A berni követ

2014. március 06. 11:32 - Huber Zoltán

Még ilyet!

berni követ.jpgA hollywoodi alkotások globális fölényével a helyi zsánerfilmek csak akkor versenyezhetnek, ha saját témákhoz nyúlnak és nagyfokú műfaji tudatossággal dolgozzák fel azokat. A hatalmas erőforrásokkal és jól bejáratott képletekkel dolgozó amerikai mozik mellett az egyszerű másolatok és utánérzések nyilvánvalóan életképtelenek. Igazán működőképes, nemzetközileg is vonzó alkotások akkor születhetnek, ha a lokális sajátosságok nemcsak puszta háttérként funkcionálnak, de a forgatókönyvekbe, az adott zsáner szabályrendszerébe is beépülnek. A virágzó filmgyártások hasonló módszereket követnek, a legsikeresebb művek izgalmas műfaji variációként és nemzeti alkotásként is sikeresek.

A franciák, a spanyolok és a britek a választott műfajokat a nemzeti karakterükhöz szokták igazítani, míg az ünnepelt argentin vagy német darabok a nemzeti traumák terápiás kibeszéléséből kovácsolnak lebilincselően izgalmas filmeket. A felsoroltak mellett számos példa mutatja, hogy a velünk élő történelem, a hétköznapjainkat befolyásoló félmúlt rengeteg elmesélhető történetet, számtalan feszült drámai szituációt tartogat. A magyar filmgyártás örömteli fejleményeként az elmúlt években több sikeres kísérlet bizonyította a formula hatékonyságát. Bár A berni követ a televízió számára készült, a megtörtént eseményeket feldolgozó mű az eddigi legkiforrottabb „történelmi” thrillerünk.

Köbli Norbert A vizsga és a Szabadság különjárat forgatókönyvei után érezhetően nagyobb magabiztossággal mozog az ötvenes évek fojtott, paranoid légkörében. Az 1958-ban, a svájci magyar nagykövetségen történt túszdrámáról csak igen kevés, egymásnak ellentmondó információ áll a rendelkezésünkre, ám az eseményeket fedő homály kissé paradox mód valójában segítette az alkotókat. Az izgalmas, meghökkentő eseménysor ideális tévéfilmes alapanyag, hisz zárt helyszínen, néhány szereplővel elbeszélhető. A forgatókönyv a feltárható tényekből indult ki és a korabeli (külföldi) híradásokba is bekerült végkifejletig jut el, az elképzelt cselekmény e két fix dramaturgiai pont között bontakozik ki. Köbli pontosan érzi az alapszituációban és a történelmi háttérben rejlő lehetőségeket, a sztorit a heist- és ostrom-mozik motívumaival gazdagítja és kémthrillerek műfaji szabályai mentén bontja ki.

 A feszültséget a figurák ellentétes motivációi, a pszichológiai játszmák és az információk ügyes visszatartása adják, míg az amoszférát a diktatúra és az 1956-os forradalom sötét árnyai határozzák meg. A forgatókönyv megfelelő ütemben váltja a nézőpontokat, óramű-pontosággal adagolja a fordulatokat és a párbeszédei is gördülékenyek. A berni követ jobban pörög, koherensebb és szerencsére kiszámíthatatlanabb, mint A vizsga vagy a Szabadság különjárat. A karakterek életszerűbbek, a dráma koncentráltabb, a korszak nyomasztó hangulata szinte tapintható. Néhány erőltetettnek tűnő, teátrális beszólást és egy-két hollywoodias megoldást leszámítva (mint amikor a forradalmár dühében a falba ereszti a tárat) minden a helyén van.

berni-kovet.jpg

Szász Attila rendező szerencsésen elkerüli a televíziós produkciókat kísértő műviséget és egészen filmszerűvé varázsolja a végeredményt. Az alacsony költségvetés egyedül a kényszerű helyszínválasztásnál üt vissza: az utcák és az épületek a stáb érezhető igyekezete ellenére jellegzetesen pestiek maradtak. A néző talán érzi, hogy nem is Svájcban járunk, a feszes történetnek és tempónak hála mégis örömmel megy bele a játékba és ebből szerencsére nem zökkenti ki semmi. Az illúzió létrejön, a film folyamatosan fenntartja a figyelmet, a remek színészi teljesítmények pedig felteszik az i-re a pontot. A forgatókönyvek problémái, a megfelelő színészvezetés hiánya a magyar filmben sokszor kimondottan színpadias, a vásznon túlzónak tűnő játékstílust eredményez. Szász filmje elkerüli ezeket a hibákat, hisz végre kimondottan visszafogott, hiteles alakításokat láthatunk. Kádas József és Szabó Kimmel Tamás párosa kiegyensúlyozottan indulatos és elszánt, Kulka János foglyul ejtett nagykövete igazi telitalálat. Akárhonnan futunk neki, A berni követ minden tekintetben a jó irányokba mutat és komoly bizakodásra adhat okot. Ha ilyen filmek mennének a tévében, talán valóban érdemes lenne bekapcsolni a készülékeket.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr945842376

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.03.06. 15:39:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagylaszlo971 2014.03.06. 13:21:04

kicsit olyan ez az írás, mintha a magyar-narancs-fociról szólna... savanya, nem rúgunk sohasem gólt, de a mi kölkünk, hát szeretjük...
(a tévéfilm kvázi hirdetőoszlopos kvázi plakátja meg különösen értelmetlennek tűnik)

nagylaszlo971 2014.03.06. 13:22:53

"a forradalom nem szakmai kérdés" - erről csak annyit, hogy egy bonmot nem attól lesz bon, mert valaki akarja, hogy bon legyen...

Huber Zoltán 2014.03.06. 14:42:01

@nagylaszlo971: azért ne tegyünk egyenlőségjelet a "tagline" és a "bonmot" közé, mert egészen más a két műfaj - ráadásul ez itt szerintem egy kifejezetten tökös tagline

Az első kommentedben nem értem...magával a plakáttal van bajod, vagy azzal, hogy betettük a cikkbe?
Ez a cikk egyébként pont arról akarna szólni, hogy végre gólt rúgtunk és nyertünk, aminek örülni kell. A film hibáit viszont érdemes kiemelni, lehet tanulni belőlük.

nagylaszlo971 2014.03.06. 15:18:51

@Huber Zoltán: jó, ne tegyünk, de szemeim előtt megjelent az izzadt homlokú kreátor, aki valami nagyon frappánsat akart odaírni ,-)
a plakáttal meg amúgy semmi bajom, jópofa és hatásos is, csak ugye a plakátok plakátolási célzattal szoktak születni, azt pedig kétlem, hogy ebből túl sok került volna ki az utcákra...

Huber Zoltán 2014.03.06. 15:26:15

@nagylaszlo971: ez a plakát azért "körútiplakátos", mert ezzel is megidézi a korszellemet, legalább nem a szokásos hollywoodias design

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.03.06. 15:35:51

@nagylaszlo971: A berni követet vetítették moziban (Heti Válasz Filmklub: 2014. február 19., 20 óra; Átrium Film-Színház), ez nem elég ok arra, hogy plakátja készüljön?
Vagy egy esetleges (ez esetben valószínűsíthető) DVD-megjelenés?
Vagy éppen valami -- bármi -- más, pl.:

filmvilag.blog.hu/2014/02/24/62_breaking_bad_poszter

Azért az már elég régen volt, amikor egy plakát csak akkor készülhetett el, ha már azt is kitalálták, hová lesz kiragasztva... (Abba bele se menjünk, mióta nem szempont a ragasztás, vagy akár a papíralapúság.)

Deliria · http://deliriahungaria.blogspot.com/ 2014.03.06. 17:18:53

@Huber Zoltán: a STRAW DOGS híres plakátját is megidézi ;)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2014.03.06. 17:31:14

@Deliria: Hoppácska! És tényleg. :)
(Mutatok még valamit, ami megidézi azt a híres plakátot, bár kevésbé egyértelműen:

www.konyvkolonia.hu/img/Eb2012/Nyar/409754_437111799662835_1459739730_n.jpg

.)