Film, zene, színház, irodalmi programok, előadások, kerekasztal-beszélgetések, kiállítások, nyílt nap: több mint 20 helyszínen a fővárosban és 10 vidéki nagyvárosban egy teljes hónapon keresztül tart a francia nyelv ünnepe.

Az egy hónapos eseménysorozat hagyományosan a Frankofón Filmnapokkal indul. Február 28. és március 7. között új helyszíneken, a Toldi és a Puskin moziban vetítik a legfrissebb francia nyelvű alkotásokat. Catherine Deneuve, Romain Duris, Isabelle Huppert, Goldshifteh Farahani, Vincent Macaigne, Louis Garrel – csak néhány név a legnagyobbak közül, akik feltűnnek az idei válogatásban.

A filmnapokat a Laetitia Dosch főszereplésével készült Egy fiatal nő (Jeune femme) nyitja meg. Rendezője, az elsőfilmes Léonor Serraille a tavalyi Cannes-i fesztiválon Arany Kamera-díjat nyert ezzel az alkotással.

A 23 nagyjátékfilmből és egy rövidfilm-válogatásból álló mustra négy fő témakör köré szerveződik: A Fesztiváltermés-blokkban a tavalyi év fontos filmes fesztiváljait megjárt alkotások szerepelnek, mint, az Adèle Haenel és Adèle Exarchopoulos (Adèle élete) főszereplésével készült, és a 2017-es torontói fesztiválprogramba beválogatott Árva lány (Orpheline), vagy a 2017-es César-díjra jelölt Egy tisztességes ember (Je ne suis pas un salaud). Ebben a blokkban kapott helyet a legjobb rendezésért velencei Arany Oroszlánt elnyert és a filmnapokon premier előtt látható Láthatás is, amelynek bemutatója kapcsán Budapestre látogat a film női főszereplője, Léa Drucker és a rendező, Xavier Legrand.

Elkészült Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjének, a Lajkó – cigány az űrben című fekete komédiának az előzetese. A Keresztes Tamás, Gyabronka József, Pálffy Tibor főszereplésével készült vígjáték alternatív történelmet ír, s belőle kiderül, hogy az első élőlény az űrben nem Lajka kutya volt, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta. 

1957 elején a Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Ezt a vonzalmat nem kis részben anyjának köszönheti, aki beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe, és sajnálatos módon, Lajkó egyik rosszul sikerült rakétakísérletének következtében, már nem lehet velük. Lajkó egész életét egyetlen célnak rendeli alá: eljutni az űrbe, és ott bocsánatot kérni anyjától. Mikor Lajkót kiválasztják az űrutazásra, még nem is sejti, hogy álmai nem véletlenül válnak épp most valóra. Ám előbb Bajkonurban, egy különleges verseny keretében dől el, hogy a magyar Lajkó, a német Helga Mengele, az észt Ilmar, vagy a mongol Timuzsin lesz-e a szerencsés kiválasztott. A versenyt ráadásul maga Leonyid Brezsnyev, szovjet pártfőtitkár elnököli. Közben pedig Lajkó apja is újra és újra feltűnik, tovább bonyolítva Lajkó kalandjait.

A Visegrádi Csoport országainak alkotásaiból rendez filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínház február 14. és 17. között a KKM–Balassi Intézet megbízásából. A négynapos rendezvény a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar filmes hagyomány kapcsolódási pontjaira koncentrál. A műsor a retró mesefilmektől a kultikus vígjátékokon át a történelmi tabukat feszegető filmekig ível, és olyan klasszikusokat hoz vissza a mozivászonra, mint a Tűz van, babám! és az Eszkimó asszony fázik.  

Az Előhívás – #V4filmfeszt célja, hogy bemutassa, hogyan őrzi és hogyan idézi meg az egymáshoz sok szállal kötődő cseh, lengyel, szlovák és magyar filmes hagyomány a közép-európai lét közös tapasztalatait. A műsorra kerülő, ritkán látható, nem egyszer tabutörő filmek gyakori kötőanyaga a humor, de a műveket az is rokonítja, hogy sokuk a négy ország alkotóinak közreműködésével, némelyik nemzetközi együttműködésben készült. A Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet megbízásából, a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával, valamint a budapesti Lengyel Intézet, Szlovák Intézet és Cseh Centrum közreműködésével megvalósuló filmfesztiválon a vetítéseket beszélgetések, koncert és kiállítás kíséri.

A 4. Magyar Filmhéten, február 8-11. között, Corvin moziban, 5 kategóriában 131 film versenyzett és a nézők további 19 versenyen kívüli alkotást is láthattak. A Magyar Filmakadémia vasárnap este hozta nyilvánosságra a tagok titkos szavazásának végeredményét, hogy a 23 kategóriában melyik 5 alkotást és alkotót jelölik a 3. Magyar Filmdíjra. Az ünnepélyes díjátadót március 11-én este a Vígszínházban rendezik meg. Ott derül majd ki, hogy kik kapnak idén Magyar Filmdíjat.

A seregszemlére az alkotók a 2017-ben Magyarországon mozi forgalmazásba került, televízióban sugárzott, illetve a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt filmalkotásokat nevezhették. (A Kojot nevezését a film gyártója visszavonta, majd elérhetővé tette a YouTube-on – a szerk.) Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött az idei jelöltekről.

Kostyál Márk easternjében a „magyar vadnyugat” durvább, mint valaha. 

George Stevens 1953-as westernje, az Idegen a Vadnyugaton a múlt vadságát képviselő kapzsi marhabárók és a jövő demokratikus civilizációját építő farmerek elkeseredett küzdelmét mutatja be. Az európai óvilágtól elszakadni vágyó Amerikának pedig a festői tájból kilovagló rejtélyes Shane nyeri meg a háborút, hogy végül a vad Nyugat és a fejlett Kelet egy nemzetté forrjon.

Ezt az archetipikus történetet gondolta tovább például Hajdu Szabolcs két évvel ezelőtt a Délibábban (2014), mely érdemei ellenére nem volt képes csomómentesen elkeverni a Vadnyugat mítoszát a társadalmi problémafilmmel. A reklámfilmes Kostyál Márk bár egy interjúban Cormac McCarthy-t jelölte meg ihletforrásként, de kortárs easternje, a Kojottulajdonképpen a western műfajára épít, illetve George Stevens klasszikusát idézi, s Hajduval ellentétben Kostyálnak sikerül a jól ismert mítoszon keresztül artikulálnia a magyar társadalom jelen politikai klíma miatt felgyülemlett dühét.

Február 8-11. között a Corvin moziban 150 filmet vetítenek majd, melyekre a közönség kedvezményes 500 Ft-os áron válthat jegyet. A március 11-i hivatalos gáláig több vidéki városban vetítik majd a filmeket.

Szabó István tiszteletére, Bizalom című, Oscar-díjra jelölt filmjének digitalizált és felújított változatának vetítésével nyílik meg hivatalosan a 4. Magyar Filmhét február 7-én.

Az 1944-ben játszódó Bizalom több szempontból is fordulópont volt a rendező pályáján. Ezzel a filmmel kezdődött a hosszú távú együttműködés Koltai Lajos operatőrrel, továbbá ez az első olyan játékfilm, melynek alaptörténetét Szabó István nem egymaga írta. (A filmnovella másik szerzője Szántó Erika.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendezőt a Bizalom operatőre, Koltai Lajos köszönti majd.