Filmvilág Podcast #36 – A nagy Oscar-adás, avagy kire szavazna Tarr Béla?

2019. február 16. 08:21 - filmvilág

oscars-990x556.jpg

Folytattuk a hagyományt, a közelgő Oscar-gála kapcsán idén is kielemeztük a jelölteket. Az adásban szóba került többek közt:

  • mekkora szerepe van a politikának a jelöléseknél,
  • hogyan befolyásolhatja a preferenciális szavazási rendszer a végeredményt,
  • színészet-e, ha valaki önmagát játssza el,
  • hány liter pálinka kéne ahhoz, hogy Sam Elliott ne lógjon ki egy Tarr-filmből,
  • blöff-e a Fekete Párduc és a Bohém rapszódia jelölése,
  • kik azok a női filmesek, akik hiányoznak a jelöltek közül,
  • mi lenne a Roma győzelmének az üzenete?
  • és kire, mire szavazna Tarr Béla, aki tavaly óta tagja az Akadémiának?

Tovább
Szólj hozzá!

Február végén jönnek a frankofón filmek

2019. február 13. 18:18 - filmvilág

franko.jpgFebruár 27. és március 8. között kilencedik alkalommal rendezik meg a Frankofón Filmnapokat. Premierek, premier előtti vetítések, cannes-i, berlini, torontói fesztiválsikerek bő egy hétig Budapesten a Corvin, Toldi és Puskin moziban, a Széchenyi Fürdőben, illetve a Francia Intézetben, valamint az ország 12 városában. 19 film – 8 országból. 

A fesztivál nyitófilmje, a Szabadúszók Franciaországban nemcsak hangos közönségsikert, de jelentős kritikai elismerést is aratott, amiről mi sem tanúskodik jobban, mint a film cannes-i szereplése, vagy a 6 César-díj jelölés, köztük a Legjobb Film kategóriában. Hogyan próbálja kézbe venni a sorsát egy csapatnyi középkorú, az élet által már kellőképpen megviselt, pocakosodó férfi? Belevetik magukat… a vízbe: úszógatyát húznak, és mozognak, nem is akárhogyan. A mozivásznon látottakat a nézők akár azonnal a gyakorlatba is átültethetik, ugyanis a Széchenyi Fürdő termálmedencéjében egyszeri alkalommal különleges szabadtéri vetítés is lesz. 

Legújabb filmjében az Életrevalókban megismert Omar Sy egy írót alakít, aki egy meghívásnak eleget téve életében először utazik Dakarba, ősei földjére. Egy 13 éves kisfiú, Yao bármit megtenne, hogy találkozzon messziről csodált bálványával. A kisfiú rajongása pedig annyira megindítja a sztárt, hogy kibújik a kötelezettségei alól, és maga viszi vissza a gyereket a falujába. A Filmnapok vendége lesz Philippe Godeau, a film rendezője, aki nemcsak a nézők kérdéseire válaszol majd a vetítés utáni közönségtalálkozón, de mesterkurzust is tart. 

Tovább
Szólj hozzá!

Indul a Cseh Filmkarnevál!

2019. február 12. 19:59 - filmvilág

cseh_filmkarneval_2019.jpgA hatodik Cseh Filmkarnevál az új arcokra, a filmes debütálásokra és műfaji kísérletezésekre fókuszál. A kiválasztott filmeket a család témája köti össze. Míg a nyitófilm, a Hétvégi ház eladó a családi vagyon eladása ürügyén vizsgálja a megromlott családi viszonyokat, a Domestik a családalapításra való patologikus alkalmatlanságot elemzi. Az Egy kis időre és A papa Volgája a családi titkokra próbál fényt deríteni különböző eszközökkel, míg a Miss Hanoi című krimi a Csehországban élő vietnámi közösség egzotikus világába vezeti el a nézőt, ahol a család fogalmának jelentése kulturálisan és társadalmilag is különbözik. A család szétesésére, és annak megakadályozásáért folyó harcra az elvonóban játszódó Szomorú férfiak mosolya, a családi veszteségekre pedig Az elárult arany és a Jan Palach című filmek reflektálnak. 

A vetítéseket követő beszélgetéseken három film alkotói személyesen is részt vesznek a Toldi moziban. A Hétvégi ház eladó után Tomáš Pavlíček rendező és Bárdos Judit színésznő, a Domestik után Adam Sedlák rendező, Jiří Konvalinka színművész és Jakub Jíra producer, a Miss Hanoi után pedig Zdeněk Viktora rendező és producer, valamint Ha Thanh Špetlíková színésznő lesznek jelen.

Filmek és vetítési időpontok:

Tovább
Szólj hozzá!

Őket is anya szülte - Terrorizmus a filmvásznon

2019. február 11. 17:00 - filmvilág


der_baader_meinhof_komplex.jpg

Sok film idézi meg a terrorizmus témáját. Magyarországon ez a téma jórészt hiányzik a filmes repertoárból, ami nem annyira a terrorista hagyományok hiányának tudható be – Magyarországon is jelen volt a politikai terrorizmus 1919-1920-ban –, mint inkább a magyar filmesek ódzkodásának a felkavaró témától. Nyugati filmeken gyakori téma a terrorista szervezetek belső életének ábrázolása, és ne csak a pőrén szórakoztató akciófilmekre gondoljunk, hanem a nem direkten moralizáló, kritikai hangvételű szerzői filmekre és drámai alkotásokra is.

Terrorizmus-történelem dióhéjban

A terrorizmus tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. Hogy ki volt az első terrorista, annak meghatározása éppolyan lehetetlen, mint annak eldöntése, hol vált el egymástól a terrorista és a gerilla karaktere.

Mindig voltak olyan személyek, akik merénylettel kívántak megszabadulni a hatalmat gyakorlóktól. A terrorista jelzőt először a francia forradalom idején használták, azokra a forradalmárokra, akik a köztársaság vélt és valós ellenségeivel szembeni kíméletlenséget propagálták. „Vörösterrornak” nevezték az 1793-as vendée-i mészárlásokat (utalva a vörösre, a forradalom színére), majd 1815-ben megszületett ennek ellenforradalmi párja, a „fehérterror” (utalva a fehér Bourbon-liliomos lobogóra). Ma is e neveken emlegetik a forradalmi és ellenforradalmi erőszakot.

A 19. század alapvetően hozzájárult a modern értelemben vett terrorizmus megszületéséhez. Itália tekinthető a terrorizmus egyik hazájának: a carbonarik célja Itália egyesítése volt, és e cél érdekében a felkeléstől a magányos merényletig minden eszközt megengedhetőnek tartottak (egy tagjuk, Felice Orsini sikertelen merényletet követett el III. Napóleon ellen, hogy a francia császárt emlékeztesse ígéretére, miszerint felszabadítja Itáliát). Velük szemben szerveződött meg a Nápolyi Királyságban és a Pápai Államban egy ellenforradalmi, ultrakatolikus mozgalom, a Sanfedisti (teljes nevén a Szent Hit Hadserege), amely terrorista eszközzel harcolt az olasz liberálisok és carbonarik ellen, megfogadva, hogy megvédelmezi a pápa és a nápolyi dinasztia trónját, és írmagostul kiirtja a liberálisok „szektáját”. A legenda szerint merényleteikhez megszentelt tőrt használtak, melynek markolatába egybefonódó SF monogramot vésték.

Tovább
Szólj hozzá!

1% a Filmvilágnak!

2019. február 08. 10:08 - filmvilág

egysz.jpgKérjük mindazokat a kedves olvasókat és filmeseket, akiknek fontos, hogy ne vesszen el az egyetlen megmaradt magyar filmművészeti folyóirat, adójuk 1%-val segítsék a Filmvilágot.


FILMVILÁG ALAPÍTVÁNY

19019037-2-41 


Nem kerül pénzbe és fáradságba, viszont megment egy lapot, amely 62 éve bizonyítja: stílus és gondolat nélkül nincs magyar film és nincs filmkritika.

A szolidaritás nem oszt, hanem szoroz.

Köszönjük a támogatást!

Szólj hozzá!

Dagerrotípiákon a Guerillák szereplői

2019. február 07. 11:26 - filmvilág

guerilladagero.jpg

Március 7-én kerül a mozikba Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla. Az 1849-ben játszódó történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszögön keresztül, közeli perspektívából mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét. A fim forgalmazója, a Mozinet úgy döntött, olyan dagerrotípiákat készíttet, melyeken a jelenből vetítenek vissza egy-két szereplőt a szabadságharc korába. A hiteles technikával alkotott dagerrotípiák árveréséből befolyó teljes bevételt a forgalmazó a Fortepan számára ajánlja fel. 

A dagerrotípia a világ első fotóeljárása, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki 1837-ben. Ezüstözött rézlemezt políroztak, majd tisztítottak, mely így egy tükörhöz lett hasonló. Ezután jódgőzben érzékenyítették, amihez speciális fadobozt használtak. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták, majd gyertyával melegített higany gőzével hívták elő. A kész kép az ezüst lemez utolsó emléke, egy tükörbe zárt pillanat. A dagerrotípia mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia fotó egyedi műtárgy. 

Tovább
Szólj hozzá!