Február 2. és 8. között rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a rekordszámú filmet idén is 1000 forintos jegyáron lehet megtekinteni a Corvin moziban.

A játékfilmes versenyprogramban olyan hazai premierek lesznek, mint Nagy Borbála Mambo Maternica című filmje, a legendás tanyavilági betyárról, Pipás Pistáról szól Pipás Goldberg Emília rendezésében. Itt mutatkozik be hivatalosan Konkol Máté független nagyjátékfilmje, A könyv a mi fegyverünk is, ahogy Pálfi György Tyúkját is a Filmszemlén vetítik először a torontói világpremier után a panoráma szekcióban.

A BIFF-en már vetített Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című független thrillere is látható lesz, ahogy Enyedi Ildikó nemzetközi koprodukcióban készült Csendes barátja is.

A teljes filmlista:

Aki az 1970-es évek derekán az ELTE angol tanszékére járhatott, különleges szellemi mikroklímát tapasztalhatott meg. Ennek volt egyik vezéralakja Takács Ferenc. Még egyetemista volt, amikor első tanulmánykötete, 25 éves, amikor Fielding-kismonográfiája megjelent. Nem is volt kérdés, hogy állást kapott az angol tanszéken, ahol végül egész életében tanított.

Ám ő a szabályos karrierrel szemben a feltétlen szellemi szabadságot választotta. Ahogy Ferencz Győző mondta róla 2006-ban, a legelső Balassa Péter-díj elnyerése alkalmából: „Nem a tanulmánykötetek egymás utáni megjelentetésével hívta fel magára a figyelmet, (...) hanem azzal a hatalmas tájékoztatási igénnyel, beszédösztönnel, amellyel valamennyi, általa fontosnak tartott érdeklődési körébe tartozó tematikáról nyilatkozott.”

Külseje és hatalmas hangja alapján még az egyemen rájöttem, kire hasonlít a régmúlt óriásai közül. Nem, nem Rabelais... hanem a sokoldalú Samuel Johnson (1709–1784), azaz Dr. Johnson. Egy olyan korból, amikor a tudomány, a filozófia és az irodalom még egyetlen gomolygó, zavaros szcéna volt.

És akkor Feri neki is állt bejárni Dr. Johnson hatalmas pályáját. A Filmvilágba például már 1980-ban megírta első kritikáját. A 2000 nevű folyóirat első évfolyamában nagy feltűnést keltő regényrészletet közölt – hanem a folytatást hiába várták a szerkesztők.

Az érett Kádár-rendszer szűk levegője mintha kevéssé zavarta volna őt. Jól emlékszünk arra a sokszor elsütött bonmot-jára, amely Talleyrand nevezetes maximájának parafrázisa volt: „Aki nem élt a Kádár rendszerben, annak fogalma sem lehet az élet édességéről.”

Január 6-án hajnalban, hosszú és súlyos betegség után Tarr Béla filmrendező elhunyt.

1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977).

Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott. A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját.

Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989–1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét.

Folytatódik a sokéves hagyomány, toplistáztuk most is az év legjobb filmjeit!

Akik listáztak: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Huber Zoltán, Baski Sándor és Pauló-Varga Ákos.

Később frissítjük a posztot a listák írott verziójával. Az adásban többször is említett féléves toplistázós adás itt hallgatható vissza, a 2024-es évösszegző pedig itt.

NEKROLÓG
Költő, író, esszéista, filmrendező? Test- és szellemépítő, ködlovag, militáns matróz, magányos kisfiú? Megfoghatatlanul mindegyik. És megfoghatóan azonos. Monotematikus. Láthatatlan és látható életmű. Neoavantgárd és midcult. Dobai Péter Bódy Gáborral és Magyar Dezsővel lobogó újbaloldaliként a BBS kapuját berúgva szabad szellemet hoz a hetvenes évek szűrt levegőjébe.

Dér András: „Képpel gondolt gondolat” (Dobai Péter [1944–2025])

DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG
Bakos Gábor: Dühös generáció (A KIX és előzményei)

Kiss Dalma: Metamorfózisok (Új raj: Julia Ducournau)
Szarka Judit: Jog versus igazságérzet (Bendó Zsuzsa – Muchichka László: Csak ki ne derüljön!)

A KELET AZ KELET
Varró Attila: A cél szentesíti az eszközt (Park Chan-wook: Nincs más választás)
Buzsik Krisztina: Nincsen tűz füst nélkül (Yu Yang: Nezha – A lázadó démon legendája)
Varga Zoltán: Álom és valóság útvesztői (Satoshi Kon animéi)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Megmutatjuk két leszbikus nő szerelmét” (Beszélgetés Kangyu Garammal)
A halál öt arca (A zsáner mesterei: Kiyoshi Kurosawa)

Brigitte Bardot a hatvanas évek világcsodája volt. Aranyszőke hajával, bájos arcával, lélegzetelállító nőiességével örökre beírta a nevét a mozi aranykönyvébe. Minden idők leghíresebb francia személyisége – De Gaulle elnök mellett – 49 filmet forgatott. Fénykorában, a hatvanas évek elején, népszerűsége minden képzeletet felülmúlt: messze lekörözte Marilyn Monroe-t, Elizabeth Taylort, Gina Lollobrigidát.

A bűbájosan szép, elragadó egyéniségű világsztár akkoriban minden nő irigyelt példaképe, minden férfi legtitkosabb álma volt. A szexbálványból az évek folyamán ragyogó színésznő vált, aki szinte minden műfajban bizonyította színészi képességeit. A modern, öntudatos nő példaképeként vonult be a filmtörténetbe, alakja, filmjei örökéletűek. Feltűnése idején valóságos tömeghisztéria övezte: filmjeire hosszú sorokban órákig – sokszor napokig – álltak sorban az emberek, fotói hihetetlen összegekért cseréltek gazdát, öltözködése, frizurája, viselkedése divatot teremtett.