MAGYAR MŰHELY
Első egész estés játékfilmjeként leforgatja a Kárhozatot (1987), majd Tarr Béla főművét, a Sátántangót (1994), utolsóként pedig a Werckmeister harmóniákat (2000). Nem egyszerűen nemzetközi rangot kivívó művekről van szó, hanem egy rendezői stílusváltásról, amelyben a fekete-fehér képeknek, a hosszú beállításoknak, lassú gépmozgásoknak formateremtő szerepük van.

Gelencsér Gábor: A fekete-fehér színárnyalatai (Medvigy Gábor 1957–2023)
Soós Tamás Dénes: „Egy test, egy lélekké váltunk” (Beszélgetés Sándor Pállal Ragályi Elemérről)  

Szekfü András: Forrongó buborékok (Beszélgetés Szirtes Andrással)  
Kelecsényi László: A Király Jenő-pör (Merengek a múltak ütemén 4.)  
Gyöngyösi Lilla: „A magasság csak a körítés” (Beszélgetés Fésős Andrással)  

FILM ÉS IRODALOM
William Friedkin (1935-2023) Új-Hollywood egyik legjelentősebb, paradigma-fordító blockbuster-rendezője: a Francia kapcsolat és az Ördögűző filmtörténeti mérföldkő és kirobbanó közönségsiker a maga zsánerében, egyszerre a sok évtizedes műfaji sémák markáns revíziói és hatékony adaptációi az irodalmi alapműnek.

Varró Attila: Keskeny kék vonal (Friedkin rendőrségi trilógiája)  
Bóna László: Hol a démon? (A Kubrick titok – 2. rész)  
Szabó G. Ádám: Feljegyzések a padlásról (Miriam Toews // Sarah Polley: Nők beszélgetnek)  

Szemem fénye címmel készül egész estés játékfilm egy látását elvesztő anya történetéről. A Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készülő mozifilm rendezője Mayer Bernadette, a forgatás már javában tart Für Anikóval és Vilmányi Benettel a főszerepekben.

"Édesanyám tinédzser koromban vakult meg, ketten együtt kellett szembenéznünk ennek minden következményével” – nyilatkozta első mozifilmjének forgatása kapcsán Mayer Bernadette rendező, aki a saját élményein alapuló forgatókönyvet Nagy Zoltán író-rendezővel közösen írta (Szép csendben, 2019).

A Szemem fénye történetében a művészetoktató Krisztina cukorbetegsége szövődményeként fokozatosan elveszíti látását, ami válságba sodorja nemcsak saját, de fia életét is. Máté, aki újdonsült apaként gyermeke születése után szembesül Krisztina állapotával, erején felül próbál segíteni anyjának, élete lassan kettészakad egyre fojtogatóbban ragaszkodó anyja és saját családja présében, miközben Krisztina retteg attól, hogy egyedül marad a sötétben.

November 23-tól látható a mozikban Nagy Borús Levente első egész estés alkotása, az Éger. A Tantrum című kisjátékfilm folytatásában két egykori jó barát válik egymás esküdt ellenségévé. Az Égerben olyan színészek tűnnek fel, mint Kálid Artúr, Kovács Tamás, Nagy Zsolt, Péterfy Bori, Schmied Zoltán, Szilágyi Csenge és Zsótér Sándor. A rendezővel beszélgettünk.

Az Éger egyik különlegessége, hogy az előzményéhez, a Tantrumhoz hasonlóan a történet nagy részét a karakterek visszaemlékezéseiből ismerjük meg. Miért ezt a narratív megoldást választottad?

Az Éger cselekménye önmagában ismerős lehet mindenki számára, hiszen van benne szerelem, barátság, árulás, csalódás. Úgy akartam elmesélni ezt a melodramatikus történetet, ahogy korábban még nem láthatta a közönség. Ezért az osztott, visszaemlékezésekre épülő narratívát választottam, amiben monológok formájában bontakoznak ki az események.

Az Égerben két barát kapcsolatának megromlása egy véres bűnügyi történetbe torkollik. Milyen alkotások adták az ihletet a filmhez?

A jubileumi, 20. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon idén 5 kategóriában versenyeztek a filmek. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik

A díjazottak:

Legjobb dokumentumfilm: Aranyásók (r: Boubacar Sangaré, Burkina Faso)

Legjobb emberi jogi dokumentumfilm: A Dmitrijev-ügy (r: Jessica Gorter, Hollandia)

Doc Future díj: Snajka: elvárások naplója (r: Tea Vidović Dalipi, Horvátország)

Legjobb magyar film: Fanni kertje (r: Somogyvári Gergő)

New Frontier díj: Tánc a vulkán peremén (r.: Cyril Aris, Libanon)

Legjobb környezetvédelmi dokumentumfilm: Árral szemben (r: Sarvnik Kaur, India)

Új adásunkban David Fincher netflixes thrillerét (A gyilkos) és Ridley Scott Napóleon-filmjét elemezzük ki, plusz folytatjuk a William Friedkin-sorozatunkat.

Kiderül többek közt, hogy

• rá lehet-e ismerni Fassbender bérgyilkosában Fincherre,
• rá tudunk-e ismerni a bérgyilkosban magunkra,
• bocsánatos bűn-e a történelmi tények meghajlítása,
• mi köze Mark Zuckerbergnek Napóleonhoz,
• passzol-e a szerep Joaquin Phoenixhez,
• alulértékelt-e az Élni és meghalni Los Angelesben,
• és melyek a kedvenc bérgyilkosfilmjeink?

Menetrend:

Kedves barátaink és olvasóink!

Segítségre van szükségünk.

A magas infláció és a papírár folyamatos emelkedése miatt a Filmvilág megjelentetéséhez továbbra is nagy szükségünk van olvasóink és a filmszakma támogatására

Minden megvásárolt vagy előfizetett példány, minden nagyvonalú mecénási gesztus hozzájárul az egyetlen magyar filmművészeti havilap fennmaradásához.

Nem csak milliomos lehet mecénás. Aki megveszi az újságosnál a Filmvilágot - mindössze havi 680 forintért - a Filmvilág megbecsült szponzora lesz. Előfizetéssel még olcsóbb, még egyszerűbb.

És akinek többre telik, többet is segíthet:

FILMVILÁG ALAPÍTVÁNY

MBH Bank Nyrt.
10300002-20340016-70073285

Utalás külföldről:

MBH HU HB
IBAN: HU80 1030 0002 2034 0016 7007 3285

A szolidaritás nem oszt, hanem szoroz.  Köszönjük a támogatást! 

150 éve, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével született meg a mai Budapest, az évforduló alkalomból három film ingyenesen látható a FILMIO-n mától vasárnapig. Az ünnepi kínálatban a népszerű BUDAPEST RETRO első része, Szabó István kísérleti alkotása, a BUDAPEST, AMIÉRT SZERETEM, valamint a Hámori Gabriellát és Csányi Sándort első főszerepében megörökítő I LOVE BUDAPEST című, 2001-ben bemutatott film szerepel.

Budapest megannyiszor alakított főszerepet a filmvásznon és a FILMIO kínálatában is számos alkotás megtalálható, amelyek kordokumentumként tárják elénk a város mindig változó, különböző arcait. Egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a FILMIO ünnepi válogatással idézi fel fővárosunk különböző korszakait. Csütörtöktől vasárnapig a város ezer arcát bemutató I love Budapest, a Budapest Retro első része és a Budapest, amiért szeretem című kiváló alkotások ingyenesen láthatók a magyar filmek streaming platformján.

Kizárólag archív híradók, reklám- és rövidfilmek felhasználásával készült Papp Gábor Zsigmond Budapest Retro című, kétrészes dokumentumfilmje, amely a történelemtől elvonatkoztatva azt tárják elénk, hogy milyen volt az élet a fővárosban az 1960-as és ’70-es években. Az ingyenesen látható első rész öt fejezetben - A pesti utca, A pesti lakás, A pesti divat, A pesti autó és A pesti bisztró – idézi fel a korszak jellemző tárgyait, szokásait és helyszíneit, felvillantva a város korabeli hangulatát.