Erős volt január utolsó hete: egyszerre került a magyar mozikba Clint Eastwood új filmje, Sam Mendes Golden Globe-győztes (és Oscar-esélyes) háborús kalandfilmje, illetve Taika Waititi "náci vígjátéka". Kibeszéltük mindhármat (volt vita is bőven), kerülve a spoilereket. Az adásból többek közt kiderül, hogy

• mennyire elfogult a republikánus(nak mondott) Eastwood,
• alkalmas-e hősnek a fegyvermániás Jewell,
• parasztvakítás-e az "egysnittes" technika az 1917-ben,
• baj-e, ha egy film "operatőrpornó",
• vicces vagy vicceskedő a Jojo,
• és mi köze Wes Andersonnak a nácikhoz?

   

A menetrend:

00:00 - Richard Jewell balladája
25:45 - 1917
48:00 - Jojo Nyuszi 

A podcast epizódjai minden fontosabb podcast applikációban elérhetőek, de a Spotify-on, az Anchoron és az iTuneson is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)  

MAGYAR MŰHELY
Erdélyi Z. Ágnes: „Egy pohár víz egyszerűségével” (Beszélgetés Szabó Istvánnal)
Milojev Zsanett: Álmodozások tere (Az Álmodozások kora és a Moszkva tér)
Kovács Ágnes: Kint és bent (Színdramaturgia: Szabó István: Szerelmesfilm)
Soós Tamás Dénes: „Zajos, hatalmas munkabarátság volt” (Beszélgetés Sándor Pállal – 2. rész)

METOO FILMEK
A filmes botrányokból kinőtt közösségi médiás #metoo mozgalom még azokban a körökben is alapvetően megváltoztatta a női egyenjogúsággal kapcsolatos gondolkodást és beszédmódot, ahol fogadtatása nem volt egyértelműen pozitív. Három magyar #metoo film elemzése.

Gyenge Zsolt: Testek a tilosban (Magyar # MeToo filmek)
Pernecker Dávid: Az áldozatok tekintete (Susannah Grant: Hihetetlen)
Baski Sándor: Zaklatótelevízió (Tom McCarthy – Alex Metcalf: A legharsányabb hang; Jay Roach: Botrány)

PREMIER PLÁN
Szabó G. Ádám: Megállt az idő (Elia Suleiman-portré)

TÁRGYALÓTERMI FILMEK
A tárgyalóterem világában van valami filmszerű: az előtérben szigorú koreográfia és pontosan meghatározott szerepek mentén kibontakozó emberi dráma, míg a háttérben a gyakori véleménynyilvánítástól hangos nézőtér. A tárgyalótermi filmekben a néző a tizenharmadik esküdt: lelkiismerete társadalmi lelkiismeret.

Győri Zsolt-László Borbála: Celluloid esküdtek (Tárgyalótermi filmek)
Benke Attila: Teflon apokalipszis (Todd Haynes: Sötét vizeken)

STAR WARS-UNIVERZUM
Jóllehet a Star Wars-széria elsősorban a Jó és a Rossz mitikussá növesztett harcát elbeszélő történetként él a köztudatban, kulturális rétegzettsége okán politikai értelmezési lehetőséget is rejt magában. George Lucas csillogó űroperája valójában egy kényelmetlenül közeli galaxisban játszódik.

Kovács Patrik: Hidegháború a világűrben (A Star Wars politikai értelmezése)
Huber Zoltán: A Birodalom visszavár (J. J. Abrams: Star Wars: Skywalker kora)
Herpai Gergely: Táguló univerzum (A Star Wars-birodalom játékai)

AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
Varga Zoltán: Az animátor álma (Richard Williams 1933-2019)
Kovács Kata: Változtass át (Anilogue Fesztivál)

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
Jurdi Leila: Beszélgetések Istennel (Marjane Satrapi: Persepolis)

STREAMLINE MOZI
Alföldi Nóra: Kéz a kézben (Jérémy Clapin: Keresem a testem)

KÖNYV
Kelecsényi László: Kósa kése (Szekfű András: Így filmeztünk 2)
Sághy Miklós: Derítővásznak (Győrffy Iván: Képpé vált gondolat)

KRITIKA
Pethő Réka: Ki dönt a zsenialitásról (Greta Gerwig: Kisasszonyok)

TELEVÍZIÓ
Gelencsér Gábor: Tilos az Á (Deák Kristóf: Foglyok)

A címlapon: Justine Triet: Szex és pszichoanalízis (Adèle Exarchopoulos és Virginie Efira) – A Cirko Film bemutatója

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus szakosztályának, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának tagjai a legjobb filmnek Hartung Attila rendezését (FOMO - Megosztod, és uralkodsz) válszották. A legjobb rendezés díját Bagota Bélának ítélték oda Valan - Az angyalok völgye című filmjéért, míg a legjobb animációs filmért járó elismerést Kreif Zsuzsa, Turai Balázs és Bera Nándor Candide kalandjai című alkotása érdemelte ki.

Csoma Sándor Casting című filmje a legjobb kisjátékfilm díját kapta, míg az előző év legjobb dokumentumfilmje Hegedűs Péter Lili című alkotása lett. A legjobb forgatókönyv díját Muhi Klára és Tóth Barnabás érdemelte ki az Akik maradtak című filmért. A legjobb első film díját Kárpáti György Mór Guerilla című filmje kapta, operatőri díjban Dévényi Zoltán részesült a Curtiz és a Déva című alkotások fényképezéséért.

A Hamvas Béla Hagyatékkezelő és az Aster Film pályázatot hirdet 50 évnél fiatalabb filmalkotóknak 5 perces kísérleti filmetűd elkészítésére, „Új Közjáték”címmel. A kísérleti sorozat célja, hogy a leírt gondolatok képpé váljanak, az írott szó és a mozgókép találkozásából új művészeti érték szülessen, Hamvas Béla életművéhez méltóan. A filmetűdökben a magyar- és a világirodalom, valamint az egyetemes filozófia jelentős gondolkodóitól származó írásokat kell értelmezni filmes (vagy animációs) eszközökkel, oly módon, hogy kép és szöveg egysége létrejöjjön.

A szakértők által kiválogatott és megvalósításra javasolt szövegekből a hamvasbela.hu oldalon a „Pályázat” fül megnyitását követően választhatnak a pályázók. Itt találhatják meg a pályázati adatlapot is. Az 5 perces kísérleti filmetűdök megvalósítására részenként 500-600.000 forintot, tárgyi-, szükség esetén technikai eszközöket biztosít a Hamvas Béla Hagyatékkezelő Nonprofit Kft. és az Aster Film.

A kitöltött, aláírt, beszkennelt pályázati adatlap beküldési határideje: 2020. március 10.

Kelet-magyarországi szociodráma, továbbá a Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készülő sci-fi animáció gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet.   

A magyar-szlovák koprodukcióban készülő Műanyag égbolt gyártására 216 millió forint támogatást szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje egy ambiciózus sci-fi animáció, mely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki.

A Műanyag égbolt  filmterve az Inkubátor Program nyerteseként kapott először támogatást 2016-ban, a fejlesztését jelentős külföldi érdeklődés is övezte, és kiderült, hogy a film színvonalas megvalósítása túllépi az Inkubátor Program kereteit. A koprodukcióban készülő alkotás a Szlovák Audiovizuális Alap gyártási támogatását is elnyerte. Az animációs film főszereplői Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia, akik a többi színésszel együtt nem csupán hangjukat adják a filmhez, hanem egy speciális animációs technika használatával maguk is megjelennek a filmben. A rotoszkóp technika segítségével a leforgatott jelenetek alapján az animátorok kockáról-kockára rajzolják át a film szereplőit, így a színészek legapróbb rezzenése is a vászonra kerül.

A 2021-es mozibemutatóra tervezett Műanyag égbolt magyar producere Fülöp József, társproducere Sipos Orsolya (SALTO Film), koproducere Petrányi Viktória (Proton Cinema) és Juraj Krasnohorsky (Artichoke).

Bernáth Szilárd első mozifilmjének gyártására, mely Larry címmel készül a Focusfox Stúdióban, a Filmszakmai Döntőbizottság 169,2 millió forint gyártási támogatást szavazott meg.

A Magyar Filmkritikusok díjával elismert Fizetős nap (2016) című rövidfilmet is jegyző Bernáth Szilárd első mozifilmje egy kelet-magyarországi szocio-realista történet lesz. A Larry főszereplője a 22 éves, pásztorként dolgozó Ádám súlyos dadogása miatt a társadalomtól elszigetelve él Borsodban. Egy nap azonban katartikus felismerést tesz. Ha kirobbanó dühhel rappel, a dadogás megszűnik. Vad előadásmódja és kíméletlen őszinteségű szövegei miatt váratlanul óriási sikert ér el a YouTube-on Larry néven. A bénító beszédzavar azonban ismét előjön, amikor emberek előtt kell fellépnie. Ahhoz, hogy fel tudjon nőni online alteregójához, Ádámnak át kell törnie belső gátját, és ki kell állnia önkényes apjával szemben.

A rendező-forgatókönyvíró Bernáth Szilárd filmjének vezető producere Muhi András, producere Ferenczy Gábor, a képi világról az Aranyszem operatőri díjas Hartung Dávid (Guerilla) gondoskodik. A szereplőválogatás már folyamatban van, a 22 napos forgatás júniusban kezdődik. A Larry a tervek szerint 2021 őszén fog megjelenni. 

Szoktak dühösen vitatkozni egy híres bohócról? Fellini utóélete kiszámíthatatlan lenne, ha nem hagyta volna ránk Rómát. 

Az Amarcord egyik jelenetében kappanhangú, sovány öregember nagy gesztenyefa tetejére mászik, és onnan ordítja világgá beteljesületlen vágyát: „Nőt akarok, nőt akarok!” Le sem jönne addig, míg nem kap nőt. Rokonai ott könyörögnek a fa alatt. A család bolondházból szökött nagybácsija az, kamasz szerzeteslélek, a vágy rebellise. Úgy emlékszem, egy szigorú, törpe apáca hozza le a földre.

Mindenkinek, nekem is volt Trafikosnőm, Saraghinám és féltve őrzöm a magam Amarcordját. Amikor Fellini meghalt, velem éppen egy inkább fiatal korban szokásos szomorú eset végjátéka zajlott. Halála külföldön ért, bár nem Rómában. Éjjel hallottam idegen nyelven a rádióban. Ilyenkor sokan babonára hajlanak – én is. Sejtettem, hogy halála az én történetemben sem hoz majd jó fordulatot: nem is hozott. Saját történetemet sürgősen el kellett felednem.

Egyre többet gondoltam a bolond nagybácsira. Aztán vettem magamnak a bátorságot, hogy én is felmásszam a magam nagy gesztenyefájára, és hangosan kiabáljam: „Rómát akarok, Rómát akarok!” Ez a város néhány mozinemzedék számára Fellinihez tartozik. Itáliában megtapsolják a híres halottakat, az ő gyászmenetét tízezrek ünnepelték. A halála is vigasztaló, akárcsak egész életműve.

Január 14-én, kedden a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia székházában mutatták be a sajtónak az mmalexikon.hu címen elérhető Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című, a MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet gondozásában megjelent online filmlexikont, amely a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutatja be.

A 2019-ben irodalom kategóriában, majd 2020-ban film műfajában elindított MMA online lexikon műközpontú és horizontális megközelítésben, évről évre, időrendben haladva, de számtalan kereszthivatkozást létesítve a vizsgált hatvan esztendő legfontosabb magyar szépirodalmi műveiről, filmjeiről, valamint ezekhez kapcsolódó eseményeiről tesz közzé szócikkeket, amely egyszerre nyújt eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára.

A magyar filmeket összegyűjtő online lexikon gerincét az egész estés játékfilmek képezik, de számos szócikk foglalkozik a dokumentum-, a rövid-, a kísérleti, az animációs és az ismeretterjesztő film legkiválóbb darabjaival. Az egyes szócikkek felépítése a következő: a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatok; a téma leírása; a film elemzése (a meghatározó stílus- és műfaji jegyek bemutatása); végül a mű értelmezése. A szócikkeket a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja.

A szerkesztőbizottság vezetője Gelencsér Gábor, tagjai Murai András, Pápai Zsolt és Varga Zoltán. Rajtuk kívül a szócikkek szerzői: Barkóczi Janka, Benke Attila, Lakatos Gabriella, Nagy V. Gergő, Záhonyi-Ábel Márk.