MAGYAR PANTHEON
Az 50-es évek kemény diktatúrájában még volt drámai tétje az ellenállásnak – erről szólnak majd Gyarmathy Lívia történelmi dokumentumfilmjei és utolsó egész estés játékfilmje, a Szökés (1996). A 70-es évek puhadiktatúrájában mindennek már nincs akkora tétje. Éppen ez a távlatvesztés, amelyhez a rendezőnőnek különös szatirikus és lírai érzéke van. 

Gelencsér Gábor: Megállt a menet (Gyarmathy Lívia 1932–2022) 

Pólik József: Mit üzent a császár? (Najmányi László: A császár üzenete – 1. rész) 

GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK
Mindannyiunkban tovább él saját gyermekkorunk, még akkor is, ha tragikus élmények blokkolják az emlékezetünket. A lelkileg sérült gyerekeket központba helyező filmek és sorozatok segítségével azonban egyre inkább képessé válunk szembenézni legbelső traumáinkkal.

Kovács Kata: A túlélésért küzdenek (Kölyökbandák) 
Bárány Bence: Traumák és maszkok (Scott Derrickson: Fekete telefon) 
Rudas Dóra: „Lélek lép a lajtorján” (A „belső gyermek” a filmekben) 
Vajda Judit: Valóra vált kamaszálmok (Matt és Ross Duffer: Stranger Things)

Július 6-án elhunyt egyik kedvenc színészünk, James Caan. Új adásunkban az ő emlékére néztük meg az egyik legjobb filmjét, a Michael Man-féle Az erőszak utcáit. Han Solo, Indiana Jones és a Szárnyas fejvadász Deckardja, azaz Harrison Ford július 13-án töltötte be a 80-at, az ő tiszteletére az idén 30 éves Férfias játékokat vettük elő. Folytattuk a Coen-sorozatot is az Egy komoly emberrel, bemelegítésnek pedig a Netflix legújabb sikerfilmjét, A szürke embert veséztük ki.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• miért működik / nem működik A szürke ember,
• van-e különbség a James Bondban és a Netflixen akciózó Ana de Armas közt,
• jól áll-e Harrison Fordnak a darabosság,
• miben hasonlít Deckard és Jack Ryan nyomozati munkája,
• hogyan lehet romantikusan fényképezni egy emberrablást,
• lehet-e úgy rajongani egy karakterért, ha még a nevét sem tudjuk,
• miért az Egy komoly ember a Coenék legszemélyesebb filmje,
• és miért olyan könnyű / nehéz dekódolni?

Menetrend:

Elkezdődött a Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller forgatása. A 8 részes, epizódonként 48-52 perces sorozat Móricz Zsigmond háromkötetes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül. A sorozat a MEGAFILM és az MTVA koprodukciója a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a televíziós bemutató 2023 szeptemberében várható.

Pontosan 100 esztendő telt el az 1922-ben kiadott regény és a 2022 nyarán, július 25-én elindult forgatás között. A Megafilm Tündérkert című sorozatában, Móricz regénye nyomán a XVII. századi Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg, szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiújának, Bethlen Gábornak és Báthory Gábornak a főszereplésével. Az írók: Bereményi Géza, Tasnádi István, Horváth András Dezső.

Helmeczy Dorottya producer majdnem 4 éve dolgozik ezen a sorozatterven, „karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thrillert” ígér a nézőknek.

A korábban avantgárd és kísérleti animációs kisfilmeket készítő Helstáb Martin 2021 októberében bemutatta első, egészestés filmjét az indiai Uruvatti Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol a zsűri a Legjobb Kísérleti Nagyjátékfilm díjával jutalmazta. A Zazongpari immár online is nézhető.

Az abszurd elemekben bővelkedő szürreális fantasy főhőse egy harcos szerzetes, akit elküldenek a világtól elzárt hegyi erdőbe, hogy levadássza az ottani szellemeket, a hely különös lakóival való találkozása azonban hol segíti, hol megnehezíti küldetését.

Helstáb Martin a film elkészítésének öt évében felépítette minden figura bábját, a film díszleteit, saját magát is a szerepének eljátszásához formálta. A másfél órás alkotás minden animációját, hangját és zenéjét ő készítette, az utómunkával 2 éven át dolgozott minden nap, teljes munkaidőben. A Zazongpari rendkívül kis költségvetés mellett, egy garázsból alakított greenscreen stúdióban forgott, az alkotó korábbi munkáihoz hasonlóan minden elemén egyedül dolgozott.

A Szarajevói Filmfesztiválon mutatják be Szakonyi Noémi Veronika HAT HÉT című filmjét augusztusban. A nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó érzékeny alkotás a rangos nemzetközi szemlén a Szarajevó Szíve fődíjért is versenybe száll a régió legizgalmasabb új filmjeivel együtt. Fábián Nikolett, Gyimesi Anna, Kálmán Mátyás, Nagy Kálmán, Nemes Anna, Szelestey Bianka, Turai Balázs és Vermes Dorka rendezők alkotásai a rövid-, a diákfilm és a dokumentumfilm versenybe kaptak meghívást.

Közzétették a 28. Szarajevói Filmfesztivál szervezői az augusztus 12-én kezdődő filmünnep versenyprogramját. A rangos eseményre a nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó HAT HÉT című magyar film is meghívást kapott. A szarajevói filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, a vetítéseken évről-évre több mint 100 ezer néző vesz részt, míg a nívós szakmai programokon világsztárok és a térség élvonalbeli filmesei vesznek részt.

Versenybe került a 75. Locarnói Film Fesztiválon az ÍGY ÉRT VÉGET A NYÁR (Tako se je koncalo / That’s How The Summer Ended) című szlovén-magyar-olasz koprodukcióban készült kisfilm, melynek rendezője Matjaz Ivanisi.