Ulrich Seidl legújabb játékfilmjében Richie Bravo hakniénekes olyan édes életre vágyik vissza, ami talán soha nem volt az övé. (A film elérhető az HBO Maxon.)

A dokumentumfilmjeivel nevet szerzett osztrák Ulrich Seidlnek az ambiciózus Paradicsom-trilógia hozta el a megkésett elismerést és közel tíz évet kellett várni, hogy ismét fikciós munkát lássunk tőle. Valójában persze a két formátum sosem különült el élesen a rendezőnél: valós, gondosan kiválasztott helyszíneket mutat be minden esetben, de Werner Herzog stilizált dokumentumfimes kamerájához hasonlóan rögzíti a környezetet, amelyben groteszk figurái keresik a helyüket, valamint az emberi gyarlóság megnyilvánulásai érdeklik fikciós és nem fikciós filmjében egyaránt.

Hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a restaurált klasszikusok és filmtörténeti gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton 2022 - NFI szeptember 12. és 17. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a látogatókat, és ezúttal sem maradhatnak el az ingyenes szabadtéri vetítések a Bazilika előtt, a Szent István téren. A rendezvényt változatos szakmai programok, kerekasztal-beszélgetések kísérik, valamint több restaurálási premier és filmtörténettel foglalkozó alkotás bemutatója is várható.

A fesztivál kiemelt témája a Korda univerzum lesz, a látványos közönségkedvenc filmek alkotója, a Sir Alexander Kordaként világhírűvé vált Korda Sándor rendező-producer születésének 130. évfordulója alkalmából. A filmválogatás nem csak Korda Sándor pályáját és fontosabb alkotásait mutatja be, hanem azt az izgalmas szellemi közeget, azokat a magyar és nemzetközi munkatársakat is, akik közreműködtek a második világháború utáni brit filmipar megteremtésében, többek között a két másik Korda testvért, Zoltánt és Vincét és a legendás forgatókönyvírót, Bíró Lajost.

Szombat este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét. 111 alkotás volt versenyben és 20 kategóriában osztottak ki díjakat.

Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása tarolt a 16. KAFF-on. Elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film díját is. Utóbbit Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével megosztva kapta. José Miguel Ribeiro Nayola című filmje különdíjban részesült. A legjobb európai tévésorozat díját a Patouille és az ejtőernyős magok nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva a Pánikfalva és a Télapó hadművelet vihette haza.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját a Műanyag égboltnak (rendező: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta) ítélték. A legjobb rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért. A Városi legendák: Zongorizmus (rendező: Glaser Kati) különdíjban részesült.

Új adásunkban folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat A komédia királyával, beszélünk az Eufóriát is jegyző Sam Levinson új HBO-sorozatáról (Az idol), Wes Anderson új rendezéséről (Asteroid City), és a Blackberryről, a világ első okostelefonjáról szóló kanadai filmről.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• van-e fantázia Az idolban,
• a Blackberry lett-e az új Social Network,
• melyik magyar termékről lenne érdemes filmet csinálni,
• miért vannak tömve sztárokkal a Wes Anderson-filmek,
• hányszor kell megnézni az Asteroid Cityt, hogy egyszer lássuk,
• hogyan öregedett A komédia királya,
• miért (nem) lehet vígjátékként nézni?
  
  

Menetrend:

A nők és a művészet kapcsolatáról szól majd a Pont Csopak június 24-i eseménye. Olyan erős nőket mutat be, akik szavakkal, dalokkal, festményekkel küzdenek az olykor láthatatlan, máskor nagyon is konkrét sztereotípiák ellen. A délután kezdődő rendezvényen fellép a magyar hiphop-szcéna legkarakteresebb női előadója, Sisi, saját könyve alapján osztja meg hétköznapi szorongásait Benedek Ágota író, látható lesz a cannes-i Arany Pálmával díjazott magyar rövidfilm, a 27, és Magyarországon a Pont Csopakon mutatják be a világ rangos filmfesztiváljain taroló Apolonia, Apolonia című dokumentumfilmet. Az esemény vendége lesz a film rendezője, Lea Glob is.

Az év legfelkapottabb női rapelőadója, a friss Fonogram-díjas Sisi különleges koncerttel készül a csopaki vízimalom kertjében rendezett eseményre. Az underground hiphop friss tehetsége fontosnak tartja, hogy képviselje azokat a nőket, akik szeretnének saját világot teremteni maguknak. Ehhez kapcsolódik Benedek Ágota felolvasása is. Az író saját élethelyzeteiből merítő, szókimondó szövegeiben helyet kapnak a 21. századi fiatal nők frusztrációi és párkapcsolati nehézségei is.

A Cormac McCarthy regényeiből készült filmek nem csupán a déli gótika jegyében demitologizált vadnyugatról, hanem az enyészetre ítélt emberiségről is átfogó – de nem mindig tökéletes – képet adnak.

A Vad lovak elégikus szövegfolyamával McCarthy megkoszorúzta a vadnyugat mítoszának sírját. A cowboyok ideje elmúlt, a coltok helyett robbanómotorok hangja rázza meg a frissen aszfaltozott prérit. McCarthy Határvidék-trilógiájában – melynek nyitódarabja a Vad lovak – az évek során felépített mesterséges western-tipológia sosem létezett. John Grady Cole története ugyanis a vadnyugat romantikájának hamvába holt kutatása. Ha voltak is arra mutató jelek, hogy egy-két cowboy felemelő szájharmonika-melódia kíséretében lovagolt el a naplementében, McCarthy súlyos szavai ezeket földbe tiporták. A fejlődés zajától messze hajtott John Grady viszont még hisz abban, hogy a szabadság legkönnyebben lóháton közelíthető meg. A Billy Bob Thornton által rendezett filmváltozat egyik emlékezetes vágóképén – John Grady (Matt Damon) elvágtat egy teherautó mellett – rendkívül jól észlelhető ez a naiv elvágyódás a mitikus western világába. McCarthy könyvében John Grady karakterét átjárja valamiféle önként vállalt és aszkétikus ragaszkodás felmenői erkölcs- és életrendjéhez. A mexikói határ átlépésével azonban hirtelen egy ismeretlen és kiszámíthatatlan táj kebelezi be, melynek életjelein száraz por ül, végtelen ege pedig ősi civilizációk csendjére borul.

Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 24 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén ötfős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. A zsűri elnöke Koltai Lajos a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas és érdemes művész, világhírű operatőr, rendező. A zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.

A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Blokádnak ítélte a zsűri. A legjobb rendező díját Csoma Sándor vihette haza a Magasságok és mélységek című alkotásáért. A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larry-ben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért.