MAGYAR FÜGGETLENEK
Miközben a nyugati filmiparban évtizedes hagyománya van a függetlenfilmezésnek, addig hazánkban nem beszélhettünk valódi tömeget alkotó függetlenfilmes szcénáról – egészen eddig. Az új magyar függetlenek a 2020-as években kezdtek olyan szinten teret hódítani, hogy már nemcsak finanszírozási szempontból, de az ebből fakadó esztétikai ismérvek mentén is lehet részletesen tárgyalni az általuk készített filmeket.
Vajda Judit: Meglopva bár, de törve nem (Kortárs magyar független filmek)
Soós Tamás Dénes: „Célom volt, hogy a női szemszögemet belevigyem” (Beszélgetés a Csókoljál meg, Kiscsillag! alkotóival)
Szarka Judit: Önismereti leckék felsőfokon (Telex: Az elárult generáció – Partizán: 10 év gyűlölet)
Csuja László: Burleszk a nappaliban (A Remsey-filmszínház)
KRÍZISMOZI
Az izrael-palesztin konfliktustól kezdve a diktatúra és a patriarchátus ellen meztelen keblekkel lázadó ukrán feministákon át egy csak elsőre apolitikusnak tűnő közkedvelt rendező, Wes Anderson világnézetéig számos társadalomkritikus téma előkerült a közelmúltban bemutatott vagy a hamarosan moziba kerülő filmekben.
Baski Sándor: Palesztin sorsok (Az ismeretlenbe)
Kovács Kata: Meztelen keblekkel a patriarchátus ellen (Charlène Favier: Oxana)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Én így élek túl, filmet csinálok” (Beszélgetés Charlène Favier-vel)
Pethő Réka: Megváltás luxuscsomagolásban (Wes Anderson világnézete)
TOUR DE FILM
Gelencsér Gábor: Így tekertünk (Bacsó Péter: Szerelmes biciklisták)
Czirják Pál: Két kerék, egy út (Kerékpársport és film)
Kovács Bálint: Pótkerekes biciklitolvajok (Tim Burton: Pee-wee nagy kalandja)
FESZTIVÁL
Pauló-Varga Ákos: Anomáliák (78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál)
Rudas Dóra: Sósavas sebtapasz (Friss Hús Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál)
FILMMÚLT
Mai Zetterling magánéletét megpróbáltatások kísérték, pályafutását pedig a benne tomboló nyugtalanság, lázadás és otthontalanság mozgóképi megragadása jellemezte. Legfőképpen az identitás kérdése foglalkoztatta, amely köré olyan visszatérő tematikus elemeket épített be a narratíva szövetébe, mint a reprodukció kérdése, a nőiség mibenléte, az emancipáció, az elfojtott szexuális vágyak, a deviancia, illetve az arisztokrácia dekadenciája.
Kiss Dalma: Elmosódó énalakok az idők végtelenjében (Mai Zetterling 1925–1994)
SOROZAT
Huber Zoltán: Tükröm, tükröm (A stúdió)
HATÁRSÁV
Vízkeleti Dániel: Akiké az éjszaka (Bozó Szabolcs: Lelki Társ – Soulmate)
KÖNYV
Vajda Judit: Testről és lélekről (Vincze Teréz: A látható ember 2.0)
FILM/ZENE
Déri Zsolt: Boróka-boszorka (Björk, a filmsztár)
KRITIKA
Harmai Richárd: Színes kavicsok (Ferzan Özpetek: Drágakövek)
Varró Attila: Őszi sanzon (François Ozon: Ha megérkezik az ősz)
Buzsik Krisztina: A nosztalgia kapitalizációja (Sárkányok és csillagkutyák)
