A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című filmklub július 12-én indul az Urániában.

1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont „A sztálini sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére 1936-1953 között” című vetítéssorozatnak. A magyarhangya idén a 38 évvel ezelőtt indult filmklubot idézi meg: júliustól októberig 6 szovjet termelési filmet mutatnak be az Urániában, méghozzá mindegyiket 35mm-es kópiáról. A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel: Felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. A válogatás lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, létezhet-e igazi filmművészet a propaganda szolgálatában, és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek a filmek a ma nézőjére.

Vidám fickók (r.: Grigorij Alekszandrov)

96 perc, 1934
Vetítik: július 12. 16:00

Grigorij Alekszandrov zenés vígjátéka egy amerikai mintára rendezett jazzmusical. A történetben Kosztyát, a tehetséges pásztort tévedésből nemzetközi koncertsztárnak hiszik. A zűrzavaros, humoros helyzetek során Kosztya egy jazz-zenekar élére áll, miközben beleszeret Anyutába, a házvezetőnőbe, aki végül ünnepelt énekesnővé válik. 
Jegyek már kaphatók az Uránia honlapján.

Lenin 1918-ban (r.: Mihail Romm)

135 perc, 1939
Vetítik: augusztus 2.

Mihail Romm (Ábránd, Egy év kilenc napja) Leninről szóló, nagyszabású életrajzi filmje az 1918-as Moszkvában játszódik. Az orosz polgárháború tetőpontján, az éhínség és a pusztítás időszakában a Lenin és Sztálin vezette szovjet kormány a Kreml falai között fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy kivezesse az országot a válságból…

Jégmezők lovagja (r.: Szergej Eizenstein)

112 perc, 1938
Vetítik: augusztus 23.

Eizenstein egyetlen kasszasikere ez a filmeposz, ami az 1242-es Csúd-tavi ütközetről szól. A csatában Alekszandr Nyevszkij csapatai visszaverték a Német Lovagrend seregét, és ezzel helyreállították Oroszország egységét. A filmet a Molotov-Ribbentropp-paktum megkötésekor betiltották a Szovjetunióban.

Berlin eleste (r.: Mihail Csiaureli)

167 perc, 1950
Vetítik: szeptember 13.

Egy nagyszabású, hőseposz, ami a Nagy Honvédő Háborúról mesél, melodramatikus keretben. A sztálini személyi kultusz jegyében Csiaureli a némafilmek drámai kifejezőerejével igyekszik hatást kelteni. Sztálinnak ez volt a kedvenc sztálinista filmje.

Boldog ifjúság (r.: Ivan Pirjev)

84 perc, 1939
Vetítik: október 4

A történet főhőse Klim Jarko, a talpraesett őrmester, aki hazatér a frontról és egy kolhozban vállal munkát. Ott megismeri az életvidám és önálló traktorosbrigád-vezetőnőt, akibe gyorsan beleszeret. Az udvarlás mellett azonban szakmai riválisaival is meg kell küzdenie, miközben a katonai helytállást népszerűsíti a kolhozban.

Volt egyszer egy kislány (r.: Viktor Ejszimont)

74 perc, 1944
Vetítik: október 25.

A kilencéves Nasztyenka és az ötéves Kátya mindennapjai elevenednek meg Viktor Ejszimont neorealista filmjében. A Volt egyszer egy kislány története Leningrád 17 hónapig tartó ostromáról szól, valamint azokról az emberekről és családokról, akiket megtört a háború.

A 35mm-es kópiákat a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum biztosítja.