Lynne Ramsay filmjéről, a Sosem voltál ittről beszélgettünk (a 15. perctől spoileresen.) Szóba került többek közt, hogy
A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)
A legjobb rossz filmek képzeletbeli dobogóján a 9-es terv az űrből (Plan 9 from Outer Space) és a The Room vitathatatlan éllovasai mellé a Szamuráj zsaru (Samurai Cop) az egyik legesélyesebb befutó. Ed Wood és Tommy Wiseau magnum opusaihoz hasonlóan Amir Shervan főművét is a letörhetetlen gyermeki lelkesedés teszi csodálatossá. Az iráni származású író-rendező a Halálos fegyver sikerein felbuzdulva, a maga szerény eszközeivel megpróbálta összegezni mindazt, amit a nyolcvanas évek akciófilmjeiben divatosnak gondolt. A minden tekintetben elbaltázott végeredmény azért lenyűgöző, mert az alkotók védőháló és ernyő nélkül vetették magukat a feneketlen mélységbe.
A Teheránban született Amir Shervan szülőhazájában sorra gyártotta a hazai közönséget célzó filmeket, majd az iszlám forradalom után Amerikába emigrált és néhány év kihagyás után újra kamera mögé állt. 1987-től évente megírt és megrendezett egy-egy kelendőnek gondolt C-kategóriás akciófilmet. Hollywood Cop, Killing American Style, Young Rebels - az ínycsiklandozó címek önmagukért beszélnek. A Szamuráj zsaru a legszórakoztatóbb, az ő szempontjából nézve legrosszabbul sikerült munkája, ami egyben az utolsó is a pályáján. 2006-os haláláig többé nem forgatott, és már nem érhette meg azt sem, hogy a közösségi média felfutásával a trash rajongói között afféle kultrendezővé avanzsált.
MILOŠ FORMAN
„Csak olyan embereket tudok kinevetni, akiket igazán szeretek” – mondja Forman. Ez igaz volt a Fekete Péter, és az Egy szöszi szerelme minden szereplőjére, a bumburnyák tartalékos katonákra is a munkáslányok kisvárosi szocreál táncestélyén. De nem igaz a Tűz van, babám! iszonyúan buta tűzoltó-bálrendezőire és agyhalott parancsnokaira. Minden szereplő a velejéig hazug rendszer terméke.
Bikácsy Gergely: A prágai Forman (Miloš Forman 1932-2018)
Hegyi Zoltán: Miloš tűzoltói (Forman két világ között)
Vágvölgyi B. András: Száll a kakukk (Forman Amerikában)
ANIMÁCIÓ
Gerencsér Péter: Hatvan éve a föld alatt (A Kisvakond kicsisége és nagysága)
Varga Zoltán: Álmok és rítusok szövedéke (Horváth Mária animációs rövidfilmjei)
MAGYAR MŰHELY
Hirsch Tibor: „Nekem a Balaton a Riviéra!” (Kádár-kori álmok: nyári vakáció)
Pető Szabolcs: Vad Balaton (Beszélgetés Mosonyi Szabolccsal)
Soós Tamás Dénes: Sors-játék (Révész Bálint: Granny Project)
Erdélyi Z. Ágnes: Portásfülkétől a vörös szőnyegig (Beszélgetés Szalai Károllyal)
OLASZ WESTERN
„Ne kenyeret vegyél abból a pénzből, hombre! Vegyél inkább dinamitot! – ordítja Chuncho, a Ki tudja? (1967) forradalmár-bandita főszereplője. Az antikapitalista olasz westernfilmekben a kenyér és a dinamit úgy állnak szemben egymással, mint a hatvanas évek Olaszországában a békés reformerek a radikális változásokat és erőszakos ellenállást hirdető forradalmárokkal.
Benke Attila: Kenyér helyett dinamit (Az olasz ’68-as italowestern)
ÚJ RAJ
Lynne Ramsay mintha Nathalie Sarraute örököseként lépne színre: a francia írónő szerint az irodalomban nem különíthető el női és férfi tekintet. A glasgow-i rendezőnő egyszerre koncentrál a női perspektívára, bírálja a patriarchális nézőpontot, de rengeteget árul el a gyerekek nézőpontjáról is. Nagy becsben tartja Bressont, Fellinit, Cassavetest, elismerően nyilatkozik Agnès Varda és Lina Wertmüller munkásságáról.
Szabó Ádám: Traumaköltészet (Lynne Ramsay)
FILMNOIR
Kovács Patrik: Karambol a végzettel (A véletlen szerepe a film noirban)
Pernecker Dávid: A test nem templom (Laeta Kalogridis: Valós halál)
A FILMKRITIKA MESTEREI
Morsányi Bernadett: Bustert látni (Beszélgetés Bikácsy Gergellyel)
Schubert Gusztáv: Saját mozi (Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot különös kalandja I.)
FESZTIVÁL
Buglya Zsófia: A rejtett tartomány (Linz)
Baski Sándor: Bűnös viszonyok (Titanic)
Kovács Patrik: Omlós és ropogós (Friss Hús Filmfesztivál)
KRITIKA
Vajda Judit: Íme az ember! (Sebastián Lelio: Egy fantasztikus nő)
A címlapon: Sebastián Lelio: Egy fantasztikus nő (Daniela Vega) – Az Elf Pictures júniusi bemutatója
Nyilvánosságra hozták a június 29-én kezdődő 53. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál programját. Közép-Európa egyetlen „A kategóriás” fesztiválja meghívta Csuja László filmjét, a VIRÁGVÖLGYet.
Csuja László a Filmalap pályakezdő tehetségek támogatására létrehozott Inkubátor Programjában készítette el első mozifilmjét Enyedi Ildikó mentorálásával. A menekülő szerelmesekről szóló road movie világpremierje a régióban készült első és második filmeket felvonultató „East of the West” (A Nyugat Keletje) elnevezésű versenyprogramban lesz Karlovy Vary-ban.
A Virágvölgy Magyarországon játszódik, napjainkban. Egy külvárosi lakótelepen unatkozó Bianka hirtelen felindulásból ellop egy csecsemőt, majd kénytelen apát és otthont keresni, azonban senki sem fogadja be. Már-már feladná, mikor véletlenül találkozik a munkásszállón élő, jószívű Lacival, aki segíteni akar az utcán rekedt anyának és eldönti, hogy mindenáron otthont teremt számukra.
Solo: bravúros kármentés vagy csalódás? Mielőtt ezt megbeszéljük (nagyjából spoilermentesen), Varga Dénes elmeséli, milyen volt végigmozizni Ázsiát, de kiderül az is, hogy milyen élmény a The Room egy torontói mozi éjjeli vetítésén.
00:00 - Mozizás Ázsiában
12:10 - The Room Kanadában
18:30 - Solo
A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)
A Filmalap ismét meghirdette a pályakezdő rendezők első egészestés animációs, dokumentum- vagy játékfilmje elkészítését támogató pályázatát, az Inkubátor Programot. A cél a fiatal filmesek innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozásának támogatása. A jelentkezési határidő 2018. szeptember 2.
Az Inkubátor Programra továbbra is diplomás, de egész estés mozifilmet még be nem mutatott elsőfilmes rendezők jelentkezhetnek, és azok a direktorok is, akik rövidfilmjükkel nemzetközi filmfesztiválokon szerepeltek. Filmötlettel (treatment) és rövid szinopszissal lehet jelentkezni szeptember 2-ig a Filmalap honlapján közzétett pályázati kiírás szerint.
A beérkezett pályázatok közül a döntőbe a szakmai előzsűri október 5-ig legfeljebb 10 filmtervet választ ki, melyek pályázati úton részesülnek a Filmalap 2 millió forint értékű forgatókönyv-fejlesztési támogatásban a Filmalap fejlesztői csapatának közreműködésével. Októbertől öt hónap áll majd az alkotók rendelkezésre a forgatókönyvek elkészítésére, majd a döntősök a március végi pitchfórumon mérettetnek meg a szakmai közönség előtt. A felkészülést a Filmalap Fast Forward Programja keretében szervezett workshopok is segítik. A 10 filmterv közül legfeljebb hármat a zsűri és további kettőt a meghívott közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választ majd ki.
Roger Moore páratlan állócsillag, az elegánsan szellemes angol úriember első számú mozgóképes ikonja. Egy éve hunyt el.
Egy sajnos immár végleg lezárult pálya összegzésekor csak a szépre és jóra illik emlékezni, ám Roger Moore életművéhez épp az a kulcs, amit általában kegyes csúsztatásokkal szokás körülírni. Az angol színész karrierje során tulajdonképp végig egyetlen típusfigurát variált és képtelen volt szabadulni a hűvösen laza gentleman nyomasztó árnyékától. A világ elsősorban a szmokingos szuperkémként ismeri, ő a „másik” Bond, a komolytalanabb, a humorosabb. Az a 007-es, akit mindig hátrébb sorolnak az Őfelsége titkos ügynökeit összemérő listákon, és akivel szemben rendre újrapozícionálják a korszerűbbnek szánt reinkarnációkat. A közönség szeretete és az anyagi sikerek ellenére hálátlan színészi sors jutott a számára, Sir Roger mégis meghatározó popkulturális jelenség tudott maradni, jóval a hangos világsikerek után is. Karizmatikus személyisége, mély önismerete és egészséges öniróniája soha nem hagyták cserben.