Filmvilág blog

Ölni kíméletesen

Ma éjjelre

2014. július 11. - Szabó G. Ádám

Killing Them Softly – amerikai, 2012. Rendezte: Andrew Dominik. Írta: Andrew Dominik, George V. Higgins. Kép: Greig Fraser. Szereplők: Brad Pitt, James Gandolfini, Ray Liotta. 98 perc.
Vetítik: HBO – 22:50

A Jesse James meggyilkolása… bukolikus, fatalista vadnyugati siratóéneke után az új-zélandi Andrew Dominik ismét az inkább dialógus, mint akcióközpontú szüzsére szavazott. Ezúttal George V. Higgins hetvenes évekbeli bűnregényét (Cogan’s Trade) dolgozta fel, és a fel-feltűnő modernista jegyek ellenére az írás celluloidpárja posztmodern stílusbravúr. A filmet hosszadalmas – és gyakran négybetűs szavakba fulladó – beszélgetések viszik előre, amelyek nagy részét a soron következő piszkos melók taglalása tölti ki, a kisrealizmus stilizált erőszak-esztétikával elegyedik (autós rajtaütés, majd lassítva repülő töltény az esős éjszakában, a léhűtő zsiványok extravagáns drogtripje), a lassú tempót gyors erőszakkitörések bontják meg.

Killing-Them-Softly.jpg

Az Ölni kíméletesen érdekességét elsősorban a műfajszemlélete jelenti. Dominik akkor érzi nyeregben magát, amikor aktualizálhatja a forrásművet, és ezzel végeredményben olyan gengszterfilmmé formálja munkáját, amely a társadalmi problémák mellett/helyett gazdaságpolitikai kérdéseket vizsgál. Az Ölni kíméletesen a kortárs gazdasági válság kórképévé válik, amelyben nemcsak lecsúszott simlisekkel vagy válófélben lévő végrehajtókkal futunk össze, hanem olyan régi motoros behajtókkal is (a Brad Pitt által ügyesen életre keltett Jackie Cogan közülük való), akiket adnak-vesznek a bűn monetáris piacán, alig kapva esélyt a megélhetésre vagy túlélésre. A hivatásos likvidátorok maguk is hamar célpontokká válnak, hovatovább likviditási gondokkal küzdő, kiszolgáltatott átlagemberekként végezhetik bármelyik pillanatban. Az Obama-ciklus lózungja, a „Yes, we can!” jelentése furcsán pervertálódik és a bűnbe befektető archetipikus figura lépten-nyomon durván újrakonstruálódik a piagőzös, dohányszagú, csapadékos noir-miliőben: ebben a filmben még a gengszterek vállalkozásai sem hoznak nyereséget, a kapitalista ideológia még a számukra sem profitábilis. Az Ölni kíméletesen nem hibátlan film, a cselekmény néhol elfárad, ám választott témája mellett jórészt példásan és átélhetően érvel. A westernmítosz törvényen kívüli ikonja után Dominik az újvilági kiskirályoktól vesz búcsút.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr346498257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása