnyugatról, hanem az enyészetre ítélt emberiségről is átfogó – de nem mindig tökéletes – képet adnak.

A Vad lovak elégikus szövegfolyamával McCarthy megkoszorúzta a vadnyugat mítoszának sírját. A cowboyok ideje elmúlt, a coltok helyett robbanómotorok hangja rázza meg a frissen aszfaltozott prérit. McCarthy Határvidék-trilógiájában – melynek nyitódarabja a Vad lovak – az évek során felépített mesterséges western-tipológia sosem létezett. John Grady Cole története ugyanis a vadnyugat romantikájának hamvába holt kutatása. Ha voltak is arra mutató jelek, hogy egy-két cowboy felemelő szájharmonika-melódia kíséretében lovagolt el a naplementében, McCarthy súlyos szavai ezeket földbe tiporták. A fejlődés zajától messze hajtott John Grady viszont még hisz abban, hogy a szabadság legkönnyebben lóháton közelíthető meg. A Billy Bob Thornton által rendezett filmváltozat egyik emlékezetes vágóképén – John Grady (Matt Damon) elvágtat egy teherautó mellett – rendkívül jól észlelhető ez a naiv elvágyódás a mitikus western világába. McCarthy könyvében John Grady karakterét átjárja valamiféle önként vállalt és aszkétikus ragaszkodás felmenői erkölcs- és életrendjéhez. A mexikói határ átlépésével azonban hirtelen egy ismeretlen és kiszámíthatatlan táj kebelezi be, melynek életjelein száraz por ül, végtelen ege pedig ősi civilizációk csendjére borul.

Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 24 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén ötfős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. A zsűri elnöke Koltai Lajos a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas és érdemes művész, világhírű operatőr, rendező. A zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.

A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Blokádnak ítélte a zsűri. A legjobb rendező díját Csoma Sándor vihette haza a Magasságok és mélységek című alkotásáért. A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larry-ben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért.

A magyar versenyfilmek közül az Affrikáta és a 27 című animációs film győzött, a nemzetközi válogatásból a francia Roadtripper történetét díjazták. A legjobb színész díját Kováts Adél és Székely Rozi vihette haza.

A legjobb magyar élőszereplős rövidfilmnek járó elismerést és a 300.000 forintos pénzdíjat az Affrikáta című film kapta. A zsűri indoklása: "Gyimesi Anna alkotása meglepett minket, a sztereotípiák felforgatásával és azzal, hogy összetett portrét mutatott be egy nőről, aki lányai árnyékából kiemelkedve magára irányítja a figyelmet, amiben már jó ideje nem volt része."

A legjobb magyar animációs film díját a májusban, Cannes-ban Arany Pálmát nyert 27 kapta. A zsűri indoklása:"Buda Flóra Anna alkotása káprázatos vizuális stílusával és filmes történetmesélésével olyan kortárs műalkotás, amely kézenfogja a nézőt és úgy kutatja a fiatalabb generáció fantáziáit és határait." A díj értéke 300.000 forint.

Új adásunk egy személyes cannes-i élménybeszámolóval kezdődik, utána beszélünk az Buda Flóra Anna Arany Pálma-díjas rövidfilmjéről (27), és folytatjuk a Michael Caine mini-sorozatot (Piszkos játék), és a Scorsese-életmű feldolgozását (Az utolsó valcer, Dühöngő bika).

Menetrend: