MAGYAR MŰHELY
Petényi Katalin: Emléktöredékek – 1. rész (Gyöngyössy Imre 1930-1994)
Erdélyi Z. Ágnes: Kilépés a feledésből (Beszélgetés Kabay Barnával)
Varga Zoltán: Rettegés a fűben (Ulrich Gábor: Dűne)
Gelencsér Gábor: Töredék az élet (Gothár Péter: Hét kis véletlen)

ÖKO-ANIMÁCIÓ
A bioszféra fenntarthatóságára rákérdezők kortárs közép-európai animáció a hangsúlyt a természet védelméről az ember(i)ség végének poszthumán disztópiáira helyezte át. A rajz és bábfilmek a sötét jövőt nemcsak a környezetszennyezéssel, klímakatasztrófával, hanem az ember antihumanizmusával is összekapcsolják. Az ember fáj a Földnek.

Gerencsér Péter: „Nincs ember, nincs probléma” (Közép-európai öko-animáció)
Barotányi Zoltán: Tragédia az erdőszélen (Viktor Koszakovszkij: Gunda)
Megyeri Dániel: Felbolydult élet (Michael DeForge: Ant Colony)

KÍNA ÁRNYÉKÁBAN
Pema Tseden az első tibeti rendező, aki diplomát szerzett a Pekingi Filmakadémián. Szimbólumokban gazdag, mégis valóságközeli filmjeiben végre a tibeti emberek beszélnek önmagukról, és nem egy külső szem által látjuk őket. Játékfilmjei nem politikai kiáltványok, hősei a mindennapjaikban élik át hagyomány és modernitás ütközését.

Géczi Zoltán: Sötétben köttetett alkuk (Hollywood és Kína)
Stőhr Lóránt: A bomlás gyermekei (Chang Tso-chi portréja)
Jordi Leilla: A masztiff halála (A tibeti film elmúlt 10 éve)

Két kategóriában osztottak díjat a 18. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál első, on-line felvonásában. A rövidfilmek versenyében Dina Velikovskaya Ties (Kötelékek) című filmjének ítélte a zsűri a Best of Anilogue díjat és az Anilogue közönsége idén ugyanazt a filmet találta a legjobbnak. Az Anilogue második felvonására 2021 májusában kerül majd sor, akkor az Uránia, az Art+ és a Francia Intézet mozitermeiben lesznek a vetítések.

A november 25-29. között tartó 18. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon 24 rövidfilm állt versenyben. A Pálfi Szabolcs magyar animációs rendezőből, Nancy Denney-Phelps amerikai-belga filmes újságíróból és Aurelia Aasa, észt filmkritikusból álló zsűri Dina Velikovskaya Ties (Kötelékek) című filmjének ítélte az 1000 eurós pénzjutalommal járó Best of Anilogue díjat. Egyhangúlag döntöttek a mesteri kézügyességgel elkészített alkotás mellett, amely egy megható történetet mindenkihez elérő rajznyelven ad át, függetlenül attól, hogy a néző az otthonról távozó gyermek szülője, vagy éppen maga a gyerek. A közönségszavazatok összeszámolása után kiderült, hogy az Anilogue nézői idén ugyanezt a filmet találták a legjobbnak.

A november 29-én véget ért Blue Danube-on a narratív rövidfilmek kategóriájában magyar siker született, Dudás Balázs alkotása a Két csík lett a legjobb film. A zsűri indoklása szerint az összetett párkapcsolati drámát erőteljes színészi alakítások és a zárt tereket jól kihasználó képi fogalmazásmód teszi hitelessé és átélhetővé.

A kategóriában a zsűri különdíját szintén magyar alkotó, Beleznai Márk kapta az Agape című filmjéért: A történetmesélés kihagyásos módszere és a színészi játék teszi eredetivé és érdekessé a már jól ismert történetsémát, amelynek köszönhetően nem várt mélységek tárulnak fel az egyszerű alaphelyzetben, két ember gyorsan kibontakozó kapcsolatában.

1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban több mint százezer ember várta, hogy pályára lépjen az angolok és a magyarok futballválogatottja. Volt ok az izgalomra, az összecsapást már előzetesen az évszázad meccseként aposztrofálták. Az angolok magabiztosan vonulhattak ki a stadion gyepére, hiszen 90 éve senki sem győzte le őket, aki nem a szigetországból érkezett. A magyar Aranycsapat azonban az ötvenes évek elejének legnagyobb szenzációja volt, a Puskás Ferenc vezette tizenegy előző évben megnyerte az olimpiát is.

Az évszázad meccsét 6:3-ra nyerte a magyar válogatott, akik ezzel a győzelemmel nem csak futballtörténelmet írtak, de évtizedekkel később is egy egész ország tudja, mi is az a „hathárom”, sőt, az Aranycsapatot és legendás csapatkapitányát a világ minden pontján ismerik.

Bár az eredményt mindenki ismeri, magát a meccset már annál kevesebben láthatták. Ennek több oka is van. A mérkőzés napján a magyarok csak a rádió köré tömörülve hallgathatták a közvetítését a legendás sportriporter, Szepesi György kommentárjaival, a meccsről készült felvételeket később tudták csak bemutatni, de azok sem voltak a legjobb minőségűek.

10 éve mutatták be a „Facebook-filmet”, 20 éve lett a másik Penny Lane is (majdnem) híres, 30 éve indult marsi kiküldetésre a Terminator, negyven éve szabadult el a világ legpusztítóbb vírusa, és 50 éve készült a legjobb független film, amiről még soha nem hallottál.

Új adásunkban évfordulós filmeket tárgyalunk. Kiderül például, hogy

• Elavult-e A közösségi háló, és hazudik-e a Fincher-Sorkin páros?
• Mennyi igaz a Majdnem híres sztorijából, és miért (nem) menő arc Cameron Crowe?
• Mikor kezdődik és hol ér véget az álom az Emlékmásban, és mi köze az öregedésnek a hárommellű nőhöz?
• Hogyan tudja kipusztítani az emberiséget egy vírus, és mihez kezd 855 férfi 8 nővel?
• Milyen egy hiperrealista Bonnie és Clyde-film, és lehet-e feminista ikon az a nő, aki lemond a gyerekeiről?

A menetrend:

Mától új, online filmtárral bővül a Magyarországon elérhető streamingszolgáltatások kínálata. A Nemzeti Filmintézet által elindított platform, a FILMIO hozzáférhetővé teszi a magyar filmgyártás régi és új remekműveit, klasszikusait, örök kedvenceit. Mintegy 220 produkció – animációk, dokumentumfilmek, tévéfilmek mellett – több mint 160 magyar mozifilm között lehet mostantól válogatni, és a választék hétről-hétre tovább gyarapodik.

A számítógépen, tableten és okostelefonon keresztül is elérhető FILMIO előfizetéses rendszerben működik. Az NFI közleménye szerint „a szolgáltatásért fizetett díj egyben a magyar film támogatása is. Az innen származó bevétellel a Nemzeti Filmintézet a magyar filmek gyártására fordítható támogatási keretet növeli.”

Régi adósságunkat törlesztettük a FILMIO november 19-i debütálásával. Hiányzott már egy olyan platform a közönségnek, ahol egyben elérhető a magyar filmek java, legálisan, kiváló minőségben. A sokszínű magyar film közös kultúrkincsünk, nemzeti identitásunk meghatározója, ezért is örülünk, hogy elindíthatjuk az új, online filmtárunkat. Mindenkinek van legalább egy kedvence köztük, de inkább több, amelyeket most már Magyarországon bármikor, bárhonnan a FILMIO-n keresztül el lehet érni” – hangsúlyozta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

A vallás témaként korán megjelent a filmművészetben. Az egyik legkorábbi némafilmjelenet például bemutatott egy körmenetet. Csak idő kérdése volt, hogy az önmagában, művészi szempontból nem túl izgalmasan felvett tömegjelenetek után a Jézusról szóló életrajzi alkotások idézzék meg a kereszténység megszületésének történetét. Bejegyzésünkben nyomon követjük, hogyan változott Jézus alakja a filmművészetben, és a mindenkori politikai, társadalmi miliő milyen nyomot hagyott a keresztény hit Megváltójának és környezetének ábrázolásán. Kizárólag a játékfilmes alkotásokat vizsgáljuk (ezek száma sem kicsi), és nem foglalkozunk a dokumentumfilmes alkotásokkal. Úgyszintén nem foglalkozunk azokkal a filmekkel, amelyekben Jézus csak mellékszereplőként jelenik meg (pl. Barabás, 1962, Brian élete, 1979, A lator, 1979). A kiválasztott filmalkotásokban van némi aránytalanság: teológiailag a katolikus szemléletű művek, földrajzilag pedig az észak-amerikai alkotások reprezentációja nagyobb írásunkban, mint a protestáns vagy ortodox szemléletű és az Egyesült Államokon kívüli alkotásoké.