Virágvölgy - Eszkimó asszony gyereket nevel

2019. július 09. 17:40 - filmvilág

viragvolgy.jpg

Csuja László Karlovy Varyban díjazott első filmjének peremre szorult hősei menekülő szerelmeseket játszanak. (A Virágvölgy jelenleg elérhető az HBO GO kínálatában.)

A társadalomtól elidegenedett, kallódó magyar hősök hagyománya olyan jelentős a magyar filmben, hogy egyes filmtörténészi vélekedések szerint a hetvenes évek óta alapvetően ez a tradíció határozza meg a művészfilmjeinket, és évtizedes távlatokban a csökkenő nézőszámokhoz is sok köze van. A különc hősök számkivetettségét az alkotók gyakran amatőr színészek kiválasztásával hangsúlyozzák. A kis Valentinótól a Cukorkékség Ferijén át a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan Áronjáig olyan szereplőkkel találkozunk, akik eleve másképp mozognak a vásznon, mint a profik: esetlenek vagy magabiztosak, de karizmájuk mindenképp különösebb, talányosabb, mint a képzett színészeké.

A Virágvölgy hősnőjének, Biankának is akad előképe a magyar filmtörténetben, mégpedig az Eszkimó asszony fázik Marija, egy másik csábító, szőke démon, aki kiszámíthatatlanságával, titkaival és nem utolsó sorban affektáló modorával a kifejezés agresszív és erotikus értelmében is megőrjíti a környezetét. A párhuzamot erősíti, hogy Mari is egy sérült ember mellett érzi biztonságban magát, bár ennek a pszichológiai háttere már Xantus Jánost sem érdekelte különösebben, Csuja Lászlót pedig még kevésbé. Csuja megközelítésében Bianka azért választja Lacit, mert minden más férfi ajtót mutat neki, az enyhén értelmi sérült, gyámja által súlyosan kihasznált fiúban viszont megérzi-meglátja a gondoskodó apafigurát. Merthogy valamiféle apapótlékra, védelmezőre szüksége van annak a babának, akit Bianka hirtelen ötlettől vezérelve rabol el szeretetlennek vélt anyjától. A lány egyébként éppen úgy kihasználja a jószívű és valóban gyámságra szoruló Lacit, mint mások, de mielőtt átgondolhatná, mibe keverte a fiút, már egyszerre keresik őket rendőrök és gengszterek.

Csuja a „menekülő szerelmesek” gengszterfilmből kinövő sémáját mozgósítja, de a modern művészfilm hősábrázolásával gyengíti a műfaji kötőszövetet. Bianka nem szerelmes senkibe, bűntettét pedig nem motiválja a társadalom érzéketlensége vagy a törvény igazságtalansága. Laci persze a rajongásig megszereti a lányt, de az ő menekülése nyilván ugyancsak átgondolatlan, döntéseit az alkalom szüli. A történet sugallata szerint a két ember kapkodva felépített, hazugságokra és érzelmi függőségekre alapozott „családja” mögött egy olyan peremvilág működik, amelyet ugyancsak a véletlenszerűség, a túlélési ösztön, a romokban heverő egzisztenciák határoznak meg. A Virágvölgy legkomolyabb erénye ennek a szegénysornak az érzékletes és szolidáris bemutatása: a munkásszálló lakói vagy a Lacihoz hasonlóan rabszolgamunkát végző szerencsétlenek az őket lealjasító rendszer fogaskerekeiként is igyekeznek megőrizni a méltóságukat, segítenek egymásnak, próbálnak emberek maradni. Ezt a mindennapi élethalálharcot Csuja nagyon élesen látja.

viragvolgy1.jpg

Laci e nyomorúságos közegből való, de a Virágvölgy emblematikus főhőse nem ebből a világból származik. Legalábbis túláradó képzelőerő kell hozzá, hogy elhiggyük, a divatmodell külsejű, művészetiegyetemista-tetoválásokat villantó Biankának bármi köze van ezekhez az emberekhez azon kívül, hogy néha lejár a lakótelepre Instagram-fotókat készíteni. Az alkotói szándék szerint a lány nyilvánvalóan ide tartozik – egyik exe a hentes, de Laci főnökét is ismeri –, és az is világos, hogy a Bianka és környezete között támadó feszültség fenntartása érdekében nincs kidolgozva a hősnő háttere, a rendező itt mégis túl keveset magyaráz meg. Olyan keveset, hogy azt könnyen vélhetjük átgondolatlanságnak, és nem tudatos szerkesztési megoldásnak. A főszerepet játszó Berényi Bianka különleges és karizmatikus személyiségnek tűnik, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy színészként ebben a történetben működik a legjobban – mintha elvonná a figyelmet azokról, akiknek a sorsa jobban érdekel, akiknek valóban az életük múlhat a babalopási ügyön. Aki viszont hitelesnek látja Bianka karakterét, az úgy érezheti, éppen ő ad egyéni ízt a filmnek, ő változtatja meseszerűvé a szociografikus megközelítést.

A hasonló társadalmi közegről tudósító kortárs művészfilmek élvonalában – például a Csuja számára is nyilvánvaló inspirációt jelentő Andrea Arnold American Honey-jában – ez a két minőség szervesebben, finomabban gerjed össze. De Csuja László elsőfilmes, bemutatkozó rendezésként pedig a Virágvölgy épp elég egyedi és gazdag ahhoz, hogy hibái helyett inkább az erényei maradjanak velünk.


Kránicz Bence


Virágvölgy – magyar, 2018. Rendezte: Csuja László. Írta: Csuja László, Nagy V. Gergő. Kép: Vass Gergely. Vágó: Csaba Attila. Hang: Császár Gábor. Producer: Muhi András, Ferenczy Gábor. Szereplők: Berényi Bianka (Bianka), Réti László (Laci), Kozma Károly, Kardos György, Kardos Róbert. 83 perc

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3114934024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.