Filmvilág blog

Szász Attila a szolnoki Vörös Csillag Moziról

CINEMA PARADISO

2026. február 11. - filmvilág

voros_csillag_mozi.jpg

A Filmvilág folyóirat Cinema Paradiso rovatában filmesek mesélnek életük meghatározó mozijáról, és az ott átélt élményekről. A lapban megjelenő szövegek később ide, a blogra is felkerülnek. Sokszor – mint jelen esetben is – kibővített verzióban.

Sokszor kérdezik, mikor dőlt el nálam, hogy filmrendező leszek.

Persze, a mikor is fontos, de a hol talán még fontosabb.

Szolnokon, a Vörös Csillag Moziban.

Itt voltam életemben először moziban - nem egész hat évesen, 1978 nyarán. Apám vitt el az ABBA című filmre, mert akkoriban nagy rajongója voltam az együttesnek, Technokol Rapiddal ragasztottam fel a szobám falára a plakátjukat, ezt később a tapéta nem viselte túl jól.

A mozi az akkori Ságvári körúton (ma Szapáry út) állt, egy gyönyörű épületben. Próbáltam képeket keresni róla a neten, hogy kicsit felevenítsem az emlékeimet, de nem jártam sikerrel. Így csak több évtizedes emlékfoszlányokra tudok hagyatkozni.

Arra emlékszem, hogy miután beléptünk az épületbe, egy hosszú, lambériás falú folyosón sétáltunk végig, ahol különböző emberek képei néztek le rám (később kiderült, hogy ezek híres színészek), egy lengőajtón át jutottunk a pénztárhoz, a falakon vitrinszerű üvegfalak mögött mindenféle képek voltak különböző filmekből, meg számos plakát olyan filmcímekkel, amikről tudtam, hogy nem nekem valók, amitől persze még jobban érdekeltek. Volt a pénztár mellett még egy nagy plakát, rajta négy filmcím, különböző típusú betűkkel - ez volt a havi műsor, egy filmet egy hétig vetítettek. Apám jegyet vett a pénztárban, egy szigorú fejű néni azt elkérte tőle és eltépte, ezért eléggé haragudtam rá, mert meg szerettem volna tartani, majd besétáltunk egy hatalmas terembe, ahol már rengetegen ültek. Egy idő után sötét lett, szétnyilt egy nagy vörös függöny, előbukkant mögüle egy óriási vászon, és elkezdődött rajta valami.

A filmből mindössze arra emlékszem, hogy egy újságíró egy rózsaszínű Forddal rohangál az együttes után, hogy interjút készítsen velük, miközben ő turnéznak. És közben szólnak a dalok, amiből csak a "Money, Money, Money" van meg.

Tovább

A Csendes barát lett a legjobb film a Filmszemlén

magyar_filmszemle_1.jpg

Február 2-8. között rendezték meg a 45. Magyar Filmszemlét a Corvin moziban. Az egyhetes filmfesztiválon közel 20 ezer érdeklődő 6 napon át 115 előadáson közel 300 alkotást nézett meg. Emellett az Inga Kultúrkávézó 20 szakmai beszélgetésnek adott otthont.

A Filmszemlére a 2024 januárjától elkészült filmeket nevezhettek az alkotók, de számos alkotás itt volt először látható. A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 8-án, a főváros fesztiválpalotájában, a Corvin moziban tartották.

Az életműdíjat a Szemletanács idén Kende János Kossuth- és Balázs Béla díjas operatőrnek adta át a záróünnepségen.

A Szemletanács tagjai: Muhi András, a Filmszemle igazgatója, producer; Liszka Tamás a Budapest Film vezérigazgatója; Pataki Ági, producer; Kovács Gábor, producer; Csutak Tamás, producer

A 45. Magyar Filmszemle díjai

NAGYJÁTÉKFILM

Tovább

Premier előtt vetítik a Mambo Maternicát

mambo_still_30.jpg

Párizsban Adél (Török-Illyés Orsolya) nem kívánt terhességgel néz szembe. Budapesten Nóra (Sipos Vera) titkolja, hogy férjével (Schmied Zoltán) gyermeket akarnak örökbe fogadni. Berlinben Becky (Székely Rozália) szembesíti családját azzal, hogy egyedülálló anya akar lenni. A három, negyven körüli nő élete fordulóponthoz érkezik: mindössze egy nap alatt kell sorsfordító döntéseket hozniuk. Mindegyikük egy-egy kezdeti problémával küzd legyen az meddőség, abortusz, vagy gyerekvállalás egyedül. A vélt megoldások azonban csak még több bonyodalomhoz vezetnek.

Nagy Borbála filmje több helyen lesz látható premier előtt az országban. Február 7-én 20 órakor a Filmszemle versenyprogramjában debütál a Corvinban. Február 12-én 19 órakor a Toldi vetíti. A film után Dés Fanni, a NANE Egyesület munkatársa lesz a vendég, akivel arról beszélgetnek a Tyúkól podcast műsorvezetői, hogy mennyi joga van ma egy nőnek ahhoz, hogy a saját testéről döntsön, és milyen elvárásai vannak a társadalomnak ezekkel a döntésekkel kapcsolatban. Február 18-án a Cinema City Mammutban Gyárfás Dorka Almási Kittivel beszélget a 18:30 órakor kezdődő vetítés után.

Tovább

Itt a februári Filmvilág!

2602.jpgNEKROLÓG
Kovács András Bálint: Tarr Béla (1955–2026)
Ádám Péter: Adieu, BB! (Brigitte Bardot [1934–2025])
Tüske Zsuzsanna: Elfogadni az elfogadhatatlant (Rob Reiner [1947–2025])

ANYASÁG
A sokoldalú anyai szerep kiváló filmes felhasználhatósága ellenére sokáig nem volt slágerkarakter, feltehetően elsősorban azért, mert az anya önmagában nemigen volt célközönség – kivel is, mikor is jutott volna el moziba? Majd az idők szavára és a változó nemi szerepekre hallgatva piaca lett a figura valóságosabb megjelenítésének. Így érkezünk el 2025-höz, ami még nagyobb változást hozott ezen a területen.

Vincze Teréz: Másmilyen szerelmes film (Mészáros Márta: Kilenc hónap)
Rudas Dóra: Falakról lemálló ikonok (A problémás anyaság filmjei)
Kovács Kata: „A frusztráció miatt jött ki belőlem” (Beszélgetés Nagy Borbálával)

Tovább

„Az elemi kedvesség is mi vagyunk” – Beszélgetés Enyedi Ildikóval

csendes_barat.jpg

A növények érzékiségéről, a kedves filmek igazságáról és torokszorító moziélményeiről is beszélgettünk Enyedi Ildikóval a mozikban január 29-én debütált Csendes barát kapcsán. (Ez a januári Filmvilágban megjelent interjú bővített változata.)

Milyen meghatározó élmények fűznek a növényekhez? Már a Simon mágusban is egy szobanövény oldotta meg a gyilkossági ügyet.

Nincs plusz, különleges kötődésem vagy érzékem a növényekhez. Ez inkább a tudomány egyik ága, amely nagyon érdekel. Még kamaszként, a hetvenes években olvastam először növénykísérletekről, és nagyon örültem, amikor ezek új lendületet kaptak a kétezres évek elején. Érdekes volt látni, ahogy megjelentek bizonyos kutatók, akiket majdnem kitiltottak a tudományos közéletből, mert nettó hülyeségnek tartották a kutatásaikat, amelyek aztán négy-öt év múlva abszolút mainstream eredmények lettek. Addigra ezek a kutatók már máshol tartottak, és akkor amiatt tartották őket hülyének, majd azok a meglátásaik is széles körben elfogadottá váltak. Figyelni ezt a folyamatot, a nagyon magabiztos ellenállást, aztán meg az amnéziát, hogy igen, három éve még ezt hülyeségnek tartottad, most meg tudományos tény, nagyon érdekes volt. De a mai napig követem a fizikát is, az ismeretterjesztésnek azt a szintjét, ami egy ilyen teljes kívülálló számára valamennyire érthető.

Tovább

A Csendes barát a legjobb film a magyar kritikusok szerint

filmkritikusi_1-1024x648.jpg

A MÚOSZ Film- és Tévékritikusok Szakosztálya 63. alkalommal adta át a Magyar Filmkritikusok Díját a MÚOSZ székházban.

A B. Nagy Lászlóról elnevezett fődíjat az Enyedi Ildikó rendezte Csendes barát nyerte. A díjátadó Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Jeles András kapta. A további elismerések:

 

 

  • Árvai Jolán Díj – Durst György

  • Legjobb animációs film – Vácz Péter: Kutyafül

  • Legjobb dokumentumfilm – Podhradská Lea: Apám lánya

  • Legjobb kisjátékfilm – Kenyeres Bálint: No.3. / The Spectacle

  • Legjobb női epizódalakítás – Waskovics Andrea (Minden csillag)

  • Legjobb női főszereplő – Borbély Alexandra (Emma és a halálfejes lepke)

Tovább
süti beállítások módosítása