Csúszópályán a Föld - Verzió: 2. nap

2019. november 13. 15:38 - Huber Zoltán

fold.jpeg

Tegnap kezdődött és november 17-ig tart a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A fesztivál alatt a következő napi vetítésekből ajánlunk 1-1 figyelemre érdemes filmet. 

Föld (Erde)

Az antropocén egyelőre még csak javasolt megnevezése a legújabb földtörténeti korszaknak, ahol a természet helyett már az emberiség gyakorolja a legjelentősebb hatást a bolygó arculatára. A tudományos szakkifejezés nem véletlenül került be a közbeszédbe, a klímakatasztrófa egyre durvább következményei ugyanis elég nyilvánvalóvá teszik az emberi beavatkozás sokáig vészesen alábecsült valódi mértékét. Az osztrák Nikolaus Geyrhalter dokumentumfilmje az antropocén látványos fizikai nyomait feltérképezve azzal szembesít, hogy jelenleg igen kitartóan és ügyesen zabáljuk fel a bolygónkat. Nemcsak átvitt értelemben, de szó szerint is.

Tovább
Szólj hozzá!

Werner Herzog csak szerepel a Star Warsban, de nem nézi

2019. november 12. 21:29 - filmvilág

herzog.jpeg

Ma indult a Disney+ új Star Wars-sorozata, a The Mandalorian, amelyben az egyik szerepet a legendás Werner Herzog alakítja. A színész-rendezőt a Variety kérdezte. A válaszaiban nem kellett csalódnunk.

  • Elmondta, hogy Jon Favreau szerinte azért választotta ki őt a szerepre, mert tisztelegni akart a filmjei és az általa képviselt történetmesélési stílus előtt (különös tekintettel a scifi-elemekre és a dzsungeles lázálmokra.)
  • Őt viszont nem izgatja különösebben Favreau munkássága, egy filmjét se látta.
  • Sőt, egyetlen Star Wars-filmet se látott még. Ami szerinte nem olyan meglepő, mert kevés filmet néz (évente maximum négyet), inkább olvas.
  • Tévét azért szokott nézni. Főleg a híreket. És ugyan az antik latin és görög költészeten nőtt fel, néha pankrációt és a Kardashianek műsorait is nézi, mert szerinte fontos tudni, hogy a nagyközönséget mi foglalkoztatja. „Ahogy mondani szoktam, a költő nem csukhatja be a szemét, nem fordíthatja el a tekintetét.”
  • Lehet, hogy a The Mandaloriant se nézi meg, mert csak egy streamingszolgáltatónál, a Criterionnál van előfizetése, ahol szerinte csak jó filmek vannak.
  • Netflixe sincs, pedig ott éppen elérhető az Into the Inferno című filmje, amelyhez hasonlót forgat most a meteoritok kulturális jelentőségéről.
Szólj hozzá!

Terroristákat védeni, kalózokat provokálni – Indul a Verzió!

2019. november 12. 17:11 - Baski Sándor

rachel_leah.jpg

Ma kezdődik és november 17-ig tart a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A program sokszínű, eklektikus, és erős, mint mindig. A fesztivál alatt a következő napi vetítésekből ajánlunk 1-1 figyelemre érdemes filmet. 

Az ügyvéd

Miért vállalja el valaki zsidó létére palesztin vádlottak képviseletét? A kérdésfelvetés akkor is indokolt lenne, ha Lea Tsemel ügyvédnő egyszerű polgári peres eljárásokban segédkezne, ehelyett viszont kifejezetten a politikailag kényes ügyekre szakosodott: a békés tüntetőtől a valódi terroristáig hajlandó bárkit képviselni.

Tovább
Szólj hozzá!

Kontroll nélkül - a pszichiáter szemével

2019. november 09. 10:14 - filmvilág

kontroll.jpg

Már a mozikban a Kontroll nélkül, Nora Fingscheidt Ezüst Medve-díjas drámája, amely egy agressziókezelési problémákkal és poszttraumás stresszel küzdő kislányról mesél. A film kapcsán a novemberi Filmvilágban megszólaltattuk dr. Máté Gábor pszichiátert és dr. Herczog Mária családszociológust, gyerekvédelmi szakembert.

A Kanadában élő dr. Máté Gábor, aki a függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik és széles körben elismert az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén, az alábbi videóban is kifejti a filmmel kapcsolatos észrevételeit.

Tovább
Szólj hozzá!

Dokumentarista virtuális valóság? - VR-filmek a Verzión!

2019. november 08. 10:48 - filmvilág

verzio_vr_homeafterwar.jpg

A Verzió Filmfesztivál Magyarországon elsőként VR-filmes válogatással várja a nézőket november 13. és 16. között.   

November 12-én indul az egyetlen hazai emberi jogi tematikájú dokumentumfilmes fesztivál, melyet idén 16. alkalommal rendeznek meg. Az elsőként a Verzió Filmfesztiválon látható Vektor VR-szekciónak a Trafó Kortárs Művészetek Háza biztosít helyszínt november 13. és 16. között. A bemutatott művek között vannak 360 fokos dokumentumfilmek, művészi VR-élmények és immerzív újságírói projektek is. A VR-projekteket angol nyelven, illetve eredeti nyelven angol felirattal vetítik.

A Vektor szekció válogatásán keresztül megismerhetjük, hogy az alkotók miként használják a médiumot és nyitnak új lehetőségeket a minket körülvevő világ megismeréséhez.

Tovább
Szólj hozzá!

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal – a mese, és ami mögötte van

2019. november 07. 15:52 - filmvilág

nilsholgersson.jpg

Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című meseregénye 1907-ben jelent meg a svéd könyvesboltokban. Svédek nemzedékei nőttek fel a csínytevéseiért manóvá változtatott parasztfiú, Nils, Márton gúnár, valamint Akka és vadlúdcsapata kalandjain, megismerkedve hazájuk földrajzával, állatvilágával, mítoszaival és néprajzával. 1980-ban svéd-csehszlovák-japán rajzfilmsorozat készült a kalandos történetből. Lagerlöf éppen száz évvel ezelőtt vette át a Nobel-díjat. Ebből az alkalomból elemeztem, hogyan mutatta be a rajzfilm a korabeli, tehát 19. század végi Svédországot. 

Az első női irodalmi Nobel-díjas

Éppen 110 évvel ezelőtt, 1909 decemberében kapta meg az irodalmi Nobel-díjat az 51 éves Selma Lagerlöf. Ekkor az irodalmi Nobel-díj már rangos elismerésnek számított a világban. Olyanok kapták meg a díjat első odaítélése, vagyis 1901 óta, mint a francia Frédéric Mistral, a lengyel Henryk Sienkiewicz vagy az angol Rudyard Kipling. Lagerlöf több addigi rekordot megdöntött: ő volt az első hazai születésű, vagyis svéd állampolgár, és egyúttal az első női irodalmi Nobel-díjas (fizikai Nobel-díjas nő volt már előtte is, Marie Curie személyében), és egyébként az első díjazott, aki nyíltan vállalta a saját neméhez vonzódást az akkor nagyon konzervatív Svédországban.

Tovább
1 komment

Scorsese újra elmagyarázza, mit jelent számára a mozi

2019. november 05. 14:49 - filmvilág

scorsese_taxisofor.jpg

Martin Scorsese véleménycikket közölt a The New York Timesban. Ezt fordítottuk le (majdnem) szó szerint. Kapcsolódó podcastunk: Scorsese vs Marvel 

Az Empire magazin kikérte a véleményem a Marvel-filmekről. Válaszoltam. Azt feleltem, hogy megpróbáltam végignézni néhányat, de nem nekem valóak, és számomra úgy tűnik, hogy közelebb állnak a vidámparki szórakoztatáshoz, mint azokhoz a filmekhez, amelyeket ismerek és szeretek, és végső soron nem tartom őket mozinak. [Az angolban nem csak a „film” vagy a „movie” jelenthet filmet mint mozgóképet, de a „cinema”, azaz a mozi is. Ahol a fordításban mozi szerepel, ott az eredetiben cinemát használt Scorsese.]

A franchise-filmek nagy részét kiemelkedően tehetséges emberek készítik. Látszik a végeredményen. Hogy maguk a filmek nem izgatnak engem, az személyes ízlés és habitus kérdése. Tudom, hogy ha fiatalabb lennék, ha később nőttem volna fel, akkor talán érdekelnének, és akár még én is rendezhettem volna egyet. De akkor nőttem fel, amikor, és kialakult bennem egy elképzelés a filmekről – hogy milyenek, és milyenek lehetnének -, ez pedig olyan távol áll a Marvel-univerzumtól, mint a Föld az Alfa Centauritól.

Számomra, az általam tisztelt és szeretett filmes alkotók és a barátaim számára, akikkel egy időben kezdtünk filmeket készíteni, a mozi a felfedezésről, az esztétikai, érzelmi és spirituális felfedezésről szólt. Karakterekről – az összetett, ellentmondásos és sokszor paradox emberi természetről; arról, hogyan tudják bántani és szeretni egymást, és hirtelen szembesülni önmagukkal.

Tovább
13 komment