A Cirko-Gejzír mozi új, tavaszi retrospektív életműsorozatában ezúttal Gazdag Gyula életművét mutatja be. Az első vetítésre április 6-án, a rendező jelenlétében kerül sor.

A nyitóeseményen betiltott filmekről és egy izgalmas életpályáról lesz szó, amikor egy közönségtalálkozóval, majd a Bástyasétány ’74 című film vetítésével megkezdődik a Dobozba zárt filmek – Gazdag Gyula-retrospektív. A hosszú éveken át Amerikában élő és tanító rendezővel Víg Emőke filmesztéta beszélget majd.

A magyar direct cinema meghatározó alakjának filmjei nélkül nehezebb lenne megérteni a Kádár-rendszer gondolkodásmódját: a megtörtént, mégis rendkívül abszurd történetek a mai napig magával ragadják a nézőt.

Az elkészülésükkor dobozba zárt filmek nagy részét csak a rendszerváltás után vetítették, attól kezdve azonban világszerte. Gazdag Gyula díjnyertes alkotásainak köszönhetően került a UCLA-re tanárként, valamint a Sundance-re mentorként is. Az elmúlt években a Nemzeti Filmintézet digitalizálási és restaurálási programjának keretében több filmjét is felújították.

TÖRTÉNELMI FILMJEINK
A történelmi film új korszakának kezdete 2018 második felére tehető, amikor a kormánybiztost érő bírálatok szerint irányítása alatt filmgyártásunk nem fordít elég figyelmet a nemzeti múltra. Valóban nem tengett túl a zsáner, ám azt sem állíthatjuk, hogy a Nemzeti Filmalap idején (2011-2019) ne készült volna film a múltról, különösen a 20. század tragikus eseményeiről. Azóta a történelmi film elsőszámú cél lett, kerül, amibe kerül.

Murai András: Túladagolás (Új magyar történelmi filmek)
Hamar Péter: Tündérkerti kalauz (Történelmi sorozat a XVII. századi Erdélyről)

Várkonyi Zsolt: „Vannak közös ügyeink” (Beszélgetés Lóth Balázzsal)
Kolozsi László: Hősök helyett szuperhősök (Lóth Balázs: Most vagy soha!)

MAGYAR MŰHELY
Kelecsényi László: Érzékeny búcsú egy filmcsinálótól (Vitézy László 1940-2024)
Kovács Kata: A magyar találékonyság szülte (Csáki László: Kék Pelikan)
Pauló- Varga Ákos: Rendszerváltás óvatosan (Beszélgetés Csáki Lászlóval)

Pálfi György Hukkléjával folytatódik a Filmrendezők klubja, amely szeretné közelebb hozni a filmrendezői szakmát a filmek iránt komolyabban érdeklődő nagyközönséghez, és egyben szakmai mesterkurzust is nyújtani a filmet tanuló diákok számára.

Az ötödik Filmrendezők klubja új helyszínre költözik, ezúttal a Corvin Mozi Jávor termébe várják a cinephile-eket. Április 4-én 19 órától Pálfi György Hukkle című filmjét láthatja a közönség nagyvásznon. A vetítést követően a film rendezője ad betekintést az alkotás mögött rejlő művészi döntésekbe, és egy mesterkurzus keretében szakmai fogásokba vezeti be a résztvevőket.

Április 4-én érkezik a mozikba Csáki László első animációs filmje, a rendszerváltás idején játszódó, humoros, valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló Kék Pelikan. A premier apropóján a filmet forgalmazó JUNO11 Distribution életre kelti a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját – az egyetlen lapszám erejéig ismét olvasható Pesti Estet az eredeti szerkesztőség tagjai készítik. A lap egy egész generáció számára jelentett első számú tájékozódási forrást.

A Kék Pelikan valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló animációs film sok humorral és korabeli zenékkel, mely azt meséli el, hogy hogyan oldották meg okosba’ az utazást a ‘90-es évek vonatjegy-hamisító fiataljai. A hamis jegyek és ellenértékük gyakran a kor kultikus magazinjába rejtve kerültek „átadásra”, így merült fel a gondolat, hogy a film kommunikációs kampányához kapcsolódva több év kihagyás után ismét megjelenjen a Pesti Est.

Új adásunkban kibeszéljük az egyik általunk legjobban várt új magyar filmet, a Kálmán-napot, Hajdu Szabolcs lakástrilógiájának második részét, és természetesen foglalkozunk az 1848-as márciusi forradalomról szóló, már 100 ezer néző felett járó Most vagy soha!-val is. Megnéztük a Coen testvérek egyik felének, Ethannek az első önálló rendezését is, a Szökevény csajokat, illetve folytatjuk Scorsese-sorozatunkat Az ártatlanság korával.

Az adásban szóba kerül többek közt, hogy

• melyik a legjobb Petőfi-film,
• miért (nem) történelemhamisítás a Most vagy Soha!,
• mi a legnagyobb különbség az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap között,
• miben ismerünk magunkra a filmben,
• túl sok vagy túl kevés a szex a Szökevény csajokban,
• divatba tudják-e hozni Coenék a leszbikus road movie-t,
• mi köze a Nagymenőkhöz Scorsese romantikus kosztümös drámájának,
• és Daniel Day-Lewis volt-e a legalkalmasabb a férfi főszerepre? 

Menetrend:

A Fanni kertje a 20. Verzió Filmfesztiválon megnyerte a magyar versenyszekciót és a fesztivál közönségdíját is. Április 4-én újra látható lesz egy különleges (és ingyenes) vetítésen a budapesti Toldi moziban. A vetítést közönségtalálkozó és tematikus beszélgetés követi. A program egy vetítéssorozat része, mely a Háttér Társasággal közös együttműködésben valósul meg, és további 4 állomása várható. A sorozat célja, hogy marginális csoportok sorsán keresztül beszéljen össztársadalmi kérdésekről.

Két, a társadalom peremén élő idegen talál egymásra Somogyvári Gergő filmjében. A családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser az egykori gyári munkás, hajléktalan Laci erdei kunyhójában lel menedékre, aki fokozatosan apafigurává válik számára, és bár sokat morog, mégis segít a bajba jutott tinédzsernek. Az egymástól távoli világokból érkező, két kitaszított ember kapcsolódásával a film megmutatja, hogy a legváratlanabb helyzetekben is ki tudnak alakulni szoros és érzelemgazdag emberi kötelékek.

„A Fanni kertje egy kimondottan személyes emberi sorsokat bemutató, izolált világban játszódó film, mégis a szereplők élethelyzetén keresztül sok mindent elmond a mai Magyarországról” – mondja Somogyvári Gergő, a film rendezője. „A transzneműség és hajléktalanság lehet, hogy nem mindennapos problémáink, mégis fel kell ismerni, hogy nem csupán marginális csoportok sorsáról és jogainak sérüléséről van szó: az egész társadalmunkat érinti, hogyan kezeljük ezeket a kérdéseket, valahol mindannyiunk szabadsága a tét.”

A március elején kezdődő grandiózus összművészeti esemény mintegy 160 kortárs művész közreműködésével több mint két hónapon át ingyenes programokkal (gyermekfoglalkozásokkal, táncházzal, koncertmaratonnal, tárlatvezetésekkel, szinkronizációs játékkal és számos filmvetítéssel) várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.

Március 2. és május 7. között látogatható az Essentia Artis, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. Az esemény keretében az építészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színház, a zene és a művészetelmélet területén tevékenykedő alkotók mutatkoznak be. Az iski Kocsis Tibor és Szentgyörgyi Szandra kurátorok közös munkája nyomán rendezett idei kiállítás egy képzeletbeli utat nyit meg, ahol a különböző művészeti területek között létrejött mikro- és makronarratívák mentén végighaladva, a látogató felfedezheti a Kárpát-medencei vizuális kultúra új horizontjait. Az érdeklődők olvasósarokban ismerhetik meg az irodalmi és művészetelméleti tagozat ösztöndíjasainak műveit, ezáltal is teljesebb képet kapva az ötven év alatti kortárs magyar alkotók programjáról, szellemi és érzelmi hátteréről, inspirációinak forrásairól az MMA székháza 6. emeleti kiállítótereiben.