Filmvilág blog

A sötét erdőben - Beszélgetés Mátyássy Áronnal

Víkend

2014. október 21. - filmvilág

Mátyássy Áron filmrendező, aki a 2009-es és 10-es Magyar Filmszemlén három díjat is elnyert, új mozifilmjét készíti. A Gryllus Dorka, Simon Kornél és Lengyel Tamás főszereplésével készülő Víkend egy tragédiába torkolló erdélyi túráról szól, amelyet számos cikkben az első igazi magyar thrillernek aposztrofálnak.

Mennyire igényelt megfeszített munkatempót a Víkend forgatása?
Eddig huszonhét napot forgattunk. Ebből néhány napot Erdélyben, húsz napot pedig a Bakonyban és a Bükk-hegységben. Az elmúlt években tévésorozatot csináltam, ami nagyon gyors tempójú munkát igényel, éppen ezért magabiztosan indultunk neki a forgatásnak. Azt hittük van gyakorlat a kezünkben, tudjuk, hogyan kell gyorsan forgatni, de fél nap alatt kiderült, hogy ez nincs így. Egy játékfilm vizualitása, kamerahasználata, a színészekkel való munka egészen más módszert igényel.

víkend-pusztaiferencjpg.jpgMátyássy Áron rendező és Pusztai Ferenc producer

Hogyan jutottatok eredményre a címválasztásnál?
A könyv első változatát nem én írtam, hanem Tóth Csaba és Gál Péter. Ők adták a Víkend címet a projektnek, ami rajtamaradt. Aztán megvitattuk, hogy magyarítva, vagy angolként használjuk. Nem véletlen egyébként a cím, hiszen a történet egy hétvége alatt játszódik. Egy sikeres budapesti ügyvéd házaspár és egyik fontos ügyfelük vadászattal akarják megünnepelni az elsőfokú felmentő ítéletet. Az erdőben azonban az ügyvédnő eltalál egy helybélit, aminek pillanatokon belül súlyos következményei lesznek. Az eldugott hegyi közösséggel kialakult konfliktuson túl az is kiderül, hogy egymással sem voltak mindig őszinték…

Miért szeretted volna filmre vinni ezt a történetet?
Nagyon tetszett a forgatókönyvben, hogy a természetben játszódik, egy vad világvégi helyen, ahol az otthonról hozott magabiztossággal érkező sikeremberek szembesülnek azzal, hogy itt nem a városban megszokott játékszabályok érvényesülnek. Pillanatok alatt kerülnek kiszolgáltatott helyzetekbe, rá kell eszmélniük, hogy itt nem az ő kezükben van az irányítás. A természet valahogy lerántja a maszkot az emberekről, és egy idő után mindenki kénytelen színt vallani. Ezt a szerkezetet nagyon érdekesnek találtam.

víkend.jpg

Egyetértesz az „első magyar thriller” zsánerfilm besorolással?
A műfaji besorolással természetesen. Amikor két évvel ezelőtt leültünk konzultálni a Filmalappal, azt kritizálták a korábbi verzióban, nem világos, mi pontosan a műfaja. Két irány mutatkozott, vagy elvisszük thriller irányba, vagy karakterdrámát csinálunk belőle. Azzal, hogy ez lenne az első magyar thriller, nem értek egyet. Volt egy kisebb vitám korábban a marketingesekkel arról, hogy ez nem fedi a valóságot.

De kétségkívül jót tesz a filmnek!
Igen, de nem gondolom, hogy ez bármit is hozzátesz a sikerhez. Ellenben, ha annyit írnánk elé, hogy „magyar thriller”, jól körülírnánk a fehérholló jellegét. Tényleg nem sűrűn nyúlnak a magyarok ehhez a műfajhoz.

Nagy hangsúlyt fektettek a vizuális effektekre?
Az volt az elsődleges koncepciónk ezen a téren, hogy megdöbbentő természeti környezetben tudjunk forgatni. Ez megvalósult. A látványvilágot a természet adja, ahogy a korábbi munkáimban is. Túl nagy akciók, vizuális trükkök nem férnek meg a filmben, itt nincs is rá szükség. Lesznek ritkán látható természeti képek, és szeretnénk, hogy szereplőink egyre durvább helyekre jussanak el, hogy a fináléban találkozzanak a természet leginkább fenyegető arcával. Erdélyben találtunk karcos hegyeket, amelyeket bátor turistáknak, és nem filmeseknek találtak ki.

víkend3.jpg

Hogy éritek el, hogy ne utánozzátok az amerikai mintát, és mégis élvezhető, akár nemzetközi piacon is helytálló filmet alkossatok?
Mostanában ezen sokat gondolkozunk, mert folyamatosan vágjuk a filmet és már kezd körvonalazódni, hogy fog kinézni az egész. Hétköznapi szemmel nézve iszonyat mennyiségű pénzből forgatjuk, de az amerikai filmek nagyságrendekkel drágábbak. Az mindenképpen meglátszik, hogy egy filmet 37 nap alatt, vagy 70 nap alatt kell leforgatni, és érződik az is például, hogy hány statisztát engedhet meg magának a rendező. Az eredeti elképzelésemhez képest jobban fognak a latba esni a szerzői filmes jegyek, az operatőr stílusa, a vágás, a zeneválasztás is hangsúlyos lesz. Talán ez fogja megadni a film speciális ízét. Mai társadalmunkra jellemző karakterek vannak benne, és talán lesz olyan vizualitása, ami nálunk még nem annyira megszokott. Az operatőrünk, Győri Márk korábban a Varga Katalin balladája című filmben a szűkös anyagi lehetőségek ellenére hatásos és látványos képeket alkotott. Az már most érződik a filmben, hogy nem tud úgy kinézni, mint egy amerikai blockbuster, helyette lesz benne valami személyesség.

A thriller műfajnak kultúrája van külföldön. Nálunk miért nem alakult ki ez a kultúra?
Van egy elképzelésem, ami nem biztos, hogy igaz. Szerintem Magyarországon az elismeréseket, szakmai sikereket az 1960-as évektől azok érték el, akik inkább szerzői filmeket csináltak. Nálunk a film a kultúra támogatásának volt része, Amerikában pedig egész piac, iparág alakult köré, és súlyos anyagi érdek fűződik a műfajok ápolásához. A magyar filmkultúra arra ösztönözte a filmeseket, hogy személyes történeteket meséljenek, a szerzői attitűd érződjön, és személyre jellemző stílusa legyen az alkotásoknak. A filmes zsánerek közül csak a vígjátéknak, drámának, melódrámának van hagyománya itt. A thriller műfajában amúgy szerintem minden ugyanúgy tud működni, mint egy drámában, csak egy másfajta gondolkodást igényel, leginkább a dramaturgiában. A forgatókönyvírónak és a rendezőnek hátra kell lépnie, és szabad teret engedni a műfaji alapelveknek. Az utóbbi évtizedekben nálunk is az amerikai filmek uralták a filmes piacot, és felnőtt egy generáció, akikben megszületett az igény, hogy a francért nem csinálunk ilyen filmeket. A Halálkeringő, az Utolér (Dyga Zsombor filmje), és A berni követ ilyen próbálkozások voltak, és jól is tudtak működni. Sokan szitokszónak tekintik az iparos munka kifejezést, de nem feltétlen az. A berni követ például egy precíz, végiggondolt forgatókönyvből készült, a dramaturgiából jön a hatásmechanizmusa, folyamatosan nő a feszültség, amihez például kell a párhuzamos montázs, a rendező, az operatőr és a színészek is hozzá tudták tenni azt a pluszt, amitől igazán remek film lett. Természetesen a sikerhez kellett Köbli Norbi szövege, hiszen a forgatókönyv belső szerkezetétől működik a thriller.

víkend-lengyel tamás.jpgLengyel Tamás

Mennyire adsz szabad kezet a színészeidnek?
Azt próbálom elérni, hogy ne legyenek kérdései a színészeimnek, merthogy világos számukra, mi-miért történik az adott jelenetben. A rendezőnek el kell érnie, hogy a színész komfortosnak érezze magát, bármilyen brutál dolgot kell játszania. Szerintem az is alapvető, hogy a színész úgy érezze, számára vállalható, értékes film készül, amivel oda tud állni a közönség elé. Sok kevésbé sikerült magyar filmben érzem, hogy a színészek feszengnek – nagyon átjön, ha problémáik vannak a munkával, amit csinálnak. Rendezőként mindent meg kell tenni, hogy a színész teljesen oda tudja adni magát, és ha ehhez az kell, hogy valamit átírjunk, kihúzzunk, hozzátegyünk, akkor legyen. Most is volt olyan jelenet, amit elképzeltem, és a színészekkel történt beszélgetés után kiderültek problematikus dolgok. Végül úgy oldottuk meg, hogy írtam hozzá egy kis jelenetet, amit szintén felvettük, így tiszta lesz minden.

Lengyel Tamás és Simon Kornél egyre népszerűbb. Tudatos volt, hogy kettejüket választod a férfi főszerepekre?

Az a vicces a dologban, hogy 2010-ben kértük fel őket a film főszerepére, és azóta váltak ilyen emblematikus színészekké. Érdekes az is, hogy a Hajnal Tímeá-ban is ők ketten játsszák a főszerepet. Amúgy nagyon prózai oka van annak, hogy főszereplők a Víkendben: csináltunk egy castingot. Tamás karakterére másfajta figura volt megírva a könyvben, de végignéztük a korosztályában a színészeket, és őt találtuk a legalkalmasabbnak. Kornél esetében is az volt, hogy leginkább ő hordozta azt a jelentést, amit a filmben be kell töltenie a figurájának. A válogatás a rendező számára fontos, lehetőség arra, hogy láthassa a forgatás előtt életre kelni a karaktert. Jön tíz tehetséges színész, és meg kell találni közöttük azt, akit legjobban eltalál a karakter.

víkend1.jpg

A női főszerepet alakító Gryllus Dorkában például mi fogott meg?
Ugyanúgy egy próbafelvétel során ébresztett rá, hogy ő a tökéletes színésznő a szerepre. Nekem nagy dolog volt, hogy eljött a castingra, pedig éppen Berlinből érkezett haza. Igazán tűzről pattant nő, és akit játszania kell, szintén magabiztos lány, igaz arrogáns és néha már bicskanyitogató dolgai is vannak. Ezt a talpraesettséget láttam meg Dorkában, de megmutatta azt is a próbafelvétel során, hogy milyen elesettként, vagy elbizonytalanodva.

Volt olyan színész, akinek különösen örültél, hogy szerepelt a filmedben?
Nagyon örülök, mindenkinek, aki el tudott jönni a filmbe. De például van egy Fővadász nevű karakter a filmben, aki a vadásztúrát szervezi. Erre a szerepre Szabó Domokos jött el, akit Hajdu Szabolcs társulatából ismertem, és legtöbbször Hajdu-filmekben látjuk őt. Először idősebbnek képzeltük ezt a karaktert, de az ő habitusa megcsinálta a figurát. A helyi legények is érdekes karakterek, abba a csapatba remek erdélyi színészeket találtunk.

víkend-india.jpg

Nyílt levelet írtál a Coming out egyik degradáló stílusban írt kritikája miatt. Elolvasod a rólad írt kritikákat?

Igen, de a filmjeim kritikájától nem szoktam kifakadni. Ez egy Facebook-bejegyzés volt, amit aztán a hetilap leközölt, így lett „nyílt levél”. Vicces, hogy utána sok kommentelő azt hitte, én rendeztem a Coming out-ot. Nyilván hiú annyira az ember, hogy érdekli, mit szólnak a filmjéhez. Amíkor én szocializálódtam a magyar film világában, nulla forint volt marketingre, az a kép élt bennem, hogy a kritika hivatott pótolni ezt az űrt. A berni követ kapcsán láttuk, hogy tízből kilenc pontot adott rá szinte mindenki, az egy hét alatt megjelent tíz lelkes kritika miatt nagy zsongás lett a film körül, ami mellesleg az alkotónak is nagyon jó érzés. Nagyon sok olyan kritika van, ami habár közhelyes ezt mondani, de építő jellegű. Mostanában áthelyeződött az internetes, blogozó kritikaírása a hangsúly, annak viszont az a melléktulajdonsága, hogy klikkre, lájkra megy a dolog, és egy frappáns cím gyakran megtévesztő. Nem bánom egyébként, hogy megírtam azt a levelet, amiből aztán újságcikk lett. Nyilván a filmkészítők ne ugassanak bele a kritikusok dolgába, de a színvonal maradjon meg. A Magyar Filmművészek Szövetségében van kritikusi szakosztály, tehát elvileg egy hajóban evezünk. Fontos lenne, hogy elérjük, hogy ne legyen ciki kimondani azt, hogy „magyar film”. És még valami: szeretünk általánosítani. Pálfi György, Fliegauf Bence, Tarr Béla, Mundruczó Kornél világszerte pozitív megítélésnek örvendenek. Érdekes, hogy amikor a magyar filmekről általánosságokat mondanak, akkor soha nem az ő és sikeres pályatársaik filmjei alapján születnek a tételmondatok, hanem kevésbé sikerült, feledhető filmek alapján. Amerikában az évi többezres termésből tíz filmből lesz Oscar-jelölt, azok közül is csak néhány tetszik az embernek. Szerintem nem olyan gáz, ha egy tízmilliós országban évente csak néhány igazán ütős film van.

Mészáros Márton

 

Az interjú először a Filmvilág 2014 júliusi számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr966812655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagylaszlo971 2014.10.21. 15:10:20

az erdőben túlpofázós, másikra fegyvertemelős, közben szarvastlövős jelenet mindenképp hozza a magyfilm szokásos, nullához konvergáló színvonalát...
[https://www.scribd.com/doc/238946305/vi-kend-re-szlet-filmhu]

nagylaszlo971 2014.10.21. 15:13:16

és tényleg elutaztak spirituálisan indiába???

nagylaszlo971 2014.10.21. 15:41:24

Vajon milyen volt a többi forgatókönyv, ami nem nyert díjat? Hogy lehet ennyire sematikus, bután beszélő, síklapos karaktert összehozni??? Ügyvéd, aki féltékenységében szemrehány és erkölcsi ítéletekkel dobálózik az ügyfele irányába? Vadászengedéllyel rendelkező akárki, aki fegyvert emel társára? Úristen, miért nem megy ki az emberek közé az író és néz egy picikét széjjel? Akkor talán nem ilyen közröhejes közhelyeket róna a papírra...

nagylaszlo971 2014.10.22. 09:47:44

Esküszöm, hogy abbahagyom, mert úgyis hiába, de még egy utolsó kérdés: forgatókönyvírást egyáltalán nem tanulnak a rendezők, még csak úgy érintőlegesen sem? Mert ha mégis, akkor tudhatnák, hogy az expozícióban szájbarágósan előadott előzményismertetés milyen rendkívülien irritáló, fölösleges és bosszantó tud lenni... De nem tudják ;-(((
Ha a rendező kicsit is gondolkozna a buksi fejével, tudhatná pl., hogy:
1. Ezeket az előzményeket a filmek fülszövegek már bőven tartalmazni fogják, vagyis a nézők már a jegyvásárlás előtt egy-két héttel teljességgel tisztában lesznek a közölni kívánt háttérinfókkal.
2. Ha már mégis arra vetemedünk, hogy előzményt ismertessünk, azt legalább tegyük frappánsan. Most hirtelen csak Cooper ügynök Diane névre hallgató (hö-hö-hö) diktafonja jut eszembe: ugye, milyen kuncogni való, ahogy ügynökünk csak úgy érintőlegesen, de beszámol arról, hogy ki ő, mi ő, mit keres ő itt, miközben motelek, erős feketék és cserripájok finom illata száll felénk?
3. Egy trillernek talán nem is ártott volna, ha a drága rendező hagyja a nézőt az első néhány percben, hogy kicsit szétnézzen, elgondolkozzon a szereplőkön és viszonyokon, hogy ki kicsoda is itten, ki miért reagál úgy, ahogy reagál. Ehelyett jön evvel a bűn banális féltékenységi háromszöggel, amit ráadásul nyakon önt valami etikai kulimásszal, hogy ragadjon :-(
4. Vadászni nem jár Áronunk (szarvaslövés közben nem csörtetünk és nem pofázunk, ugyebár), ez világos, de hogy jogászt-ügyvédet sem látott még életében, az mégiscsak különös. Kedves Áron, van egy jó meg egy rossz hírem! Kezdeném a jóval: aki jogi pályára adja a fejét és aztán ügyvéd lesz, az nem feltétlenül egy erkölcsi hulladék, egy féreg, az emberiesség ellensége, hanem egy olyan különös ízlésű személy, aki örömét (és persze pénzét) leli abban, hogy a kodifikált jog erősségeit és gyengeségeit kihasználva védence bűnét minél enyhébben ítélje meg a bíróság, esetleg akár fel is mentse. Az, hogy a védenc valójában mit is tett, abszolút nem releváns a jog számára. Ebben a játszmában csak az az érdekes, hogy a tanúk, bizonyítékok és a különböző iratok hitelesen és egyértelműen bizonyítják-e a vádlott bűnösségét és ha igen, akkor ezek ellenében milyen enyhítő körülményeket ajánl az ügyvéd a bíró figyelmébe.
(Nem, nem vagyok jogász, de mégiscsak hatalmas bunkóság így hozzáállni ehhez a szakmához, már bocsánat.)

nagylaszlo971 2014.10.22. 09:49:48

@nagylaszlo971: a rossz hír lemaradt, de gondolom sejteni lehet, hogy pályaelhagyást javasolok benne...

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.10.22. 10:12:45

@nagylaszlo971: Csak az ügyvédes részre reagálok, mert én meg jogász vagyok (nem, nem ügyvéd). Alapvetően igazad van abban, amit ezzel kapcsolatban írsz, de hogy még egyértelműbb legyen: az ügyvédek jelentős része egyáltalán nem foglalkozik büntetőjoggal, tehát valójában fel sem merül, hogy milyen a viszonyuk vádlottal-bűnnel-igazsággal. Másrészt a védőügyvéd sem azzal foglalkozik, amit írsz, ugyanis -- a jog értelmében és minden bizonnyal az ügyvéd legjobb tudomása szerint -- tulajdonképpen fogalma sincs róla, bűnös-e akit véd. Erős tippje lehet, adott esetben tudhatja is, de ez egyáltalán nem törvényszerű (még a beismerő vallomás se jelent bizonyosságot). Inkább mondjuk azt, hogy a végső szót a bíróság mondja ki ebben a kérdésben, és ennek a befolyásolása tényleg a védő dolga, de ha az ügyfele ártatlan (amire a közhiedelemmel ellentétben gyakran van esély), akkor végül neki sem kell elszámolnia a lelkiismeretével, fel se merül a probléma.

"Az, hogy a védenc valójában mit is tett, abszolút nem releváns a jog számára." - Éppen ellenkezőleg, csak ez releváns, erről szólnak a "tanúk, bizonyítékok és a különböző iratok". A bűnösséget a TETT alapján ítélik meg, a büntetés kiszabása már megint más tészta.

(Remélem, nem jár erre egy gyakorló büntetőjogász, hogy kijavítson, mindenesetre nagy vonalakban ez a helyzet.)

nagylaszlo971 2014.10.22. 10:19:22

@Orosdy Dániel: OK, én sem vagyok sem ügyvéd sem jogász, de vajon miért volt mégis muszáj volt egy ilyen buta közhelyes cuccal indítani ezt a filmet? Csak azért, hogy már a legelső percben az ember dühös legyen, hogy mekkora egy sz@rra ült be már megint? (Na jó, adok még egy esélyt a rendezőnek, hogy talán nem is forgatták le ezt a jelenetet, vagy legalább a vágószobában kidobták a jó francba.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.10.22. 10:38:37

@nagylaszlo971: Téged tényleg csak akkor zavarnak az előítéletek, ha nem te alkalmazod őket? :)

nagylaszlo971 2014.10.22. 10:47:54

@Orosdy Dániel: Mert miért lenne ez előítélet? Elolvastam a forgatókönyv első három lapját és pofán csapott a dilettantizmus rossz szagú lehelete. Ha ez valóban így, ebben a formában valósult meg, akkor nincs az a rendezőisten, aki ezt jó irányba tudná fordítani. Ennyi.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.10.22. 11:11:37

@nagylaszlo971: Amit te elnézően közhelynek nevezel, valójában előítélet (is).

"Az előítélet a tényeken, a hibás vagy merev általánosításokon alapuló, előre kialakított feltételezés, vélemény."

Ez esetben: minden ügyvéd védőügyvéd, és persze bűnözőket védenek minden erkölcsi skrupulus nélkül, ami persze nyomot hagy a személyiségükön.

Ezt te is felismerted, ld.

"jogászt-ügyvédet sem látott még életében"
"aki jogi pályára adja a fejét és aztán ügyvéd lesz, az nem feltétlenül egy erkölcsi hulladék, egy féreg, az emberiesség ellensége"

Szóval ezért. Hogy Mátyássy és az írók dilettánsok-e (illetve hogy tényleg olyan előítéletes lesz-e a film, mint te a forgatókönyv alapján gondolod), ettől teljesen független.

nagylaszlo971 2014.10.22. 11:36:29

@Orosdy Dániel: Én nem tudom, hogy előítélet vagy közhely, egyszerűen csak több eredetiséget és izgalmat vágyok és várok el. És szeretnék ismételten rámutatni, hogy a magyar film egyik rákfenéje ez a lazán és slendriánul, unalmas klisékből felskiccelve működő forgatókönyvírás. Ahogy pölö törökferenc is veszi a menyasszonyruhában elfutó aráját és ezek után elvárja, hogy bárki még komolyan vegye. Ezek a karakterek annyira műviek, annyira de annyira hiteltelenek, olyan de olyan egydimenziósak, hogy az valami hihetetlen. A viselkedésük pedig kb. pont annyira összetett, mint egy elektroné, tudják, hogy a forgatókönyv szerint nekik A-ból B-be kell jutniuk, tehát minden különösebb bajkeverés nélkül rátapadnak a katódra és kész.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2015.09.14. 10:34:28

@nagylaszlo971: én még nem láttam a filmet, úgyhogy egyelőre bőven 0:0 az állás*. :) A vitánk egyébként nem a film minőségéről szólt, hanem az előítéletességről, és az, hogy -- esetleg, ebben a konkrét esetben -- bejött az előítélet, még nem jelenti azt, hogy az úgy általában is jogos. De ne add fel, az idő neked dolgozik.

* Számoljuk ide a korábbi vitáinkat is, és akkor már kb. 32:0 a javamra. :D

nagylaszlo971 2015.09.14. 11:27:57

@Orosdy Dániel: én sem láttam, de ettől függetlenül működtek a megérzéseim ;-)
(Egyébként titkon azt reméltem, hogy Mátyássy olvassa magvas gondolataimat és kicsikét korrigál...)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2015.09.14. 11:46:26

@nagylaszlo971: Jaaa, hát ha te se láttad, akkor leginkább nekem 1:0! (Mátyássyt a Facebookon keresd szerintem, biztosan vevő lesz a véleményedre.)

nagylaszlo971 2015.09.14. 12:11:31

@Orosdy Dániel: Nem keresem, mert csak egy "senki" vagyok, ettől függetlenül szomorú, hogy ennyire nincs műhelymunka a magyar film háza táján. Amit most Bilsiczky Balázs megírt és annak idején én sejteni véltem, azt egy szakember kapásból és hitelesebben tudta volna prezentálni még a soktízmillió eltapsolása előtt...

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2015.09.14. 12:19:03

@nagylaszlo971: A szakemberes gondolatot nem értem teljesen, mindenesetre a film sikere még messze nem lefutott kérdés, a kritikákkal pedig főleg nincs összefüggésben. Ha a nézők úgy akarják, behozhatja még azt a soktízmilliót is, vagy arathat tisztes sikert, ami mellett az a pénz nyugodt szívvel leírható. És persze be is csődölhet anyagilag, de ezt egyelőre ugyanannyira nem tudjuk.

nagylaszlo971 2015.09.14. 12:29:29

@Orosdy Dániel: Nem feltétlenül Vajna bácsira vagy egy másik producermogul jelenlétére gondoltam, de annak idején visszatérő motívuma volt az első- (vagy néhány-) filmesek "élménybeszámolóinak", hogy megemlítik pl. Simó Sándor nevét, hogy mennyi segítséget és szakmai tanácsot kaptak tőle. A kész filmet persze már könnyebb fikázni, azt egy Puzsér vagy egy Dancsó is könnyűszerrel megteheti, no de az "alkotás" folyamatát mégiscsak korrigálnia kéne valakinek...

nagylaszlo971 2015.09.14. 12:34:46

@Orosdy Dániel: A film sikere - azért a magyar filmek nézettsége és sikere szerintem messze onnan indul, hogy ki mit mondott/írt róla. Ne legyünk szerénytelenek, ez a Ti érdemetek is ;-)
(Kivétel persze, ha valami fesztiválon kapott valamit a mű, bár persze akkor már a kritika is egészen máshogy viszonyul hozzá.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2015.09.14. 12:46:33

@nagylaszlo971: Pedig egy ilyen film esetében éppen Vajna a szakember (illetve az ő külföldi -- egykori -- munkatársai lennének, akik most vagy véleményezik a szkripteket, vagy nem, ezt konkrétan nem tudom). Ha a Víkend hatásos thriller akar(t) lenni, akkor nem Simó és tsai. azok, akiknek véleményét ki kell kérni, az biztos. Itthon max. (Tímár Péter jöhet szóba, de ő is már elég régen dolgozott ebben a műfajban, a legutóbbi filmjei alapján pedig valszeg nem várják tárt karokkal.)

A kritika szerepét JÓCSKÁN túlbecsülöd. :) Ez elég könnyen igazolható, nézz utána, hogy a körülrajongott/lehúzott filmek nézőszámai hogyan alakultak. A filmrendezők szeretik ezt máshogy gondolni, de valójában a kritikának már jó ideje alig van hatása a nézettségre, szórakoztató filmeknél meg főleg.

nagylaszlo971 2015.09.14. 12:56:07

@Orosdy Dániel: Kritika: én úgy látom, hogy a hazai termésnél igenis meghatározó a kritika + fesztiválszereplés. Az amcsi/kommersz vonulatnál persze nem, mert ott a szereplők kiléte + a büdzsé milliói a fontos infók ;-)))

nagylaszlo971 2015.09.14. 13:05:27

@Orosdy Dániel: Na jó, nem tudom, ki lenne az igazi szakember, de valakinek csak bele kéne szólnia még idejében. Amúgy nekem már a forgatókönyv részei is rém ellenszenvesek voltak, közben meg ugye az tudhattuk róla, hogy valahol valamiért valamilyen díjat is kapott.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2015.09.14. 13:37:22

@nagylaszlo971: Szívesen leírom újra, hogy mi a helyzet a kritika és a nézőszám viszonyával, de egyszer már leírtam. A fesztiválszereplés valamivel többet nyom a latban, de olyan nagyon azért az se számít (egy Ezüst Medve 30+ ezer nézőt ért a magyar piacon).

Szakemberek: Évekkel ezelőtt a pécsi filmfesztiválon volt egy ún. pitch-fórum, ott kapott egy elég komoly elismerést a forgatókönyv, de tartok tőle, hogy azóta már sokszor átírták. De eleve egy dolog a forgatókönyv, és egy másik, hogy mi kerül a vászonra.
süti beállítások módosítása