Filmvilág blog

A király beszéde

Ma estére

2013. január 06. - filmvilág

The King’s Speech – brit, 2010. Rendezte: Tom Hooper. Írta: David Seidler. Kép: Danny Cohen. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Colin Firth (VI. György), Helena Bonham Carter (Elizabeth királynő), Geoffrey Rush (Logue), Guy Pearce (VIII. Edward). 118 perc.
Vetítik: M1 - 20:15

A monarchikus berendezkedésnek egy filmes előnye biztos van: a királyi család tagjairól nagyszabású, Oscarra termett, a nemzeti határokon is túlnyúló közönség érdeklődésére is számot tartó filmek készíthetőek. Az angolok sorra remekül használják ki ezt a lehetőséget, hogy az utóbbi időből csak a 2006-os, A királynő című darabra utaljunk.

Jelen filmben II. Erzsébet édesapja, az 1936-ban királlyá koronázott VI. György (Colin Firth) áll a történet középpontjában. A főszereplő személye rögvest garantálná a nagyszabású történelmi dráma lehetőségét, hiszen VI. György trónra lépésekor a Föld lakosságának negyede felett urakodott, regnálása alatt üzent hadat a Brit Birodalom a hitleri Németországnak, és ő volt India és Írország utolsó uralkodója is. Azonban mindezen túl volt még egy tulajdonsága: Albert herceg (a későbbi VI. György) gyermekkorától fogva erőteljesen dadogott. A film e probléma köré szerveződik: hogyan birkózik meg az uralkodás terhével a férfi, aki nem is akart király lenni, s aki mindenek felett leginkább a nyilvános beszédtől retteg a rádióbeszédek és filmhíradók korában.

király beszéde.jpg

A dadogás elleni küzdelem, a bukott színészből beszédtanárrá avanzsált közrendű férfi és a királyi sarj között személyes kapcsolat alakulása, és ezen keresztül az angol monarchikus osztályberendezkedés igen érzékeny és szórakoztató ábrázolása áll a film centrumában. A páciens és a terapista barátsággá alakuló viszonyának hangsúlyozása teszi a filmet erőteljesen kamara jellegűvé: végig dominálnak a szűk belső terekben felvett jelenetek, melyek kifejezetten a színészi játék finomságaira alapoznak (külön kiemelendő Helena Bonham Cartert a király feleségének szerepében). A film tetőpontja azonban látványos történelmi drámákhoz is méltó, nagy hatású jelenet, melyben a király legyőzve saját korlátait rádióbeszédben jelenti be alattvalóinak, hogy a Birodalom hadban áll.

Jó lenne ellesnünk valamit az ilyen filmekből, hogy hogyan lehetne kevéssé hivalkodó, minőségi történelmi drámákat készíteni saját alapanyagainkból.

Vincze Teréz

 A film vizualitásának képekkel illusztrált elemzése ide kattintva olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr495000658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.01.07. 19:23:42

"Jó lenne ellesnünk valamit az ilyen filmekből, hogy hogyan lehetne kevéssé hivalkodó, minőségi történelmi drámákat készíteni saját alapanyagainkból."

Remek eszrevetel, maximalisan egyetertek!!

selina kyle 2013.01.10. 11:44:51

Amúgy a dadogást és annak (akkori) terápiáját hitelesen jeleníti meg a film. Jó, hogy nem legyintenek fontos részletekre, mondván, úgyis nagyrészt laikusok nézik majd.
süti beállítások módosítása