Greenberg

2013. november 23. 09:11 - Huber Zoltán

Ma éjjelre

Greenberg - amerikai, 2010. Rendezte és írta: Noah Baumbach. Kép: Harris Savides. Zene: James Murphy. Szereplők: Ben Stiller (Roger Greenberg), Greta Gerwig (Florence Marr), Chris Messina (Phillip Greenberg), Susan Traylor (Carol Greenberg). 107 perc.
Vetítik: Digi Film - 1:15

Az elsősorban A tintahal és a bálna rendezőjeként, illetve Wes Anderson társ-forgatókönyvírójaként ismert Noah Baumbach nevével mostanság a Frances Ha körül kialakuló hype kapcsán találkozhatott a honi közönség. A hírverés ellenére talán kevesen tudják, de a New York-i táncoslány útkeresése már az amerikai függetlenfilmes hetedik egész estés alkotása, sőt, a második, melyben a hősnőt Greta Gerwig alakítja. Az író-rendező és a színésznő előző közös munkáját a kritikai sikerek és a jól csengő húzónevek ellenére is csak igen kevesen ismerik. A Greenberg női karaktere ráadásul egyértelműen a bohókás Frances előképe, de a film értéke szempontjából mindez mellékes, aprócska érdekesség csupán. A Ben Stiller és Gerwig párosára építő, egy negyvenes lúzer és egy önzetlen fiatal lány ismerkedését végigkövető mű imponálóan visszafogott és okos dramedy, így mindenképp megérdemli az utólagos figyelmet.

greenberg.jpg

Baumbach filmje valahol a független romantikus komédiák, a keserédes megváltástörténetek és az árnyalt portrék határvidékén mozog. A történet alapját az öccse házába költöző, idegösszeomlása után lábadozó Roger (Stiller), illetve a mosolygós, huszonöt éves asszisztens (Gerwig) komótosan kibontakozó kapcsolata jelenti. A kedves, kínos vagy épp drámai közeledési kísérletek során nemcsak a két szereplőhöz kerülünk közel, de a tetteik rejtett okai is feltárulnak előttünk. A felnőtté válás határán megrekedt, elrontott kapcsolataival és elodázott döntéseivel küzdő férfi páncélszerű gorombaságát tökéletesen ellenpontozza a lány ösztönös nyitottsága és megejtően pozitív életszemlélete. A két figurában első ránézésre semmi közös nincsen, de az is nyilvánvaló, hogy egymásnak rendelte őket a sors. A kettejük közötti viszony alakulása, az egymásra gyakorolt hatás épp azért izgalmas és magával ragadó, mert Baumbach ügyesen elkerüli a kínálkozó kliséket.

A Greenberg a divatos indie-drámák motívumaiból és megoldásaiból építkezik, mégsem válik modorossá vagy didaktikussá. A humor és az érzelmek finoman áramlanak, a dialógok gördülékenyek és a figurák is árnyaltak. A kiváló mellékszereplők (Rhys Ifans, Mark Duplass, Jennifer Jason Leigh) mellett Ben Stiller és Greta Gerwig is brillíroznak. A színésznő a rá jellemző természetességgel kelti életre a jószívű, épp ezért végtelenül sebezhető hősnőt, míg kollégája a hollywoodi vígjátékaiban is használt otrombaságát finomítja és keveri tragikus vonásokkal. Stiller eddigi pályafutása legerősebb alakítását nyújtja: egyszerre visszataszító és törékeny, nagyrészt rajta múlik, hogy minden hibája ellenére mégis szurkolunk ennek a depressziós fickónak. Ha ehhez hozzáadjuk a kitűnő operatőri munkát, a csodálatos kísérőzenét, rögtön érthetővé válik, miért sorolták többen is 2010 legjobbjai közé Baumbach filmjét (köztük Tarantino is). A magyar forgalmazók Ben Stiller imázsa miatt nem merték bevállalni a filmet, így a Greenberg itthon csak DVD-n jelent meg. Összetettebb jellemei, ellentmondásosabb, komorabb története és az eltérő élethelyzete miatt a Frances Ha kultuszához hasonló rajongás biztosan nem fog kialakulni körülötte, vitathatatlanul ez Baumbach egyik legjobb filmje.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr55646202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.