8. Frankofón Filmnapok - Eszeveszett esküvő

2018. február 28. 11:22 - filmvilág

eszeveszett_eskuvo.jpg

Az Eric Toledano-Olivier Nakache rendezőpáros a 2011-es Életrevalókkal vált világsztárrá (melyből 2017-ben A-listás hollywoodi remake készült The Upside címmel), elsősorban talán azért, mert a profizmuson túl eddigi filmográfiájuk kulcsszava az életigenlés, fő témáik pedig a tolerancia és az esendőség, mindegy, hogy épp ifjúsági tábor lakóiról (Volt egyszer egy nyár), lebénult, idősödő milliomosról (Életrevalók), vagy egy szenegáli bevándorlóról (Samba) legyen szó.

Az Eszeveszett esküvővel a Volt egyszer egy nyár könnyed, helyzet- és jellemkomikumra építő világához térnek vissza, a központban pedig itt sem egy karakterpáros, mint inkább egy miliő katalógusa áll, rengeteg gyorsan, de gondosan kidolgozott szereplővel és mellékszállal, valamint feszes időkerettel. Max a rendezvényszervezés veteránja, hatalmas stábjával egy patinás kastélyban tartott vidéki lakodalmat visznek, és az esemény során természetesen minden megesik, ami egy esküvőszervező (hát még az ifjú pár) rémálma.

A film rendezői az Életrevalók világsikere kapcsán bizonyára megtanultak egyet s mást a szórakoztatóipar fény- és árnyoldalairól, mostani filmjük ugyanis elsősorban erről kíván beszélni. A könnyed hangnem mellett jelen van ugyanaz a nagylátószög és a társadalmi érzékenység, mint a többi filmnél – mintha a Samba nyitójelenetében járnánk, ahol a kamera az elegáns parti ünnepeltjeitől a háttérben mértani precizitással dolgozó séfeken át egészen a leghátul mosogató bevándorlókig pásztáz. Hogy az esküvőszervezésben a vendéglátás és a show biznisz kíméletlen elvárásrendszere egyesül, és hogy a benne dolgozóktól elképesztő álló- és tűrőképességet követel, szinte már közhely, az Eszeveszett esküvő a hiteles és nagyon szórakoztató figuráknak, a sok abszurd helyzeteknek és az igazán pörgős forgatókönyvnek köszönhetően mégsem fullad unalomba egy pillanatra sem, a vegytiszta romantika melletti őszinte kiállása pedig – ahogy a szerzőpáros korábbi filmjeinél megszokhattuk – végül feledteti a benne megforduló összes klisét és lapos jelenetet. 

Kovács Kata

Vetítés a Frankofón Filmnapokon: Március 2, péntek, Toldi

 

Le sens de la fête – francia, 2017. Rendezte és írta: Olivier Nakache és Eric Toledo. Kép: David Chizallet. Zene: Avishai Cohen. Szereplők: Jean-Pierre Bacri (Max), Gilles Lellouche (James), Jean-Paul Rouve (Guy), Eye Haidara (Adèle), Suzanne Clément (Josiane). Gyártó: Ten Films / Quad / Gaumont. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 115 perc.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1613620906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.