Gelencsér Gábor, Teszár Dávid, Beregi Tamás, Orosdy Dániel, Pauló-Varga Ákos, Pethő Réka, Nagy V. Gergő, Pozsonyi Janka, Fekete Tamás, Lichter Péter, Kránicz Bence, Pápai Zsolt, Déri Zsolt, Alföldi Nóra, Huber Zoltán, Árva Márton, Kolozsi László, Nevelős Zoltán, Kiss Dalma, Vajda Judit, Kovács Kata, Greff András, Varró Attila, Baski Sándor, Buzsik Krisztina, Vincze Teréz

David Lynch művészete olyan, mint az élet: rejtélyes – ám e hatalmas közhellyel ellentétben (mindkét fogalom fontos!) érzéki értelemben. Munkásságának legemlékezetesebb képsorai már a debütáló nagyjátékfilmjében megjelennek: az 1977-es Radírfej groteszk-szürreális víziójának riadt tekintetű, különleges frizurájú főhőse (Jack Nance), a puffadt pofazacskójú Radiátor Kisasszony éneke és a felhabzó mutáns bébi mind-mind alkalmas arra, hogy egy életen át kísérje és kísértse a nézőjét. Lynch talán legspirituálisabb és legszürreálisabb filmje rémlátomás apává válásról, felelősségvállalástól való félelemről, egzisztenciális szorongásról: indusztriális poklában, ahol a családi vacsorákon miniatűr sült csirkék kelnek életre, a radiátorban egy dizőzkisasszony lakik és a kopott folyosókon felsejlő ajtók mögött egy pólyatestű szörnyembrió rí hosszú éjjeleken át, mégis létezik megváltás – csodás, banális, giccses menyország, amelyet a félelmekkel való szembenézés után egy ölelés és a fény hoz el. „A Mennyben minden rendben van” – énekli a Radiátorban Lakó Hölgy, és bár ez az első érzetre negédes üzenetű, megkapó dallam elvben nem is állhatna távolabb a rendezőtől, tulajdonképpen meglepően sokat kifejez a híres Lynch-hangulatból: odafent tényleg minden rendben, de hogy idelent és odaát mi a helyzet, már egészen más lapra tartozik. 

Február 2. és 8. között rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a rekordszámú filmet idén is 1000 forintos jegyáron lehet megtekinteni a Corvin moziban.

A játékfilmes versenyprogramban olyan hazai premierek lesznek, mint Nagy Borbála Mambo Maternica című filmje, a legendás tanyavilági betyárról, Pipás Pistáról szól Pipás Goldberg Emília rendezésében. Itt mutatkozik be hivatalosan Konkol Máté független nagyjátékfilmje, A könyv a mi fegyverünk is, ahogy Pálfi György Tyúkját is a Filmszemlén vetítik először a torontói világpremier után a panoráma szekcióban.

A BIFF-en már vetített Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című független thrillere is látható lesz, ahogy Enyedi Ildikó nemzetközi koprodukcióban készült Csendes barátja is.

A teljes filmlista:

Aki az 1970-es évek derekán az ELTE angol tanszékére járhatott, különleges szellemi mikroklímát tapasztalhatott meg. Ennek volt egyik vezéralakja Takács Ferenc. Még egyetemista volt, amikor első tanulmánykötete, 25 éves, amikor Fielding-kismonográfiája megjelent. Nem is volt kérdés, hogy állást kapott az angol tanszéken, ahol végül egész életében tanított.

Ám ő a szabályos karrierrel szemben a feltétlen szellemi szabadságot választotta. Ahogy Ferencz Győző mondta róla 2006-ban, a legelső Balassa Péter-díj elnyerése alkalmából: „Nem a tanulmánykötetek egymás utáni megjelentetésével hívta fel magára a figyelmet, (...) hanem azzal a hatalmas tájékoztatási igénnyel, beszédösztönnel, amellyel valamennyi, általa fontosnak tartott érdeklődési körébe tartozó tematikáról nyilatkozott.”

Külseje és hatalmas hangja alapján még az egyemen rájöttem, kire hasonlít a régmúlt óriásai közül. Nem, nem Rabelais... hanem a sokoldalú Samuel Johnson (1709–1784), azaz Dr. Johnson. Egy olyan korból, amikor a tudomány, a filozófia és az irodalom még egyetlen gomolygó, zavaros szcéna volt.

És akkor Feri neki is állt bejárni Dr. Johnson hatalmas pályáját. A Filmvilágba például már 1980-ban megírta első kritikáját. A 2000 nevű folyóirat első évfolyamában nagy feltűnést keltő regényrészletet közölt – hanem a folytatást hiába várták a szerkesztők.

Az érett Kádár-rendszer szűk levegője mintha kevéssé zavarta volna őt. Jól emlékszünk arra a sokszor elsütött bonmot-jára, amely Talleyrand nevezetes maximájának parafrázisa volt: „Aki nem élt a Kádár rendszerben, annak fogalma sem lehet az élet édességéről.”

Január 6-án hajnalban, hosszú és súlyos betegség után Tarr Béla filmrendező elhunyt.

1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977).

Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott. A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját.

Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989–1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét.

Folytatódik a sokéves hagyomány, toplistáztuk most is az év legjobb filmjeit!

Akik listáztak: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Huber Zoltán, Baski Sándor és Pauló-Varga Ákos.

Később frissítjük a posztot a listák írott verziójával. Az adásban többször is említett féléves toplistázós adás itt hallgatható vissza, a 2024-es évösszegző pedig itt.