MAGYAR TELEVÍZIÓ
Vajda Judit: „Az ember egy kicsit bebújik valaki mögé” (Beszélgetés Molnár György rendezővel)
Lakatos Gabriella: Az élő adások izgalma (A Magyar Televízió első tévéjátékai)
Bakos Gábor: Szegényen, de szabadon (Zsigmond Dezső: A tűz szájából)
Varró Attila: Blue box bűvölet (Televíziós mesék felnőtteknek)
A szerkesztőség kedvenc magyar tévéfilmjei és tévéjátékai
AMERIKAI FÜGGETLENEK
Bár az amerikai filmiparról 2026-ban elsőre alighanem mindenkinek a franchise-ok, szuperhősfilmek, blockbuster remake-ek és folytatások jutnak eszébe, másodikra pedig a streaming, a felszín mögött legalább ugyanilyen fontos kulturális szerepe van az indie filmek erősödésének – amely olyan alkotókra tekinthet vissza, mint Henry Jaglom, Todd Solondz vagy Richard Kern.
Kovács Bálint: Lehet más a filmkészítés (Az amerikai független film ma: az A24)
Lénárt András: A banalitás művészete (Henry Jaglom [1938-2025])
Hegyi Damján: A fészekbe kell piszkítani (Todd Solondz kritikai stratégiái)
Szabó G. Ádám: BDSM-terápia (Richard Kern filmjei)
FÉLELEM ÉS RESZKETÉS
A kisvárosi gimnázium horrorfilmfogyasztó, a slasher 1978, a divatteremtő Halloween bemutatása óta menthetetlenül merevedő sémáit – úgynevezett szabályait – fejből fújó serdülőinek szellemes felléptetése mellett a Sikoly igen fontos pontokon afféle helyreállító műtétet végzett el a műfajon. Kevin Williamson forgatókönyvíró és Wes Craven rendező így kellő határozottsággal állította vissza a zsáner becsületét.
Benke Attila: A rettenetes idegen (Renny Harlin: Hívatlanok – Utolsó fejezet)
Buzsik Krisztina: Engedetlen geometria (Maggie Gyllenhaal: A menyasszony!)
Gyárfás Dorka: „Ez egy mocskos művelet” (Beszélgetés Kleber Mendonça Filhóval)
Greff András: A kéz, amely a nagy kést ringatja (Kevin Williamson: Sikoly 7)
FILMMÚLT
Kiss Dalma: Mennyit ér a nő? (Nők Budd Boetticher filmjeiben)
Gelencsér Gábor: Megszállottság (Fehér György: Szürkület)
HATÁRSÁV
Czirják Pál: „Minden Egész eltörött” (Árva – A történelem torkában)
FESZTIVÁL
Egy olyan fesztivál, mint a Berlinale, igazán jó alkalom lehetne arra, hogy a vetítések után végre magukról a filmekről és a kultúráról beszélgessünk: például a filmnézés és a moziba járás különbségéről, a filmfesztiválok szerepéről vagy arról az izgalmas kérdésről, miként válik a film magaskultúrává. E helyett az aktuális politikai botrányok uralták a beszélgetéseket.
Gyürke Kata: A politika fogságában (76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál)
Herczeg Zsófi: Tavaszi szél animációt áraszt (23. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál)
SOROZAT
Vajda Judit: Túl sok cukormáz (Chris Van Dusen: A Bridgerton család)
FILM/REGÉNY
Varga Dénes: Az új Raszputyin (Olivier Assayas: A Kreml mágusa)
KÖNYV
Ayhan Gökhan: Végtelen filmművészet (Lichter Péter: Hogyan tesznek boldoggá a kísérleti filmek)
KRITIKA
Bárány Bence: Balzsamozás (Richard Linklater: Nouvelle Vague – Az új hullám)
Buzsik Krisztina: Bőr a bőrön (Harry Lighton: A szerelem fáj)
Pauló-Varga Ákos: Ökológiai leckék a jövőről (Ugo Bienvenu és Gilles Cazaux: Arco – Fiú a jövőből)
Rudas Dóra: Főzni azzal, ami van (Pálfi György: Tyúk)
Kovács Bálint: Nem hiszünk a könnyeknek (Topolánszky Tamás Yvan: TAVASZI SZÉL – Az ébredés)
CINEMA NICHE
Pethő Réka: Nő, hang nélkül (Jane Campion: Zongoralecke)
FILMIO
MOZI
STREAMLINE MOZI
SZUBJEKTÍV OBJEKTÍV
PAPÍRMOZI
Címlapon: Pálfi György: Tyúk – A Mozinet bemutatója