Nemzetközi koprodukcióban, Nagy Viktor Oszkár rendezésében készül a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Kémfeladatok kezdőknek című komédia. Az anti-James Bond történet főhőse egy nagyravágyó balatoni londíner a 70-es évek Magyarországán.

A Kémfeladatok kezdőknek a hidegháború közepén, 1976-ban játszódik. Főhőse egy balatoni luxusszálló londinere, akinek édesapja a közös horgászatok alatt mindig azt mondogatta: „Kis vízben csak a nagy halak érnek valamit. És te nagy hal leszel, Gyurika!”

Főhősünk nap nap után idétlen londinerruhában bámulja a keleti blokk nagykutyáit, arról álmodozva, hogy egyszer ő is nagy hal lesz. És ha ez még nem lenne elég, édesanyja is folyton jövőbeli terveiről faggatja. Mikor már végleg kezd elege lenni szánalmasnak vélt mindennapjaiból, egyszer csak betoppan az életébe egy magyar származású belga lány, és ekkor hirtelen egy kalandokkal teli hidegháborús kémhistóriába csöppen. A sok kalamajka végén azonban rájön, hogy belőle sohasem lesz szuperkém, de ettől még lehet boldog a feleségével.

A magyar-belga-spanyol koprodukcióban a Filmsquad gyártásában készülő film forgatókönyvírója Csala Norbert, producere pedig a Liza a rókatündért és a Szia, Életem!-et is jegyző Major István, kreatív producere Gül Togay.

A Heimatkunst táj- vagy szülőföld-költészetet jelent, és azt a kulturális irányzatot jelöli, amely a 19. század végén az egyes német régiókra jellemző kultúrából párolt le egyfajta sematikus német vidéki kispolgári életérzést. Tartalmában konzervatív, stílusában romantikus és szentimentális volt, és élesen elvetette a 19. század végének modern irányzatait, a naturalizmust és a szimbolizmust.

Gyakran megfogalmazódik, hogy a Heimatkunst táplálta a németséget az etnicitás – mint akkor mondták, a faj (amelyet még nem a náci értelemben használtak) – jegyében leszűkítő völkisch (népies) nemzetfelfogást. Mindazonáltal a Heimat-érzés és a völkisch gondolat nem voltak szinonimák. Egyfelől a völkisch eszme a 20. század elején alakult ki, és sokkal agresszívebb és offenzívebb volt, mint a Heimat-kultusz. Másrészt utóbbi a németség által lakott egyes régiók kultúrájának megőrzésében gyökerezett, vagyis nem megszüntetni kívánta az államközpontú konzervatív és a liberális nemzetfelfogást, mint a völkisch, sokkal inkább kiegészíteni, egyfajta terepet adva az össz-németségen belül a regionális identitások megélésének. A Heimat-érzés és a völkisch gondolat kultúrkritikája és államkritikája kétségtelenül egybevágott: mindkettő erős bírálatot fejezett ki a nagyvárosi, túlvárosiasodott, túliparosodott kultúra ellen, valamint megegyeztek abban, hogy a nép előrébb való, mint az állam.

MAGYAR MOZIK
Mesél a film – nem az első, s főképpen nem az utolsó példája ez a vállalkozás a mozi, a mozizás, a forgatás megidézésének egy film keretében, amely közvetve vagy közvetlenül a rendezésre, az alkotómunkára, avagy a médiumra, magára a filmművészetre reflektál. Miként jelenik meg a mozi szelleme és/vagy a filmkészítés masinériája a magyar filmben?

Gelencsér Gábor: Mesél a mozi (Mozi a (magyar) filmben)
Fekete Tamás: A vetítőgépek lázadása (Mozigépészek a filmvásznon)   
Cinema Paradiso, Filmvilág (A szerkesztők moziélményei) 
Antal Nimród: A mozi a templomod   

AZ IDŐ SODRÁBAN
A slow cinema a képek ritmusának markáns lelassításával áthangolja a filmélményt. Az ok-okozatiság, az akció dominálta cselekményszervezés helyére a csendes szemlélődés lép, amely hagy időt a befogadó számára a részletekben való elmélyülésre, szinte érzékivé teszi a dolgok jelenlétét, és már-már a meditatív állapothoz közelíti a mozgókép működését. A vonulat darabjai így mindig magáról az időről is beszélnek, legyen szó akár Apichatpong Weerasethakul, Tsai Ming-liang vagy Miguel Gomes alkotásairól.

Czirják Pál: Szabadságot adni a nézőnek (Miguel Gomes: Grand Tour)   
Stőhr Lóránt: Dzsungelmélyi találkozások (Apichatpong Weerasethakul dzsungelfilmjei) 
Keller Mirella: Lassú napok (A slow cinema két arca)   
Markója Csilla: Az aréna méretű golyók (Cinema Niche: Albert Serra: Afternoons of Solitude)   

MESÉK FELNŐTTEKNEK

13. alkalommal tűntek fel a Friss Hús plakátjai a metróban, szlogenjei magától értetődően a rövidséget, tömörséget emelik ki.

S mert a 13 jó szám: 2024 őszétől a Friss Hús is tagja az Oscar-kvalifikáló fesztiválok elit klubjának. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint akkor nevezhető Oscarra (élőszereplős, animációs vagy dokumentum) rövidfilm, ha az elkészültét követő két éven belül elnyeri az egyik nevezésre jogosító fesztivál adott díját. Az idei évtől a Friss Hús két magyar versenykategóriában - a legjobb élőszereplős, illetve animációs film -  díjával jutalmazott rövidfilm alkotói, ha úgy tetszik, meglehetősen sokat spórolnak, hiszen nem kell a kvalifikáció költségesebb módját, a meghatározott mozikban történő nyilvános vetítést választaniuk.

A fesztivál szakmai programjai közül tematikailag a legizgalmasabbnak az AI és a szerzői jog kérdéseit tárgyaló rendezvény,  filmszakmailag pedig Kovács András Bálint a filmeket snittenként elemző előadása ígérkezik. Utóbbi olyan kérdésekre kínál válaszokat, milyen dramaturgiai következményekkel jár a gyakorlatban az, hogy a rövidfilm nem mini nagyjátékfilm.  

Ajánlónkban az Oscar-nomináló kategóriák esélyesnek tartott alkotásait vesszük sorra.

Új noir-adásunkban folytatjuk a David Lynch-sorozatunkat a Veszett a világgal, még egyszer megemlékezünk Gene Hackmanről az egyik legjobb filmjével, A döntés éjszakájával, és elmondjuk, hogy mi a bajunk Gareth Evans és Tom Hardy közös netflixes akciófilmjével, a Pusztítással.

Részvevők: Huber Zoltán, Orosdy Dániel, Baski Sándor

Menetrend:

00:02:35 - Pusztítás (Havoc)
00:17:00 - A döntés éjszakája (Night Moves)
                00:43:45 - A döntés éjszakája - spoileresen
00:58:05 - Lynch-sorozat: Veszett a világ
01:53:50 - Ajánljuk még (Road to Salina, Alien 3, Mennydörgők, Bástya színház: Minden jót, Leo Grande)

Az idén 40. születésnapját ünneplő KAFF-on május 27.-június 1-je között több mint 300 filmet vetítenek. Versenyprogramban fut majd többek között Gints Zilbalodis az idén a legjobb animációnak járó Oscar-, Golden Globe és Európai Filmdíjat is elnyert Áradás (Flow) című filmje, az Oscar-díjas Michel Hazanavicius tavaly Cannes-ban debütált, a Kecskemétfilm közreműködésével készült A legértékesebb áru (The Most Precious of Cargoes) című munkája és az Oscar-jelölt Claude Barras a Locarnói Filmfesztiválon díjazott Vademberek (Savages) című animációja.

A versenyprogram nyolc egész estés alkotásán túl további hat egész estés animáció lesz látható moziban. A Bogyó és Babóca, az Angelo a varázserdőben, a Mókus és Rézi megmentik az erdőt, a Mesék a varázskertből és a Robotálmok elsősorban a gyerekek érdeklődésére tarthat számot, míg a Fekete pillangók inkább a felnőtteknek szól. Három nő a világ egymástól távoli részein ugyanazzal a problémával küzd: az éghajlatváltozással. A globális felmelegedés miatt mindent elveszítenek, és a túlélés érdekében kénytelenek kivándorolni. Kecskemét főterén, szabadtéren, óriás kivetítőn pedig olyan kultikus filmek peregnek majd, mint Jankovics Marcell utolsó alkotása a Toldi, a Családi legendák, a Hófehér, a Szaffi, és Az idő urai.

Kedves barátaink és olvasóink!

A Filmvilág megjelentetéséhez 2025-ben is nagy szükségünk van olvasóink és a magyar filmszakma támogatására.

Minden megvásárolt vagy előfizetett példány, minden nekünk ajánlott 1% hozzájárul az egyetlen magyar filmművészeti folyóirat fennmaradásához.

Kérünk titeket, legyetek a honi filmkritika mecénásai, személyi jövedelemadótok 1 %-ával támogassátok a Filmvilágot.

FILMVILÁG ALAPÍTVÁNY 19019037-2-41

A szolidaritás nem oszt, hanem szoroz.

Köszönjük a támogatást!