Hangolj rövidfilmekkel Lizára!

2015. február 20. 15:47 - filmvilág

Még nem tudni, hogy közönségsiker lesz-e, de az már biztos, hogy Ujj Mészáros Károly abszurd-romantikus vígjátéka, a Liza, a rókatündér előtt leborult a magyar kritika. A rendezőnek ugyan ez az első nagyjátékfilmje, de már komoly kísérleti- és kisjátékfilmes életművet tudhat maga mögött. Összeszedtük közülük azokat, amelyek a neten is elérhetőek.

A gumiember (2003)

Furcsa, álombéli történet egy olyan világról, ahol a rendes, hús-vér embereken kívül szomorú, elnyomott, másodlagos állampolgárokként gumiemberek is élnek. A 34. Magyar Filmszemle kísérleti- és kisjátékfilm kategóriájának fődíjasa.

 3 (történet a szerelemről) (2007)

A három-négy perces rövidfilmeket összefűző szkeccs eredetileg egy internetes versenyre készült kisfelbontású DV-kamerával, ezért a nagyvásznon nem is mutat jól, de a trivialitásukkal együtt fordulatos történetek bája kárpótol ezért. Ujj Mészáros már a kiváló, 2003-ban szemlegyőztes Gumiember című filmjével Jeunet és Caro magyar tanítványának tetszett, és ezt a benyomást erősítette meg a szkecsfilm is: ha a Gumiember az Elveszett gyerekek városa, akkor a 3 történet… – kivált az utolsó epizód – az Amelie világát idézi (szerencsére annak manírossága nélkül). (Pápai Zsolt beszámolója a 39. Magyar Filmszemléről.)

Álmatag férfiak titkos kalandjai (2008)

A fiatal feleség az esküvő és a nászéjszaka után kénytelen rádöbbenni, hogy férje az éjszakákat nem a megszokott módon tölti. A 3 (történet a szerelemről)-hez hasonlóan a stáblistán ott vannak a Liza főszereplői is: Balsai Mónika és Bede Fazekas Szabolcs.


Alena utazása (2009)

A 40. Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilmje.

A Szarajevóban játszódó Alena utazása klasszikus szerkezetű, hagyományos építkezésű film, komoly történetmesélési ambíciókkal. Ujj Mészáros Károly a magyar filmtörténeti hagyomány egyik meghatározó témáját boncolgatja: egyén és történelem viszonyát tárgyalja, ami önmagában véve figyelemre méltó, mivel ez a közelítésmód jobbára hiányzott az elmúlt évtized hazai kisfilmjeiből.

A napjainkban játszódó, szinkron idejű történet címszereplője szarajevói lány, akinek magánéleti drámája különös módon összecseng a népét ért történelmi csapásokkal, jóllehet a felszínen semmi köze azokhoz. Egy ember halála: tragédia; egymillióé: statisztika – mondta a XX. század valamelyik nagy gazembere. Ujj Mészáros tisztában van vele, hogy egy közösség tragédiája legjobban az egyéni sorsokba konvertálva, konkretizálva – vagyis a személyes drámák megmutatásával – lehetséges, és úgy rímelteti egymásra a szarajevói háborús események gerjesztette, a lelkekben máig rezonáló sokkot, illetve a címszereplő megrendítő sorsfordultát, hogy filmje egyetlen pillanatra sem lesz didaktikus. Nagy empátiával és minden érzelgősséget kerülve beszél az egymással összehangzó nemzeti és személyes tragédiáról; gyönyörű a film végén az útnak induló Alena arcáról és a szarajevói házak golyóütötte sebeiről készült rövid montázsszekvencia, annál is inkább, mert mintegy foglalata Ujj Mészáros inkább sejtetésekre, semmint direkt kijelentésekre épülő technikájának.

Az Alena utazása látszólagos eszköztelenségével, természetes filmnyelvével, egyúttal professzionalizmusával tűnt ki a mezőnyből: a pazarul fényképezett, vágott, tökéletesen működő kísérőzenével élő, továbbá erőteljes színészi alakításokat elősoroló filmnek jóformán nem akadt párja. (Pápai Zsolt beszámolója)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr437192081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.