NEKROLÓG
Költő, író, esszéista, filmrendező? Test- és szellemépítő, ködlovag, militáns matróz, magányos kisfiú? Megfoghatatlanul mindegyik. És megfoghatóan azonos. Monotematikus. Láthatatlan és látható életmű. Neoavantgárd és midcult. Dobai Péter Bódy Gáborral és Magyar Dezsővel lobogó újbaloldaliként a BBS kapuját berúgva szabad szellemet hoz a hetvenes évek szűrt levegőjébe.

Dér András: „Képpel gondolt gondolat” (Dobai Péter [1944–2025])

DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG
Bakos Gábor: Dühös generáció (A KIX és előzményei)

Kiss Dalma: Metamorfózisok (Új raj: Julia Ducournau)
Szarka Judit: Jog versus igazságérzet (Bendó Zsuzsa – Muchichka László: Csak ki ne derüljön!)

A KELET AZ KELET
Varró Attila: A cél szentesíti az eszközt (Park Chan-wook: Nincs más választás)
Buzsik Krisztina: Nincsen tűz füst nélkül (Yu Yang: Nezha – A lázadó démon legendája)
Varga Zoltán: Álom és valóság útvesztői (Satoshi Kon animéi)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Megmutatjuk két leszbikus nő szerelmét” (Beszélgetés Kangyu Garammal)
A halál öt arca (A zsáner mesterei: Kiyoshi Kurosawa)

Brigitte Bardot a hatvanas évek világcsodája volt. Aranyszőke hajával, bájos arcával, lélegzetelállító nőiességével örökre beírta a nevét a mozi aranykönyvébe. Minden idők leghíresebb francia személyisége – De Gaulle elnök mellett – 49 filmet forgatott. Fénykorában, a hatvanas évek elején, népszerűsége minden képzeletet felülmúlt: messze lekörözte Marilyn Monroe-t, Elizabeth Taylort, Gina Lollobrigidát.

A bűbájosan szép, elragadó egyéniségű világsztár akkoriban minden nő irigyelt példaképe, minden férfi legtitkosabb álma volt. A szexbálványból az évek folyamán ragyogó színésznő vált, aki szinte minden műfajban bizonyította színészi képességeit. A modern, öntudatos nő példaképeként vonult be a filmtörténetbe, alakja, filmjei örökéletűek. Feltűnése idején valóságos tömeghisztéria övezte: filmjeire hosszú sorokban órákig – sokszor napokig – álltak sorban az emberek, fotói hihetetlen összegekért cseréltek gazdát, öltözködése, frizurája, viselkedése divatot teremtett.

Új adásunkban elérkeztünk Lynch-sorozatunk utolsó(előtti?) fejezetéhez a Mulholland Drive-val, kielemezzük az új Netflix-filmek egyik legjobbját (Az álmok vágányán), és azt, amelyik csalódást okozott (Jay Kelly), plusz Christian Petzold új filmjét (Miroirs No. 3.), illetve a félig magyar Kontinental '25-öt. Kiderül az adásból, hogy

• mi az előnye / hátránya annak, hogy a Mulholland Drive Frankenstein-film,
• meg tudunk-e hatódni George Clooney karrierjétől,
• mi van a háttérben meghúzódó Adam Sandler-szállal,
• miért izgalmas a semmi Az álmok vágányánban,
• melyik Petzold-filmben bringáznak a legtöbbet,
• és miért Radu Jude a legjobb kelet-európai tudósító.

Menetrend:

A tavalyi lista itt olvasható.

Gunman (Gatillero)

Az argentin Cristian Tapia Marchiori csontszikár, szűk 80 percbe sűrített, adrenalindús hajszafilmje elkerülte a nagy nemzetközi filmfesztiválokat, ekként méltánytalanul elsikkadt a roppant mozgóképes dömpingben (vajon évente hány latin-amerikai független filmmel történik meg ugyanez?). A Victoria (2015) és a Boiling Point (2021) példáját követve egy bravúrosan koreografált, vágás nélküli tételről van szó, amely egy éjszaka erejéig Buenos Aires külvárosának legszegényebb részébe (Isla Maciel) kalauzol. Galgo, aki úgy néz ki, mintha Jason Statham összeaszott, kistérségi unokaöccse lenne, a börtönből kikerülve elvállal egy egyszerűnek tűnő melót, amely hirtelen megbonyolódik, így a barriót uraló drogbanda mindkét frakciójának a célkeresztjébe kerül. A főhőssel egyetemben az operatőr is szinte folyamatosan mozgásban van, horizontálisan és vertikálisan egyaránt bebarangoljuk a Riachuelo folyó mellett elterülő negyedet, hol gyalogosan, hol sprintelve, hol autóval, hol pedig motorral, de azért a mellékszereplőkre is jut némi idő, miközben észrevétlenül megtanuljuk az összes valamirevaló argentin spanyol káromkodást. A Gunman egy teljességgel kiszámíthatatlan, szuprafeszült cinematikus hullámvasút, amelyből nincs kiszállás. Viva el cine argentino! [trailer]

2026. február 2. és 8. között rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, amelynek a budapesti Corvin mozi 6 terme ad helyet. Idén 450 filmet neveztek alkotóik 10 kategóriában.

A játékfilm, rövidfilm, animációs film és -sorozat, dokumentumfilm és rövid dokumentumfilm kategóriák mellett, tudományos ismeretterjesztő filmek és portréfilmek, valamint kísérleti filmek, televíziós sorozatok és videóklipek is jelentkezhettek a jövő évi filmes találkozóra. 

A nevezéseket követően az egyes kategóriák szakmai előzsűrijei válogatják ki azt a 150 verseny filmet, amelyeket a nézők a Corvin termeiben láthatnak. A versenyfilmek mellett a panoráma és az információs szekcióban további alkotásokat vetítenek az érdeklődőknek.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Netflix bekebelezi a Warner Bros. Discoveryt, és vele az HBO-t is. Hírmagyarázó podcastunkban körbejárjuk röviden a témát, majd elemezzük a Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők kapcsán lezajlott szájkaratét. Plusz: hozzuk a kedvenc filmes hírünket, és eláruljuk, melyik heti bemutatóra (nem) érdemes beülni.

Menetrend:

00:01:05 - Tényleg megeszi a Netflix az HBO-t
00:10:50 - A hét híre
00:12:05 - A hét (magyar) témája: a filmesek vs. kritikusok csörte
00:31:50 - Hírek, amiknek örültünk a héten
00:39:20 - Dénes elmesél egy trailert
00:42:25 - Fogyasztóvédelmi rovat!
00:44:35 - Ajánló: ezeket nézd, ha jót akarsz

Új adásunkban a legfrissebb akciófilmeket és thrillereket szemlézzük, Stephen King regényének új adaptációját (A menekülő ember), a Predator-franchise unortodox folytatását, Kathryn Bigelow Netflixen elérhető Feszült helyzetét és a megtörtént eseményeken alapuló magyar szuperprodukciót (Sárkányok Kabul felett).

Megbeszéljük többek közt, hogy

• szükség van-e antihős jaucsára,
• mebocsátható-e Edgar Wright filmjének fináléja,
• működik-e a Feszült helyzet önismétlő szerkezete,
• és el lehet-e adni egy magyar homokbányát kabuli reptérnek?

Menetrend: