Átadták a televíziós forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat tegnap este Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az 5. Magyar Filmhéten az akadémia tagjai titkos szavazással döntöttek a 45 díj odaítéléséről.

A legjobb tévéfilmért és a legjobb tévéfilmes forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat a Trezor című történelmi thriller alkotói, Bergendy Péter rendező, Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró vehették át a gálán. A legjobb tévéfilmes férfi főszereplő Anger Zsolt (Trezor) lett, a legjobb női főszereplő díját Szávai Viktória (A színésznő) nyerte.

A televíziós sorozatoknál a műfaj összes kategóriájában az Aranyélet nyert. A legjobb sorozatért járó elismerést Mátyássy Áron rendező kapta, a legjobb forgatókönyvért Vancsik Pétert és Vanicsek Olivért díjazták. A legjobb férfi és női főszereplőnek Thuróczy Szabolcsot és Ónodi Esztert választották.

A legjobb fényképezés díját a tévéfilmek között a Trezorért Nagy András, a televíziós sorozatoknál Marosi Gábor, az Aranyélet operatőre kapta. A legjobb vágás díját a tévéfilmeknél Király István (Trezor), a sorozatoknál Kiss Wanda (Aranyélet) nyerte. A legjobb mellékszereplőknek járó Magyar Filmdíjakat a tévéfilmeknél Tóth Ildikó (A színésznő) és Scherer Péter (Trezor), a sorozatoknál Danis Lídia és Végh Zsolt (Aranyélet) kapta.

A legjobb televíziós forgalmazású dokumentumfilm Bogdán Árpád alkotása, a Gettó Balboa lett. A legjobb ismeretterjesztő filmnek járó elismeréssel Mosonyi Szabolcs Vad Balaton című alkotását díjazták. A legjobb kisjátékfilmnek az Ostromot választották, a legjobb tévés animációs alkotás a Luther / Isten tenyerén? lett. 

A Közönségdíj Magyarország legnagyobb, 55 cm átmérőjű mézeskalács szíve azt a szívet mintázza, melyet 1956-ban a Fővárosi Mozi Vállalat dolgozói adtak Törőcsik Marinak és Soós Imrének a Körhintában nyújtott alakításukért. A díjat a Gasztroangyal / Az eleven Húsvét című ismeretterjesztő film nyerte, a kisjátékfilmek közül a közönség a 25 dollárt szerette a legjobban.

Természetesen nem tudtunk elmenni az év egyik legfontosabb popkulturális eseménye mellett, és már a premier napján összeültünk kibeszélni a Bosszúállók: Végjátékot. Szóba került többek közt, hogy:

• a spoilerpara fogja romba dönteni a civilizációt,
• mennyire hasonlítható a Marvel-filmek hatása a Csillagok háborúja kultuszához,
• hogy vizsgáztak a Végjáték írói,
• érdemes-e rajongói teóriákat olvasgatni,
• min lepődtünk meg, és min nem,
• ki a kedvenc hősünk,
• és mi a legnagyobb baj Marvel kapitánnyal?

BÓNUSZ: az epilógusban a Trónok harca első két részéről is kivesézzük.

Kiderült, hogy a Magyar Filmakadémia-tagok titkos szavazásának eredményeként mely moziforgalmazású alkotókat és alkotásokat jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek (tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film) díjátadóját tartják, április 28-án, vasárnap este a Vígszínházban pedig a moziforgalmazású alkotásokat díjazzák.

Az 5. Magyar Filmhéten 21 nagyjátékfilm és 3 egészestés animációs film versenyez a Corvin moziban. A seregszemlére az alkotók a 2018-ben Magyarországon moziforgalmazásba került filmalkotásokat nevezhették. A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában - rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adnak majd át díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött az idei jelöltekről.

A JÁTÉKFILMES NOMINÁLTAK TELJES LISTÁJA

Legjobb játékfilm

BÚÉK - rendező: Goda Krisztina, producer: Zákonyi S. Tamás, Geszti Péter, Ditz Edit

Egy nap - rendező: Szilágy Zsófia, producer: Pataki Ági, Kenesei Edina

Remélem legközelebb sikerül meghalnod... :), rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Rossz versek, rendező: Reisz Gábor, producer(ek): Berkes Júlia producer, Estelle Robin You producer, Petrányi Viktória executive producer

X - A rendszerből törölve, rendező: Ujj Mészáros Károly, producer(ek): Muhi András,Ferenczy Gábor

A filmművészet az volt a modern diktatúrák számára, ami a nyomtatás a reformációnak. Mindegyik diktatúra arra törekedett, hogy felhasználja a mozgóképet saját céljaira. Az olasz fasizmus és a sztálini szovjet rendszer egyaránt kitermelt olyan filmes alkotásokat, amelyek a filmművészet csúcsára méltók – nyilván ez önmagában persze nem menti a filmművészet felelősségét az ideológiai tartalom alól. A hitleri rendszer is szívesen élt a mozgókép általi mozgósítás eszközével. Tanulmányunkban annak járunk utána, milyen volt egy bizonyos filmtípus, a kosztümös film a Harmadik Birodalomban. A rendszer a hivatalos ideológiának megfelelően annyira átmaszkírozta a történelmi szereplőket, hogy az alkotások jelentős része inkább propagandafilm, még azok is, amelyeket szórakoztató célúnak szántak.

A huszonnegyedik óra

Amikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra került Németországban, még semmi nem utalt arra, hogy a politikához hasonlóan a filmművészetben is új időszámítás kezdődik. A nemzetiszocialista zsargonban „hatalommegragadás” néven említett kancellári kinevezés pillanatában Németország vitathatatlanul filmes nagyhatalomnak számított. A Weimari Köztársaság filmes kultúrája sokat merített az expresszionizmusból, amely az emberi lélek legmélyén kavargó szenvedélyek, lelkiállapotok művészi megjelenítésére törekedett. A háború utáni Németországban a horror (A gólem, Dr. Caligari, Nosferatu) és a bűnügyi film (Dr. Mabusse I-II, M- egy város keresi a gyilkost) virágkorát élte, mintegy leképezve a német társadalom széles rétegeinek szorongását. A horror és a krimi voltak azok a műfajok, amelyek jól illettek a holnaptól rettegő, munkanélküliségen és infláción, szélsőjobboldali puccskísérleteken és külpolitikai elszigeteltségen átment német társadalomhoz. A német filmesek a sci-fi történetéhez is hozzájárultak Fritz Lang 1929-es A Hold asszonya című művével. 1931-ben még elkészült a kommunista párti Bertolt Brecht színdarabja alapján a Koldusopera, amelynek végleges forgatókönyve Balázs Bélától származott, de már egyre hangosabb lett az SS- és SA-legények csizmáinak csattogása a német nagyvárosok utcáin.

Az Artmozik Éjszakáján öt fővárosi művészmozi összesen 14 termében este 6-tól másnap reggel 6-ig folyamatosan pörögnek a filmek, amelyek egyetlen belépő megvásárlásával korlátlanul látogathatók.

A népszerű és rendszerint telt házzal futó rendezvényben résztvevő mozik: Művész, Puskin, Toldi, Tabán, Kino Cafe. A belépésre szolgáló karszalagok kizárólag e mozik pénztárában, személyesen vásárolhatók meg 3500 ft /db áron. Az egyes vetítésekre nincs helyre szóló jegy, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

Idén is bekerültek a műsorba olyan filmek, amelyeket az országos premier előtt, az Artmozik Éjszakán láthat először a hazai közönség, ilyen a Yao utazása Omary Sy, a Csillagok határán Robert Pattinson főszereplésével, A szavak ereje és a Mr. Casanova, Pedro Almodóvar új filmje, a Fájdalom és dicsőség, valamint a Pajzán kíváncsiság. De május 17-én éjszaka még egészen friss bemutatónak számít A szívek királynője és a magyar underground együttesekre fókuszáló Pécsi szál is.

Az elmúlt hónapok legnagyobb artmozis sikerei közül is válogathatunk, látható lesz többek között Triertől A ház, amit Jack épített; az új Csillag születik; a magyar animációs Ruben Brandt, a gyűjtő; és Gaspar Noé legutóbbi vizuálorgiája, az Extázis is. Külön említést érdemelnek továbbá azok a filmek, amelyek már kikerültek a mozik műsorából és feltehetően most láthatók utoljára nagyvásznon, mint a Suspiria, vagyis a Sóhajok, az azóta Európa-szerte remake-elt Teljesen idegenek, vagy Nicolas Cage korábbi meglepetésfilmje, a Joe.

A teljes program mozikra, illetve termekre lebontva itt található meg.

Új adásunkban a Mi-t, azaz Jordan Peele horrorját vesézzük ki spoileresen. Megbeszéljük többek közt, hogy

•  hányféle filmes utalást, szimbólumot sikerült belegyömöszölni a filmbe, és hogy jó-e ez nekünk,
• Jordan Peele-e a horrorfilmek Tarantinója,
• milyen értelmezési lehetőségeket dob fel a rendező,
• érdemes-e keresni a logikát,
• hogy következik Peele komikusi múltjából a horrorkarrierje,
• és rontja-e a filmélményt, ha láttuk a spoileres (?) előzetest?

Az epilógusban kitérünk még a Peele közreműködésével újraindított Alkonyzóna sorozatra, és a True Detective 3. évadára, szintén spoileresen.

Közreműködők: Huber Zoltán, Baski Sándor és a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba.

Idén rekordszámú nevezés érkezett, így a kísérő programokkal együtt összesen 203 filmet nézhet meg majd a közönség. Most először televíziós sorozatok is bekerültek a Filmhét kínálatába. A televíziós forgalmazású filmek ingyenesen tekinthetők meg, a nagyjátékfilmek pedig kedvezményes, 500 Ft-os áron. A jegyelővétel április 15-én kezdődik.

Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera az az öt művész, akinek pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület idén először életműdíjjal méltatja. Az ünnepélyes díjátadóra az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén, április 22-én a budapesti Corvin moziban kerül majd sor. Az est zárásaként a Camerimage operatőri fesztiválon nagy sikerrel bemutatott Fényképezte Zsigmond Vilmos című, Zsigmond Vilmosról készült utolsó portréfilmet láthatja majd a közönség. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését, 2000-ben a köztársasági elnök személyes megbecsülése jeléül elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001-ben pedig a Magyar Corvin-lánc birtokosa lett. Zsigmond Vilmos tagja volt az Amerikai Operatőrök Társaságának, valamint a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda díjas, kiemelt tagja volt is.