Blue Ruin - A bosszú börtönében

2014. július 29. 08:30 - Huber Zoltán

Best of 2013 - #14

blue ruin.jpg
A félénk csodabogarak és széthulló családok keserédes drámái mellett az elmúlt években az amerikai független mozik egy másik, jóval izgalmasabb vonulata kezd körvonalazódni. Az indie-alkotók egyre népesebb csoportja fordul a hollywoodi gyártósoron elkoptatott műfajok felé, új életet lehelve a lerongyolódott képletekbe. A legjobb műveket a választott zsáner beható ismerete, az alacsonyabb költségvetés kényszeréből fakadó kreativitás és az egyéni látásmód jellemzik, az izgalmakat már nem a barokkos túlzások és idézőjelek, hanem a hagyománytisztelet és az invenciózus hangsúlyeltolódások jelentik. Jeremy Saulnier filmje egyszerre illeszkedik a jelenleg másodvirágzását élő southern és a revizionista bűnmozik sorába, de egészen más motívumokra fókuszál. Ahogyan a Lételem (The Battery) zombi-apokalipszise, úgy a Blue Ruin nyílegyenes bosszútörténete is puszta háttér csupán, mely kizárólag a főszereplő reakciói és döntései miatt érdekes. Az író-rendezőt a főhőse érdekli, így visszafogott eszközökkel, sebészi pontossággal képes az erőszak jellemtorzító, őrült logikáját illusztrálni.

Bár a bosszúfilm nem önálló zsáner, az egyéni önrendelkezés jogát egyik legfontosabb értékének tartó amerikai társadalom számára a jogos megtorlás motívuma kiemelt jelentőségű. A bosszú aktusa a westernen, krimin és akción át egészen a horrorig meghatározó történetszervező elem: a hős kénytelen elégtételt vennie az őt ért sérelmekért, mert csak így győzheti le a démonait és járhat újra emelt fővel az emberek között. A Blue Ruin váza e klasszikus formulát követi: a testileg-lelkileg meggyötört főszereplő visszatér a szülőfalujába és leszámol a rivális családdal. Saulnier átveszi a bejáratott dramaturgiai fordulatokat, de minden mást a feje tetejére állít. A film törékeny hőse szöges ellentéte a földről felkelő nagy pisztolyhősöknek, a legyőzendő akadályok pedig egészen szokatlanok.

Az elsősorban operatőrként aktív Saulnier mesterien építi fel a művet és pillanatok alatt masszív atmoszférát teremt. Szavak és felesleges magyarázó snittek helyett a súlyos csendekre, a színészek teljesítményére és a jelenetek vizuális erejére alapoz. Bár maga a történet végtelenül egyszerű, a visszatartott információknak és a fenyegető légkörnek hála a feszültség folyamatosan nő. A bevezető apró életképei pillanatok alatt berántanak minket a szellemként élő főszereplő világába, akiről a kamera soha nem fordul el. A figurát alakító Macon Blair bravúrosan oldja meg a feladatot, az esetlen, amatőr bosszúálló egyszerre szánalmas és szimpatikus. Mivel a leszámolás konkrét okai a múlt homályában maradnak, a szembenálló felek viszálykodása metaforikus színezetet kap.

BlueRuin1.jpg
Sauline választott alkotói módszere, a megidézett műfajokhoz és előképekhez való viszonya már egészen más, mint ami néhány éve divatosnak számított. Az író-rendező a stilizálás és az idézőjelek helyett redukcióra törekszik és az eszköztelenségből és az eseménytelenségből kovácsol erényt. A főszereplő elé már-már banális, hétköznapi kíhívásokat állít, a hipnotikusan hömpölygő jelenetek és hosszú csendek után az erőszak az arcunkba robban. A Blue Ruin egyértelműen bírálja a fegyvermániás vidéki Amerika szemet-szemért mentalitását, de a megvillanó társadalomkritika nincs a szánkba rágva. Sauline finoman jelzi az őt foglalkoztató kérdéseket, de a közönségre bízza a látottak értelmezését. A mű egzisztencialista akcióként és műfaji fricskaként is nézhető, a hangnem valahol a dráma és a tragikomikum határán egyensúlyozik. A lepukkant kék autó és a járművel szinte szimbiózisban élő hős között ravasz párhuzam épül, a nyakban hordott slusszkulcs a férfi számára kiemelt jelentőségű. Mindenki eldöntheti maga, a szabadsága zálogát a nagy leszámolás előtt miért hagyja a kocsiban.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr206544737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

herelovasz 2014.08.06. 23:37:16

ez fasza volt, halas vagyok

Beyonder 2014.12.29. 00:12:50

Tényleg zseniális, nem tudok belekötni. A kritikába se :)