MAGYAR MŰHELY
Mit gondol a szakma? (Körkérdés a Filmreform 2026-ról)
Füzi Izabella: A filmes ökoszisztéma újragondolásáról (Filmreform 2026)
Rudas Dóra: Létpropagandából ébredők (Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 2026)

VAN VALAMI FURCSA
A hidegháború már ötvenes évekbeli kezdete óta mély nyomot hagyott az amerikai filmgyártáson. Ennek egyik legjellegzetesebb és legtöbbet tárgyalt vonulatát az idegeninváziós sci-fik (vagyis a marslakók támadásait elmesélő filmek) jelentették. Ezek az alkotások a klasszikus horrorfilmek szörnyfiguráinak szerepét a világűr kísérteties sötétjéből érkező, gyakran morfológiailag is nehezen megragadható monstrumokra ruházták át.

Lichter Péter: Fenséges élmények (Steven Spielberg űrlényfilmjei)
Greff András: Százmilliárd szoba kiadó (A Backrooms és a liminális terek)
Bárány Bence: Mellékküldetés (Jon Favreau: A mandalóri és Grogu)
Svébis Bence: A szovjet holdra szállástól a boldoggá butult emberiségig (Az Apple TV sci-fi sorozatai)

ARS CREATURA
Barthes óta tudjuk, hogy a szerző halott: minden, amit a vásznon látunk, fikció, épp attól, hogy a vásznon látjuk, és még ha az alkotó a lehető legprecízebben rekonstruálja is a művében, amit tegnap csinált, az attól a pillanattól kezdve, hogy műalkotássá lényegült, nem a tegnapi nap krónikája, hanem egy fiktív mű. Szóval túl nagy jelentőséget nem muszáj tulajdonítani az auto- és metafikciós elemeknek, felfigyelni azonban fel lehet rájuk.

Vajda Judit: Tökéletes építmények (Auto- és metafikció Pedro Almodóvar filmjeiben)
Gyöngyösi Lilla: Hív Amerika (A brutalista és az Ann Lee testamentuma szerzőisége)
Kovács Bálint: „A kurva anyád van a múltadból!” (Önéletrajzi elemek Reisz Gábor filmjeiben)

FILMMÚLT
Ádám Péter: Morin és a mozi (Edgar Morin [1921–2026])

FESZTIVÁL
A 79. Cannes-i Fesztivál versenyprogramjának 22 filmje közt mindössze négy olyan volt, amelyben Franciaország koproducerként sem vett részt. A legnagyobb francia mozgóképes mustra előzsűrijét aligha lehet hibáztatni azért, hogy önmaguk felé hajlik a kezük, de idén egy új trend is kirajzolódott: több neves külföldi rendező döntött úgy, hogy franciául forgat. A váltás a legtöbbször organikusnak érződött.

Baski Sándor: Francia kapcsolatok (A 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciója)
Pauló-Varga Ákos: Az ártatlanság vége (A 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mellékszekciói)
Bényi Lilla: A női lét alapja a küzdelem (1. La Femme International Film Festival Europe)

FILM/ZENE
Kovács Gellért: A zene az kell (John Carney filmjei)
Déri Zsolt: Fénysugár (Michael Harte: Kylie)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Intelligens lények (Olivia Newman: A boldogságnak nyolc karja van)

SOROZAT
Buzsik Krisztina: Utolsó ítélet (Rachel Talalay: Elveszett próféciák 3.)

HATÁRSÁV
Zalán Márk: A felvétel felvétele (Felvétel! Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből)

KÖNYV
Vajda Judit: A látás drámája (Martin Ferenc: Démonok árnyéka)

KRITIKA
Vajda Judit: Tehenész, tehén nélkül (Max Walker-Silverman: Újratervezés)
Benke Attila: Túl hegyen és barátságon (Bart Schrijver: Messzi észak)
Havassy Gergely: Anti-Rousseau (Hanna Bergholm: Az éjszaka szülötte)
Keleti Léda: Hommage à Ole Nydhal (György-Kessler Márta: Találkozás a Buddhával)

Címlapon: Pedro Almodóvar: Keserű karácsony (Leonardo Sbaraglia) – A Cirko Film bemutatója