1 év, 8 adás, 527 film és 1313 percnyi adásidő után eljött az évtizedösszegző sorozatunk fináléja, amelyben elmondjuk, melyik volt szerintünk az évtized legjobb 10 filmje. (Az egyéni listákat később, itt blogon külön is közöljük.)

A podcastsorozatban szembesítettük magunkat a korabeli toplistáinkkal, újranéztük a kedvenc filmjeinket, és bepótoltuk a hiányosságainkat. Előzmények: 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018

A katolikus egyház a maga világméretű intézményrendszerével, élén a pápával mindig népszerű témát jelentett a filmesek számára. A katolikus papok karakterei gyakran fölbukkannak a mozgóképen. A protestáns lelkipásztorok és ortodox pópák nem vetekedhetnek népszerűségben a katolikus papok mozgóképes ábrázolásával. Ennek oka mindenekelőtt a római katolikus egyház világméretű kiterjedése, globális jellege, míg a protestáns és ortodox egyházak (bár küldetésük szerint szintén egyetemesek) országos szerveződésűek. A katolikus egyház képviselőin keresztül jól be lehetett mutatni a különböző kultúrák ütközését. A másik ok nyilvánvalóan a cölibátus kérdése, amely mindig izgatta a filmesek – s korántsem csak az antiklerikális filmesek - fantáziáját. Se szeri, se száma a magánéleti válságot átélt papoknak a szépirodalomban és a filmvásznon Stendhal hősétől, a papnövendék Julien Soreltől kezdve Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának esperesén, Claude Frollón, Ethel Lilian Voynich Bögöly című regényének Montanelli bíborosán keresztül a Tövismadarak Ralph de Bricassart atyájáig. A katolikus papok karakterei eléggé széles skálán húzódtak a filmművészetben, a hősies, tragikus ábrázolástól a komikus megjelenítésen át a negatív reprezentációig. 

MAGYAR MŰHELY
A „bátor film” tipikus terminusa az 1960-as évek publicisztikájának, rejtetten utal a látszólag egységes kultúrpolitika belső ellentétére, ortodoxok és reformerek küzdelmére. Aki a Kádár-kor sajtójában a bátorfilmes szófordulatot magyar filmre használja, az már „tudja a vonalat”. Tudja, hogy itt az ideje bátornak lenni, miközben mások – a gyávák vagy a gyávákat megfélemlítők – még nem.

Hirsch Tibor: Régi szép kritikus közhelyek (A 60-as évek „bátor filmjei”)  
Herczeg Zsófi: „Ha látnám a Földet kívülről” (Beszélgetés Bucsi Rékával)
Bartal Dóra: A cukormázon is túl (Beszélgetés Visky Ábellel)  
Szíjártó Imre: Vendégjátékok (Orosz színészek magyar filmben)  

A CSEND MESTEREI
Tatinál a szavaknak nincs jelentősége, nincsenek párbeszédek, humora a némafilmekéhez áll közel. mégis megújította a francia filmvígjátékot. Nem volt modernista, mint a nouvelle vague fiatal rendezői, de a „papa mozija” vicces beköpésekkel és grimaszokkal teli komédiáihoz képest a humor új hullámát hozta.

Gelencsér Gábor: Északi fény (Skandináv klasszikusok)  
Kránicz Bence: Ma is ropják valahol (120 éves A táncz)  
Ádám Péter: A humor új hulláma (Jacques Tati, a kívülálló)  

A mozik nyitására várva ezúttal online, a Budapesti Távmozi felületén rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat. Április 5-11-ig minden este egy-egy film látható, az egyes előadásokat pedig kiegészítő program kíséri. A jegyelővétel már megkezdődött.

A program:

Gunda
2021.04.05. (hétfő), 20:30

A Gunda különleges vizuális megközelítéssel tesz fel súlyos morális kérdéseket. Főszereplője egyike a világon élő egymilliárd sertésnek. Ő is pusztán azért született, hogy beteljesítse az emberi civilizáció által neki szán sorsot - utódokat szül, majd élelemként szolgál. A film producere az állatok jogai iránt elkötelezett Oscar-díjas Joaquin Phoenix.

A film után Csákvári Géza filmkritikus beszélget élőben a film rendezőjével, Viktor Koszakovszkijjal.

Kedves Filmvilág-olvasók és pártolók!

Köszönjük a segítséget, amelyet a legutóbbi felhívás után kaptunk. Azóta sikerült egy pályázatot is elnyernünk, már a szerződéskötés fázisában vagyunk, de mire a támogatás megérkezik, az szerencsés esetben is minimum három hét, addig viszont nincs miből fizetnünk a nyomdaszámlát és a többi költséget.

Kérjük, addig is támogassátok a Filmvilágot. Nagy szükségünk van a gyors segítségetekre.

Köszönjük a szolidaritást!

Vilmányi Benett, Hartai Petra, Lukáts Andor és Nagy Mari főszereplésével készül a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában Szabó Mátyás első egész estés filmje. A sci-fi elemekkel dúsított, kelet-európai közegbe ágyazott történet két fiatal nem mindennapi egymásra találásának történetét meséli el, premierje 2022-ben lesz.  

Három éve kezdett el érlelődni a Színház-és Filmművészeti Egyetemet 2014-ben elvégző Szabó Mátyás fejében első nagyjátékfilmjének az ötlete, amely két magányos, zárkózott ember különös kapcsolatáról szól: "A kezdetektől szerettem volna ezt az általános érvényű, mesei motívumokra épülő történetet egy sajátos, kelet-európai környezetbe ültetni.”

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában nyerte el végleges formáját az elképzelése és idén januárban a Filmintézet 67 millió forintos gyártási támogatásával zöld utat kapott a megvalósítás is. Bár a koronavírus-járvány megnehezítette az előkészületeket, március 17-én elindulhatott a 25 napos tervezett, budapesti helyszíneken és stúdióban zajló forgatás. A felvételekre a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett kerül sor: egészségügyi óvintézkedésekkel, távolságtartással, maszkviseléssel, folyamatos teszteléssel. 

Az Európa Tanács filmalapja 250 ezer euró támogatást szavazott meg a cseh-magyar-olasz koprodukcióban Grosan Cristina rendezésében, a Laokoon Filmgroup közreműködésével készülő HÉTKÖZNAPI KUDARCOK című film gyártására.  

Az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages márciusi döntésén 24 koprodukciónak szavazott meg gyártási támogatást, melyek közül a Hétköznapi kudarcok volt az egyetlen magyar vonatkozású koprodukciós film. A Kerekes Vica főszereplésével készülő pszichodráma forgatását nyárra tervezik az alkotók. A rendező, Grosan Cristina a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával tavaly leforgatta A legjobb dolgokon bőgni kell című első mozifilmjét. 

A Hétköznapi kudarcok egy nagyvárosban játszódik, ahol furcsa robbanások sorozata szakítja meg három nő egy átlagos napját. A robbanások holmi apróságként indulnak, amikre senki sem figyel igazán. Az azonosítatlan jelenség, ami teljesen átveszi az irányítást a város fölött, egyszerre gyönyörű és pusztító.