Filmvilág blog

Szellemharcosok-trilógia

Eltűntnek nyilvánítva #5

2013. április 26. - Huber Zoltán

radar2.jpgÚj rovatunkban "Eltűntnek nyilvánítva" jeligével minden pénteken egy-egy olyan filmet mutatunk be, amelyet méltatlanul kevesen ismernek. Többségük semmiben sem marad el a nagyra becsült, kanonizált klasszikusoktól, de a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt soha nem kapták meg azt a figyelmet, amelyet megérdemeltek volna. A rovat célja, hogy meggyőzzük az olvasót arról, érdemes egy esélyt adnia ezeknek az elfelejtett gyöngyszemeknek.

Ha tényleg olyan jók ezek a filmek, miért nem hallottam eddig róluk?

A távol-keleti és az európai mesevilág egyik markáns különbségét az jelenti, hogy arrafelé a szellemek a hétköznapi világ szerves részét képezik. Korántsem szokatlan például, ha egy kedves szerelmi történetben a halandó fiú egy túlvilági lánykába habarodik bele, a románcban pedig vérszomjas zombik, repkedő kardvívók és dalra fakadó, komédiázó boszorkányok is szerepet kapnak. A Szellemharcosok laza trilógiája természetesen nem az egyetlen, ám kétségtelenül az egyik legszórakoztatóbb produkció, amely klasszikus kínai szellemtörténetet dolgoz fel. Siu-Tung Ching látványos filmjei maximumra pörgetik a hagyományos meséket jellemző kevert hangnemet, és az akció, a komédia, a horror, a fantasy és a romantika tökéletes elegyét nyújtják. A gyanútlanabb néző számára nyilvánvalóan szokatlanul hatnak az efféle műfaji kombinációk, így annak ellenére, hogy Japánban, Dél-Korában és Kínában a nézők ismerik és imádják ezeket a filmeket, Európában és Amerikában legfeljebb a távol-keleti mozi szerelmesei ismerik őket. Bár a hazai DVD-kiadás hajnalán, 2004-2005 táján itthon is megjelent a három felvonás, komolyabb figyelmet mégsem keltettek. Mivel a műveket jegyző Siu-Tung Ching elismert akció-koordinátor, aki segéd-rendezőként John Woo mellett szerzett filmes tapasztalatokat, a három lemez annak idején kissé félrevezető módon “Az akció mesterei” sorozat keretében jelent meg - komoly meglepetéseket okozva a felkészületlenebb vásárlóknak. A Szellemharcosok egyes darabjai igen távol esnek a tipikus hongkongi moziktól, sőt, a vad zsánerváltásoknak, a szilaj fantáziáknak és a tarka látványorgiának hála a hétköznapi filmélményektől is.

szellemharcosok1.png

Oké, de miről is szólnak pontosan a filmek?

Adóbehajtó hősünk (Leslie Cheung) munkaügyben érkezik a fura kisvárosba, de gyűlölt munkája miatt senki nem fogadja be éjszakára. A szimpatikus fiatalember kénytelen egy kísérteties templomban éjszakázni, ahol egy taoista mesterrel találkozik, illetve megpillant egy gyönyörű, ám rendkívül titokzatos hölgyet is, akibe első látásra beleszeret. Az idős harcos figyelmezteti Linget a rá leselkedő veszélyre, őt azonban annyira elvarázsolja a lány szépsége, hogy a természetfeletti események sem rettentik el a kapcsolattól. A második és a harmadik rész ugyanezt a romantikus alapképletet variálja, csak épp a megismerkedés körülményei, a szereplők száma, a szellemek és a harcosok rangjai változnak - illetve a bonyodalmak fokozódnak.

A poént azért ne lőjük le… Szerepel bennük valaki, akit érdemes kiemelni?

Hazánkban nem sokan rajonganak a kantoni nyelvű popzenéért (kantopop), így vélhetően a főszereplő Leslie Cheung, illetve a második epizódban feltűnő Jacky Cheung neve sem hozza majd lázba a kedves Olvasót - holott igen komoly zenész-sztárokról van szó. A Szellemharcosok szereplőgárdája elsősorban a hongkongi közönség számára ismerős, a magyar nézők túlnyomó többsége vélhetően csak a producer nevével találkozott. Talán nem sokan tudják, de az elsősorban rendezőként ismert Tsui Hark a nyolcvanas években a hongkongi mozi egyik fontos produkciós cégét igazgatta, mely legnagyobb üzleti sikereit épp az itt említett művekkel aratta.

szellemharcosok3.jpg
Még mindig nem vagyok meggyőződve róla, hogy ezeket a filmeket nekem látnom kell. Valami egyéb érv?

Aki azt gondolná, hogy a különböző tömegfilmes zsánerek, a bevett műfaji klisék változatos mixelése az amerikai és/vagy európai rendező-fenegyerekek találmánya, annak egyenesen kötelező a Szellemharcosok-trilógia megtekintése. A Siu-Tung Ching vezette stáb a hollywoodi divathullám ezredfordulós felfutását jó néhány évvel megelőzve kezdte meg az elhasznált és értéktelennek kikiáltott motívumok és alkotóelemek kreatív felhasználását. A három alkotás sikeresen egyesíti magában a romantikus filmek, a vígjátékok, a horror és a kung-fu mozik főbb hatásmechanizmusait, olyan színes és szabálytalan pop-masszává változtatva a filmfolyamot, melyhez hasonló nem sok létezik a populáris film történetében. Az itt végrehajtott, öntörvényű és kompromisszumoktól mentes B-mozis ámokfutás messze túlmutat a szórakoztató, de sekélyes és öncélú vásári látványosságokon. A Szellemharcosok egyes epizódjai a posztmodern popkultúra csillogó ékkövei, ahol a megidézett kacatok az új kontextusba kerülve mélyebb jelentésrétegekkel gazdagodnak, energiával teli örömjátékká nemesítve a csodálatosan kusza, féktelen szürrealizmusba hajló mozgóképeket.

A filmek mentesek az amerikai filmkészítésben gyakran előforduló, modoros képi világtól. A relatíve kis költségvetés friss találékonyságra sarkallta az alkotókat. A fejükben létező, fantasztikus látomást kénytelenek olcsó trükkökkel és félmegoldásokkal a vászonra varázsolni, ami nemcsak jótékonyan hangsúlyozza a filmek férc-hangulatát, de szerethető, kedves bájjal itatja át a jeleneteket. A Szellemharcosok elképesztő hullámvasutazás a távol-keleti és az amerikai mozi metszéspontjaiban: a szemet gyönyörködtető, a buddhista és a kínai esztétika mentén komponált képeket gyakran húzzák keresztbe a burleszk, a melodráma, a gótikus horror vizuális megoldásai. A legelképesztőbb azonban az a hihetetlen frissesség, ami még így két évtized (és az efféle alkotói gesztusok divatja) után is arcul csapja még a sokat tapasztalt filmrajongót is. Amikor például a tűzgolyókat lövellő taoista-szerzetes egy komolyabb zombitámadás után kantoni nyelven dalra fakad, nos, az egy olyan befogadói pillanat, amelyben csak ritkán lehet részünk. Az első rész szó szerint elrabolja az ilyesfajta élményekre fogékony néző szívét: a giccs határán egyensúlyozó románc, az adrenalinnal fűtött kung-fu és a túlstilizált, videoklipes látványvilág olyan addiktív elegyet alkot, melyre talán túlzás nélkül illik a „remekmű” fogalma.

szellemharcosok3b.jpg
Tegyük fel, hogy megnéztem, és tetszett. Következő lépésnek mit ajánlasz?

Akinek megtetszettek ezek az egzotikus, szellemjárta történetek, annak erősen ajánlott az 1953-as japán Ugetsu története, mely konkrét módon nem kapcsolódik ugyan a fentebb tárgyalt művekhez, ám melankolikus hangulatában erősen rímel a hongkongi művek szerelmi szálaira. Az első rész forgatókönyve egyébként a XVII. századi Pu Szung-ling novellái alapján készült, melyek magyarul is olvashatóak a Furcsa históriák címmel megjelent kötetben. Ennek az irodalmi műnek létezik egy másik megfilmesítése is: az itthon sajnos nem forgalmazott The Enchanting Shadow 1960-ban készült. Ha valaki szeretne jobban elmerülni a Szellemharcosok világában, az megpróbálkozhat még a 2011-es feldolgozással (A Chinese Ghost Story), illetve az animációs verzióval is (A Chinese Ghost Story: The Tsui Hark Animation). A sajátos keleti mesevilág szempontjából Siu-Tung Ching későbbi munkássága is érdekes lehet. Bár a A kard mestere három epizódja közepes wuxia, Az őrült szerzetes, az Ősi harcos illetve a Dr. Wai, a láda szelleme mind-mind markáns alkotói fantáziáról árulkodnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr465243284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2013.04.26. 13:18:04

Imádom. A TV6 (legjobb csatorna, másnak eszébe se jutna ilyesmiket leadni) jóvoltából láttam még gimiben. Az első ázsiai filmek voltak amiket láttam, egy akkori haverom ajánlására néztem meg és kissé furcsa volt (néha nem értettem, hogy akkor ez most vicc vagy komoly)de azonnal megszerettem és vele együtt a wuxia/kung-fu/shaw brothers filmek iránti érdeklődésem is itt indult.

Sajnos DVD-n nem tudtam megvenni, mert elégé ritkák már. Így jó régen láttam, de emlékeim szerint nekem a 3. tetszett legjobban.

Huber Zoltán 2013.04.26. 13:27:54

@The Man Who Laughs: igen, a harmadik részeben már Tsui Hark is tevékenyebb szerepet vállalt. Egy-két helyen még lehet kapni DVDn őket.

hakaba 2013.04.29. 13:47:40

Csodás filmek! Anno egy ezresért árulták darabját, meg is van mind a három. Az über kedvenc viszont a Dr. Wai..., amit A láda szelleme címmel sugároztak a tévében.
süti beállítások módosítása