Indul a 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, november 11-19. között 60 film, 90 vetítés és 29 közönségtalálkozó várja a nézőket Budapesten. A fővárosi programokkal párhuzamosan országszerte 7 további városban rendezik meg a fesztivált.

A fesztivál megnyitója a Trafóban lesz, a nyitófilm pedig elnyerte a Sundance fesztivál Szólásszabadság-különdíját. Az Együttélés, na persze…, egy izraeli stand-up komikus, Noam Shuster Eliassi portréja, aki a humor segítségével veszi fel a harcot palesztinok és izraeliek békés együttéléséért. A megnyitón Rév István, a fesztivált társszervező Blinken OSA Archivum alapító igazgatója mond beszédet. A vetítés után a producerrel, Rachel Leah Jonesszal Steiner Kristóf beszélget. A Nyitóestre jegyek még kaphatók.

A világ minden tájáról érkező filmek érzékeny és sokszínű témákat dolgoznak fel: a háború sújtotta Ukrajnától, Gázától, és Iraktól kezdve az itthon is égetően aktuális társadalmi kérdésekig, mint a nemi egyenlőtlenség, a klímaválság vagy a gyermekvédelem.

A Blue Danube Filmfesztivál 8. alkalommal várja a közönségét. Idén november 22. és 30. között, három országban – Ausztria, Magyarország és Szlovákia – 67 rövidfilmet vetítenek 31 országból, hat kategóriában: kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációk, kísérleti művek, 5 percnél rövidebb alkotások és diákfilmek. Számos alkotás járta már meg a cannes-i, berlini és egyéb nagyobb fesztiválokat, valamint 8 Európa-filmdíjra jelölt filmet is bemutatnak. A programot rekord számú nevezésből válogatták ki: összesen 1808 alkotás érkezett 91 országból és a legkiemelkedőbbek kerültek a programba.

Az idei év különlegessége, hogy első ízben láthatjuk Magyarországon a Cannes-ban bemutatott The Loneliness of Lizards című portugál rövidfilmet Ines Nunes rendezésében, valamint a német Kim Lea Sakka által rendezett Immaculata című alkotást is. Emellett 14 magyar film várja a közönséget, köztük a Berlinalén szerepelt Ladányi Jancsó Jákob Élő Kövek, valamint Balogh Mirjána animációs kisfilmje, a Bárcsak Fül lennél. Az idei fesztiválon első alkalommal szerepel a diákfilmes kategória, ahol 470 nevezett mű közül kerül bemutatásra több film is.

A fesztivál programját a nézők a nyitónapokon Bécsben, az Amerlinghausban élvezhetik, majd november 26-án Pozsonyban a Liszt Intézetben, Győrben a Rómer Házban folytatódnak a vetítések. A teljes versenyprogram november 27. és 30. között Budapesten, a Kettőspont Színházban kerülnek bemutatásra, ahol minden esemény ingyenesen látogatható. A vetítések után lehetőség nyílik az alkotókkal és vendégekkel való beszélgetésekre is.

November 7-15. között a 23. MittelCinemaFesten 11 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség a Puskin és Tabán moziban, eredeti nyelven, magyar felirattal. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényére Budapestre érkezik az idei Velencei Filmfesztiválon díjazott Egy iskolaév rendezője, Laura Samani, a Locarnóban több díjat nyert Édes kincsem rendezője, Margherita Spampinato, a Toni Servillo főszereplésével tavaly Velencében díjazott Szicíliai levelek két rendezője, Fabio Grassadonia és Antonio Piazza, és az Eleonora Duse egyik főszereplője, a magyar színésznő Wrochna Fanni. A szegedi Belvárosi mozi is vetít három filmet. Jegyek elővételben már kaphatóak.

A 23. Olasz Filmfesztivált november 7-én 19 órakor Mario Martone a 2025-es Cannes-i Filmfesztivál versenyében debütált Odakint (Fuori) című életrajzi dráma nyitja. Goliarda Sapienza írónő ékszerlopásért börtönbe kerül, ahol a néhány fiatal elítélttel való találkozását újjászületésként éli meg. Újra felfedezi az életörömöt és az írás iránti vágyát. A film Szegeden november 12-én lesz látható. November 8-án 16 órakor – Szegeden november 11-én – a Vermiglio – A hegy menyasszonya című alkotásban egy alpesi faluban keres menedéket a második világháború elől bujkáló katona, Pietro. Megérkezése felforgatja az egyébként zárt közösség mindennapjait. Maura Delpero Ezüst Oroszlánnal díjazott és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Golden Globe-ra jelölt filmje női nézőpontból mesél szerelemről, belső konfliktusokról és egy falu lélektanáról a háború árnyékában. Aznap 19.30 órakor az Eleonora Duse című alkotásban Eleonora Duse legendás színésznő karrierje már a végéhez közeledik, de az I. világháború és a fasizmus felemelkedése közötti zűrzavaros időkben a Díva a beletörődés helyett egyre erősebb késztetést érez, hogy visszatérjen oda, ahol élete kezdődött: a színpadra. A vetítés után a közönség találkozhat Wrochna Fanni főszereplővel.  

A Nashville sokszálú tablófilmjével Altman szembement a hagyománnyal: a sztoriellenesség, a nézői azonosulás korlátozása, a riportjelleg egyaránt antihollywoodiánus megoldás.

Az amerikai filmtörténetben új korszakot nyitó 1967-es év – a Bonnie és Clyde, a Diploma előtt, a Hidegvérrel, a Bilincs és mosoly bemutatójának éve –, és az utána következő szűk nyolc esztendő a művészi energiák kiáradását hozta. Az Új-Hollywoodra keresztelt korszak Hollywoodi Reneszánsznak nevezett, 1975-ig tartó szakaszában a helyi műfaji hagyományok randevúztak az európai művészfilmes inspirációkkal, különleges mozgóképi alakzatokat teremtve. Az évtized közepére azonban kifulladt a lendület és elapadt az invenció, ráadásul az újabb filmek gyakran a pénztáraknál is sikertelenek voltak. A Hollywoodi Reneszánsz az évtized második felére elhalt. Robert Altman korszaktemető Nashville-jének a bemutatója azonban egyúttal örömünnep volt, ez a film ugyanis összegezte mindazt a törekvést, amely a Hollywoodi Reneszánszot különlegessé tette az amerikai mozi históriájában. 

Jelentéses formák 

Altman a hetvenes évek legelején került a hollywoodi rendezők vezérkarába, és egyike volt ama direktoroknak, akik a kor politikatörténeti – és nem utolsósorban filmtörténeti – válságkorszakából művészileg sokat profitáltak. Fő témája a többrétegű és többirányú politikai és társadalmi krízis analízise – jóllehet direkten politizáló, illetve a szinkronidejű politikai eseményeket nagyító alá vételező filmje alig volt.

A DOKUMENTUMFILM ÚTJAI
Lucrecia Martelnek a máig velünk élő kolonialista reflexekről tudósító új dokumentumfilmjétől, a Nuestra Tierrától kezdve a közelmúltbeli magyar kreatív dokukon (Borbás David: Wartburg, Hegedüs Péter: Lili, Visky Ábel: Mesék a zárkából és az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója) és Scott Barley sajátos tájfilmjein át a Verzión vetítendő, rendkívül változatos témájú és formájú munkákon át sok minden értékelhető dokumentumfilmnek.

Kovács Petra: Újrajátszani a traumát – újraérteni önmagunkat (Négy kreatív dokumentumfilm)
Markója Csilla: Kísérteties esztétika (Scott Barley)

Gyöngyösi Lilla: „Univerzális helyett konkrét történetek kellenek” (Beszélgetés Lucrecia Martellel)
A valóság legújabb verziói (22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)

SKANDINÁV ÁLMOK
Kiss Dalma: Szerethető szörnyetegek (Anders Thomas Jensen: Az utolsó viking)
Pazár Sarolta: Megérint, újjászületik (Jeanette Nordahl: Kezdetek)
Rudas Dóra: Pár beszéd a párbeszédről (Dag Johan Haugerud: Álmok)
Simonyi Balázs: „A filmezéshez több erő kell (Beszélgetés Borbás István operatőrrel)

November 10-én 19 órakor Sándor Pál filmjével, a Szerencsés Dániellel folytatódik a Filmrendezők klubjának vetítéssorozata a Művész moziban. A vetítést követő mesterkurzuson a film rendezőjével Till Attila beszélget.

Új adásunkban Nemes Jeles László harmadik filmjével, az Árvával foglalkozunk, majd Diane Keaton emlékére elővesszük a Rejtélyes manhattani halálesetet, folytatjuk a David Lynch-sorozatunkat a Straight Storyval, és ajánlunk három filmet a BIFF kínálatából.

Menetrend:

00:02:30 - Mr. Scorsese
00:05:40 - Árva
00:34:45 - Rejtélyes manhattani haláleset
00:49:45 - Lynch-sorozat: Straight Story
01:14:05 - Ajánljuk még: BIFF - Budapest International Film Festival