Idén szeptember 4. és 12. között rendezik meg a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, ahol ezúttal 16 film versenyez a fődíjnak számító Pressburger-díjért, köztük két magyar film és egy koprodukció, valamint olyan alkotások, amelyek már a nemzetközi A-kategóriás fesztiválokon – például Berlinben és Cannes-ban – bizonyítottak.

Korábban már négy címet bejelentettek, ezek a fesztiválra visszatérő Reisz Gábor új, Földszint című alkotása és Mayer Bernadette első filmje, a Mommy Blue - mindkettő Miskolcon lesz először látható Magyarországon. A futballtörténelem legsötétebb pillanatait idézi a Berlini Filmfesztiválról érkező Heysel 85, Andrej Zvjagincev műve, a Minótaurosz pedig a Nagydíjat nyerte idén Cannes-ban.

Az osztrák–német Rose (r.: Markus Schleinzer) története a XVII. század elején játszódik: egy katona visszatér egy protestáns faluba, ahol egy elhagyott tanya örökösének adja ki magát, miközben titkolja valódi kilétét. A zord, sebhely csúfította külső és dolgos férfiruházat ugyanis egy törékeny nőt takar. Ha fény derül a titkára, az az életébe kerülhet. A főszerepet alakító Sandra Hüller a Berlinalén a legjobb női főszereplő díját nyerte.

A norvég Az oslói csata (r.: Daniel Fahre) 1940. április 9-én, Norvégia német megszállásának kezdetén játszódik. A feszült történelmi dráma Birger Eriksen ezredes döntését mutatja be, amely az Oscarsborg-erődből leadott tűzparancshoz és a német Blücher nehézcirkáló elsüllyesztéséhez vezetett.

Az 1973-as chilei katonai puccs idején játszódó A vörös hangár valós események alapján készült. A történet középpontjában Jorge Silva százados áll, akinek egy katonai repülőakadémiát kell fogolytáborrá alakítania. Bár Silva kezdetben igyekszik kimaradni az eseményekből, kénytelen felismerni, hogy a hangárnyi fogoly sorsa az ő kezében van.

A német Vádemelés (r.: Faraz Shariat) főszereplője Kim Seyo ügyész, aki egy ellene elkövetett támadás után saját kezébe veszi a kelet-németországi szélsőjobboldali erőszak ügyében folyó nyomozást. Faraz Shariat filmjének kérlelhetetlen hősnője a saját bőrén tapasztalja meg, mit jelent az igazságszolgáltatás egy olyan államban, amely bagatellizálja és időnként még védelmezi is a szélsőjobboldali erőszakot. A film három díjat nyert a Berlinalén.

A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban készült Forrás (r.: Ivan Ostrochovský) az 1980-as évek Csehszlovákiájában játszódik, ahol a gyermekvállalás lehetőségéről végső soron az állam döntött. Főhőse egy orvos, aki a roma nők sterilizációs programját felügyelő bizottság tagjaként szembesül munkája erkölcsi következményeivel. A film, ameyben Farkas Franciska, Bárnai Péter és Bandor Éva is szerepel, FIPRESCI-díjat nyert a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

A mexikói Joaquín del Paso A kert, amiről álmodtunk című filmje a Berlinale Panorama szekciójában mutatkozott be. A történet egy Haitiból érkezett családot követ, amely Mexikó középső részén próbál új életet kezdeni, miközben az illegális fakitermelés veszélyezteti a környezetüket és megélhetésüket.

A francia Túl sok vadállat (r.: Sarah Arnold) a Cannes-i Filmfesztivál Europa Cinemas Label díjának nyertese. A helyszín a francia vidék, ahol a túlszaporodott vaddisznók komoly problémát jelentenek, és rendszeresen tönkreteszik a termést. Szabályos háború dúl a megoldást követelő helyi gazdák és az állatokban a sportot látó elit vadászklub tagjai között. Brun, a csődbe ment gazda tehetetlen dühében lelövi a klub elnökét, majd nyomtalanul eltűnik. Egy évvel később egy ingatag rendőrtiszt, a régióba nemrég áthelyezett Fulda veszi át a nyomozást, akinek az ügy mellett saját életét is rendbe kell tennie. Sarah Arnold rendezése egyszerre rendkívül szórakoztató és meglepő, ízig-vérig francia mozi.

A mexikói Legyek (r.: Fernando Eimbcke) főszereplője Olga, aki szigorúan szabályozott életet él egy hatalmas lakótömbben, barátok és párkapcsolat nélkül. Amikor anyagi okokból kénytelen kiadni egy szobát, beköltözik egy férfi, aki titokban bejuttatja a lakásba a kilencéves fiát is. Olga gondosan szabályozott világa kezd megváltozni, amikor kötődni kezd a gyerekhez. Hármuk sorsa egyre jobban összefonódik a Berlinben az Ökumenikus Zsűri díját nyert alkotásban.

Bruno Dumont új filmje, a Vörös sziklák a Francia Riviérán játszódik, ahol két gyerekbanda verseng egymással a veszélyes sziklaugrásban. Az alig ötéves Géo egyetlen nyár alatt fedez fel egy olyan világot, ahol a barátság rivalizálással keveredik, és ahol a lélegzetelállító mediterrán táj az első érzelmeknek is otthont ad. 

Humoros és szokatlan felnövés történet a holland Álarc nélkül. A tinédzser Alec meglehetősen bizarr módon ismerkedett meg az intimitás fogalmával: apja pornós cégénél forgatott és vágott szexfilmeket. A család a londoni pörgést hátrahagyva nyugodt tengerparti városba költözik, és Alec is megpróbál ráhangolódni az új életre. A fiú szexualitásról és vágyakról alkotott felfogása kezd megváltozni, amikor szerelmes lesz a gyönyörű Ninába. Rá kell döbbennie, hogy a valóságban a kapcsolatok egyáltalán nem úgy alakulnak, mint a pornók képzeletbeli világában. Muriel D’ansembourg első nagyjátékfilmjének világpremierje a Berlinalén volt.

A szerb Miatyánk valós eseményekből merít. A drogfüggőséggel küzdő Dejan vidéken működő, egyházi fenntartású rehabilitációs központba érkezik. A kolostor látszólagos nyugalma mögött brutális rendszer működik: a karizmatikus, elnyomó Branko atya segítség helyett erőszakkal bünteti a szabályokat megszegő függőket. Miközben Dejan alkalmazkodva a közösséghez egyre feljebb kerül annak hierarchiájában, megismeri a végtelenül korrupt rendszer működését.

Az olasz Isten mindenkinek megbocsát Pif azonos című regényének adaptációja, amelyben a rendező a főszerepet is alakítja. A történetben Arturo egy hívő katolikus nő szerelméért vallásosnak adja ki magát, ami váratlan fordulatokhoz vezet. Olyan érzelmi és spirituális útra indul, amiben váratlan bűntársa lesz: maga a pápa.