Robert Shaw - Az utolsó cápavadász

2014. augusztus 09. 08:58 - filmvilág

Szerző: Lányi János

robertshawnyitó.jpgAz idősebb mozirajongók közül még ma is biztosan sokan emlékeznek A halál 50 órája című nagyszerű filmre. A hatvanas évek végén több mint 5 millióan látták Magyarországon, hosszú sorok kígyóztak a filmet játszó mozik előtt. A sikerben nagy részük volt a kiváló szereplőknek: elsősorban a Hessler ezredest játszó felejthetetlen Robert Shaw-nak. A tehetséges angol színész élete csúcsteljesítményét nyújtotta a szerepben: a filmművészetben elsőként mutatta be a gyűlölt ellenséget emberi oldaláról, szimpatikusan és sokszínűen. Később több nagysikerű filmben láthattuk, szinte minden műfajban játszott.

Bármilyen meglepő is, a jóképű, erős és férfias külsejű színész nemcsak filmekben és színpadon bizonyított: íróként is megérdemelt hírnevet vívott ki magának. Több regényét adták ki, színdarabjait nagy sikerrel mutatták be Londonban és a Broadway-n.

1927. augusztus 9-én, az angliai Westhoughtonban született. 12 éves korában vesztette el orvos édesapját, aki alkoholizmusa elől az öngyilkosságba menekült. Már egészen fiatal kora óta írogatott, kedvenc hobbija a mozi és a színház volt. Az Angol Királyi Színművészeti Akadémia drámai szakán végzett, 1949-ben a Stradford- on-Avon-i Shakespeare-színházban debütált. Többek között, Richard Burton oldalán is látható volt a IV. Henrikben és az V. Henrikben. A siker hatására egymás után kapta a klasszikus és Shakespeare-szerepeket. Az egyik előadáson egy hollywoodi tehetségkutató felfigyelt rá, és az álomgyárba hívta.

robertshawhalál50.jpg

Első tengerentúli szerepe az Oroszországból szeretettel (1963) című James Bond-produkció főgonosza volt, amely egy csapásra ismertté tette a nevét. Két évvel később, 1965-ben A halál 50 órájában kapott igazi főszerepet. Az év legköltségesebb szuperprodukciója a Warner Bros. stúdióiban készült, az akkori legmodernebb, 70 mm-es filmszalagra fényképezett, Cinerama (körpanoráma) eljárással. A megdöbbentően élethű, lenyűgöző csatajeleneteket amerikai katonai szakértők és egy – az eredeti ardenneki ütközetben résztvevő –, egykori német tábornok felügyelte. A központi figurát, Hessler ezredes alakját a II. világháború legendás páncélos-parancsnokáról, Joachim Peiper SS-alezredesről mintázták. A film vitathatatlan erénye – a hihetetlenül látványos, precíz pontossággal rekonstruált csatajelenetek mellett –, a háborúellenes mondanivaló. Noha sztárok – Henry Fonda, Charles Bronson – egész sora szerepelt a filmben, a szuperprodukció legnagyobb erőssége mégis Robert Shaw Hessler ezredes-alakítása volt. Szimpatikusnak és hősiesnek mutatott be egy német tisztet – korábban ilyenre egyetlen filmben sem volt példa – egyszerre volt kőkemény katona és emberséges parancsnok.

Az Oscar-szintű alakítást mégsem jutalmazta az Amerikai Filmakadémia, talán, mert akármilyen kiválóan is, de mégiscsak a gyűlölt ellenséget formálta meg a filmvásznon. „Kárpótlásként” viszont már a következő évben, az Egy ember az örökkévalóságnak (1966) című történelmi drámában nyújtott VIII. Henrik-alakítását Oscar-díjra jelölték. Ezután jobbnál jobb filmekben játszott, emlékezetes sikere volt Custer tábornok életre keltése, a Custer a Vadnyugatról (1968) című szuper-westernben.

Rajongott a szebbik nemért, háromszor nősült, 10 gyermeke született. Második feleségét, a gyönyörű szőke színésznőt, Mary Ure-t, John Osborne drámaírótól szerette el. Legnagyobb szerelme azonban rövidesen gyógyszer-túladagolásban elhunyt. Mindössze 42 éves volt.

robertshawjaws.jpg

Az elkeseredett színész a munkában keresett vigaszt, és a sors útjainak kifürkészhetetlensége folytán, ugyanebben a tragikus, 1975-ös évben aratta élete második legnagyobb sikerét, Steven Spielberg A cápa című filmjének megszállott cápavadászaként.

Korábban, 1959 és 1967 között négy regénye jelent meg, színdarabját Harold Pinter rendezésében mutatták be a londoni West Enden. Mozialakításai közül az 1973-as A nagy balhé érdemel említést, Paul Newman és Robert Redford partnereként.

A cápa világsikere után újra megnősült, harmadik feleségével és gyermekeivel Írországban telepedett le. Fáradhatatlanul írt és játszott, mígnem 1978. augusztus 28-án, 51 éves korában tragikus hirtelenséggel, szívinfarktusban elhunyt.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr696579567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

herelovasz 2014.08.09. 18:10:58

És ne feledkezzünk meg egy méltatlanul alig ismert kurva jó filmjéről, aminek ő írta a forgatókönyvét, egyik főszereplője volt (Malcolm McDowell mellett), és a zseniális Joseph Losey rendezte.
www.imdb.com/title/tt0065720/?ref_=nm_flmg_act_21

Egyszer írhatnátok róla. Alig ismerik, pedig Hollandiában kijött DVD-n, ráadásul magyar felirattal, és még kapható is itthon a Kultúrbarlangban.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2014.08.10. 11:29:27

Szimpatikus és hősies? Szerintem a kegyetlen kirakati dísznáci mintapéldánya, amit láthattunk, akit csak az érdekel, hogy pusztítson, direkt a gyűlöletkeltés miatt végeztet ki civileket stb.

Azt viszont nem tudtam, hogy Hessler ezredes van a Cápában is! :D

Tehéntőgy 2014.08.12. 11:56:47

@Keresztény szellemiségű luxuskurva: Ja, a "szimpatikus" mindenképp durva túlzás, de az igaz, hogy emberszerű vadállat, többé-kevésbé hihető a figura, nem amolyan Indiana Jones-os papírmasénáci. Magának a filmnek viszont, szakértők ide vagy oda, rendkívül kevés köze van a valós ardenneki csatához (a műfajban megszokottnál is kevesebb). Kb. csak az amerikai egyenruhába bújtatott német kommandósok szerepeltetése meg a Malmédy-sztori a két komolyabb szál, ami az eredeti eseményekhez köti.