Best of 2012 - Fókuszban: Ázsia és Dél-Amerika

2012. december 30. 10:45 - teszár

#3

 medianeras.jpg

Medianeras

Ecce homo modernus. Íme a modern nagyvárosi ember: magányos, boldogtalan, pótcselekvésekbe menekül, és nemcsak embertársaitól, de önmagától is teljesen elidegenedett – már-már egyes szám harmadik személyben éli meg a saját életét. A Medianerast azonban nem Tsai Ming-liang, hanem az argentin elsőfilmes Gustavo Taretto rendezte, aki szeretetteljes és empatikus hozzáállásával közel hozza a nézőhöz filmje két főhősét, a honlapszerkesztő férfit (Martin) és az építészből boltkirakat-tervezővé lett nőt (Mariana): saját maguk narrálják a párhuzamosan bemutatott élettörténetüket, ekként maximálisan szubjektív, naplószerű, invenciózus módon illusztrált epizódok formájában ismerhetjük meg a belső világukat. A nagy kérdés, hogy az igaz társra vágyó, frusztrációkkal teli Martin és Mariana hogyan képes bensőséges emberi kapcsolat kialakítására, ha a többi igaz társra vágyó, frusztrációkkal teli szereplőkhöz hasonlóan önmagukkal sem képesek kapcsolatba lépni. A keserédes, de alapvetően optimista Medianeras szerint úgy, hogy majd segít a lefegyverzően szellemes rendezői deus ex machina... Taretto úgy készíti el az elmúlt tíz év egyik legjobb romantikus filmjét, hogy érzelmileg egészen a játékidő végéig távol tartja egymástól a szerelmet kereső két főszereplőt (vö. Castaway on the Moon, 2009). [trailer]

Life-Without-Principle-gall3.jpg
Life Without Principle

Johnnie To mozija a Medianerasnál egy sokkalta lesújtóbb képet fest a modern emberről: ezúttal a pénz és a pénzhajhászás témájára épít három (rendőrfelügyelő, banki alkalmazott, piti bűnöző) párhuzamosan futó, de egymás után bemutatott cselekményszálat, amelyet a játékidő kétharmadánál trükkös nézőpontváltásokkal egybefűz, hogy aztán a fináléban rámutasson a hongkongi tőzsde összeomlása miatt kialakult téboly végletes tragikomikumára. A bináris alapon (van pénz, nincs pénz; ha nincs pénz, kell pénz; ha van pénz, még több kell), skrupulusok nélkül működő szereplők között ironikus módon csak a helyi maffia harmadrangú bumburnyákja az, akinek még jelent valamit a hűség és a bajtársiasság eszméje: természetesen To rá futtatja ki a sztorit, a másik két cselekményszál jelentéktelenebb és elhanyagolhatóbb. Ettől az aránytalanságtól eltekintve a Life Without Principle egy remekbeszabott mozi, aminek akkor is helye van a listán, ha nem tartozik a legendás direktor mesterművei közé. [trailer]

 Cabin In The Woods.jpg

Ház az erdő mélyén

„Ez ugyanolyan sablonos horrorfilm lesz, mint a többi.” – figyelmeztetett a barátnőm a mozi megtekintése előtt. „Még mindig fenntartod az állításod?” – kérdeztem a végefőcím pergése közben. A fordulatokat csúcsra járató, az elvárásokat térdből elkaszáló és a publikum pofájába röhögő Ház az erdő mélyén egyszerre definitív slasher-enciklopédia, csodálatos horror-geek himnusz és celluloidba oltott, 100% műfaji önreflexió, amely még az összeesküvés-elméletek kedvelőinek is megfelelő táptalajt biztosít. Vagy egyszerűen csak az év legviccesebb filmje: „I will never see a merman. Ever.” [trailer]

 miss bala.jpg

Miss Bala

Egy szépségkirálynői címről álmodozó, fiatal mexikói lány (Laura) rossz helyen van rossz időben, és menthetetlenül belekeveredik a kiterjedt hálózattal rendelkező, helyi drogkartell ügyleteibe – ennyi lenne egy mondatban a Miss Bala, ez a vérfagyasztó, letaglózó erejű mexikói thriller, amely a játékidő huszadik percében kihúzza a szőnyeget a néző alól és az elkövetkező kilencven percben úgy játszik vele, mint a drogkartell feje a szerencsétlen címszereplő lánnyal. Gerardo Naranjo munkája bámulatosan ért a feszültségkeltéshez, ennél már csak ahhoz ért jobban, hogy hogyan tartsa azt fenn. A Miss Bala ott kezdődik, ahol a konszenzuális valóság véget ér. A kartell keze mindenhova elér, mindenki benne van a játékban, a néző pedig éppen annyit tud ezekről a pokoli bugyrokról, amennyit Laura: semmit. Tanári alkotás a Miss Bala; külön öröm, hogy a kiszolgáltatott, konstans életveszélyben lévő lány kálváriáját nem más örökítette meg mesteri, hosszú beállításokkal, mint Erdély Mátyás, a Macerás ügyek és a Delta operatőre. [trailer]

las acacias.jpg
Las acacias

Alighanem Pablo Giorgelli alkotása a földkerekség legminimalistább romantikus filmje. Egy hidegnek tetsző, kevés beszédű kamionsofőrnek (Jacinta) Paraguayból Argentínába kell fuvaroznia egy farakományt. A barátjának tett ígéret alapján az utazás előtt még felvesz egy kisgyermekes anyukát, aki éppen Buenos Airesbe tart. Formanyelvi bűvészkedés, zene és cselekmény nélkül, a lehető legminimálisabb dialógus ellenére a Las acaciasban megtörténik a csoda: lehull Jacinta maszkja és fokozatosan beleszeret a jólelkű, kedves útitársába. Ez egy olyan végletekig lecsupaszított, (belső) road movie-ba oltott szerelmesfilm, amiből már nincs mit elvenni, hozzáadni viszont nem lenne érdemes – így tökéletes. [trailer]

barbara.jpg
Barbara

Christian Petzold munkája is szerelmesfilm, de csak másodsorban: mindenekelőtt egy tűpontos korkép (NDK, 1980-as évek) és nem kevésbé precíz karaktertanulmány egy menő berlini kórházban dolgozó orvosnőről, akit a kiutazási kérelme miatt vidékre száműz és folyamatosan szemmel tart a keletnémet hatóság. A Las acaciashoz hasonlóan a Barbara sem vádolható hatásvadászattal, a formai truvájok mellett a zenehasználattól is eltekint, helyette inkább a fojtogató atmoszféra megteremtésére és a jó-rossz kategóriáiba egyértelműen be nem sorolható, árnyalt karakterek dinamikájára koncentrál. Teszi mindezt hatalmas fegyelmezettséggel és igen magas hatásfokkal, hogy a címszereplőt megformáló, a rendező házi színésznőjét jelentő Nina Hoss első osztályú alakításáról már ne is beszéljünk. A magam részéről a Barbarát jobb filmnek tartom A mások életénél (2006). [trailer]

the-thieves-three.jpg
The Thieves

Choi Dong-hoon egy szerfelett képességes koreai rendező, ezt bizonyítja a kiváló The Big Swindle (2003) és a még annál is kitűnőbb Tazza: The High Rollers (2006). A kevésbé figyelemreméltó Woochi (2009) után Choi ismét csúcsformában köszönti a közönséget a The Thieves című parádés heist-mozijával, amely szerencsés visszatérést jelez a The Big Swindle és a Tazza hivatásos csalóinak és csavaros eszű bűnözőinek világához. Minden idők második legnézettebb dél-koreai filmje (alig 40 000 nézővel marad el a The Host – A gazdatest mögött) egy igen ambíciózus produkció, amely több kelet-ázsiai helyszínen (Dél-Korea, Hongkong, Makaó) játszódik és nehézsúlyú, pán-ázsiai ensemble castot szerepeltet (köztük a My Sassy Girl főhősnőjét alakító Jun Ji-hyunt, aki gyakorlatilag ellopja a show-t), hogy a legtöbbet hozza ki a gyémántrablásra épülő cselekményéből. Ezt a célkitűzést a szellemes dialógusoknak, a remekül megkoreografált akciójeleneteknek és a bűnbandatagok válogatott ármánykodásainak köszönhetően maradéktalanul teljesíti is. Bár a koreai filmek döntő többségéhez hasonlóan Choi munkája is jóval hosszabb a kelleténél, ettől eltekintve azonban kevés kivetnivalót találni benne: valahogy így képzelek el egy igényes, mainstream szórakoztató mozit. [trailer]

the bullet vanishes jo.jpg
The Bullet Vanishes

2012 messze legelegánsabb filmje egy kínai-hongkongi koprodukció, amely a kínai nyelvterületen egy gyökértelennek mondható műfajt (krimi) választ magának: egy rejtélyes gyilkosságsorozat felderítését regéli el az 1920-as évek Észak-Kínájában. A sok szereplős, komoly odafigyelést igénylő, bravúrosan megírt whodunit egy tölténygyárat választ helyszínül és a kínai mesterdetektív szerepét arra a nagyszerű Lau Ching-wanra osztja, aki a fentebb már említett Life Without Principle hawaii inges, pitiáner bűnözőjét személyesítette meg. Társa a helyi rendőrség legtehetségebb fegyverforgatója (az A-kategóriás hongkongi celebritás, Nicholas Tse alakítja), akivel többek közt arra kell választ találniuk, hogy miként tűnhettek el a tetthelyről az elkövetéskor használt pisztolygolyók. A fantasztikus látványvilágú The Bullet Vanishes az idei tömegfilm egyik csúcsteljesítménye, amely könnyedén leiskolázza a tárgyév hollywoodi blockbustereit. [trailer]

ruby sparks.jpg
Ruby Sparks

A család kicsi kincsét (Little Miss Sunshine, 2006) jegyző, házaspárt alkotó direktorduó új munkája az esztendő talán legeredetibb, leginkább elvarázsolt szerelmesfilmje, amelynek forgatókönyvét Elia Kazan unokája (Zoe Kazan) jegyzi, egyúttal pedig ő formálja meg a címszereplő hölgyet is. Dayton és Faris mozijában egy tizenéves korában bestsellert produkáló, fiatal, nettó nerd író (Calvin) alkotói válságban szenved, amelyből meglepő módon az jelenti a kiutat, hogy a pszichológusa javaslatára egy írásgyakorlat keretében részletesen kidolgozza az álmaiban megjelenő nőalakot. A csavar az, hogy a logosz diadalmaskodik: a Ruby Sparks névre hallgató karakter egyszer csak életre kel és megjelenik Calvin lakásában. A feltűnően intelligens, kicsattanóan szellemes, de mindenekelőtt bűbájos Ruby Sparks olyan, mintha Woody Allen leforgatta volna a saját Pygmalion-verzióját, amely egy nőben (Zoe Kazan) rejlő férfiban (Calvin) rejlő nő (Ruby Sparks) története kapcsán mesél a férfi lélek mélyrétegeiről. [trailer]

moonrise.jpg
Holdfény királyság

A filmvilág legtehetségesebb Tilda Swinton hasonmása, Wes Anderson olyan tökéletesre desztillálta a Holdfény királyság kiskamasz-románcát, hogy még a szétstilizált, émelyítő cukormáztól és a gyerekek szájába felnőtt dialógusokat adó gyakorlattól idegenkedő, szigorú és sznob kritikusok jég szívét is sikeresen megolvasztotta – köztük az enyémet is. Anderson márpedig erőlködés nélkül négyszögesíti a kört és egy eddig még nem látott szintre emeli a Hello Kitty esztétikát. Nincs mit tenni, le kell borulni a cinematikus mágia előtt. [trailer]

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr414987472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Atkakukac1989 2012.12.30. 15:55:09

Szeretném megkérdezni, hogy amelyik képen a Best of felirat van, az melyik filmből származik? Előre is köszönöm.

jasszgeri 2013.01.04. 11:06:53

neztem egy nagyot, h a cabin in the woods bekerult a listara. az a film a nagybetus SZAR. a lihkelt angol nyelvu cikk is elkepeszto. ennyit beszelni errol?
"Ház az erdő mélyén egyszerre definitív slasher-enciklopédia, csodálatos horror-geek himnusz és celluloidba oltott, 100% műfaji önreflexió, amely még az összeesküvés-elméletek kedvelőinek is megfelelő táptalajt biztosít. Vagy egyszerűen csak az év legviccesebb filmje"
szepen fogalmazni megtanultal, de ennyi erovel minden film, ami szar egy ironikus tisztelgese egy adott mufajnak. :D
p.s.: ebben a temaban ket eve kijott egy valoban ev vegi toplistas film, tucker & dale vs. evil cimmel.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 12:02:34

@jasszgeri: Közreadhatunk egy hírt arról, hogy ezentúl a te véleményed A HIVATALOS NÉZET minden filmmel kapcsolatos ügyben?

jasszgeri 2013.01.04. 12:27:37

termeszetesen! vagy adok neked par evet, mert nyilvan most tertel vissza egy tobb eves hibernaltsagbol s szoknod kell, h ha az ember ir egy blogbejegyzest egy adott toplistarol, bizony lesz olyan user, aki ezt megkerdojelezi. igy akkor nem kotnenk elhamarkodottan egy nevhasznalatrol szolo szerzodest. :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 13:28:47

@jasszgeri: Te nem kérdőjeleztél meg semmit, jóember, azzal nem is lenne bajom. Te *kinyilvánítottad az igazságot*, amire utaltam is. Ez alapján szerintem inkább te hibernáltathattad magad, kb. 1952-ben.

Mellesleg egyre viccesebb, ahogy a trollok bizonygatják, hogy nem trollok.

jasszgeri 2013.01.04. 14:52:51

ezt tul is beszeltuk mar. akkor mehet a nevhasznalat. nem kerek cserebe semmit, csak, h iratkozz be egy szovegertes tanfolyamra. ha mar vmihez adom a nevem, akkor ott menjenek rendben a dolgok.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 15:05:33

@jasszgeri: Szar érzés lehet minden nap azzal szembesülni, hogy adod a neved valamihez, ami elég szarul működik... Szövegértés tanfolyamra _nekem_ nincs szükségem, köszi, de majd ha elballagtál az általánosból, jelentkezz, szívesen tartok egy gyorstalpalót internetes etikettből.

Huber Zoltán 2013.01.04. 15:15:43

@jasszgeri: építő kritika, köszönjük!
Szerintem meg nem SZAR a film, no de a csavaros gondolatmeneted követve biztosan valami baj lehet az ízlésemmel.

filmvilag.blog.hu/2012/10/08/haz_az_erdo_melyen_594

Huber Zoltán 2013.01.04. 15:31:15

@Orosdy Dániel: ezt látta már, kolléga? www.imdb.com/title/tt1740707/
így kell ezt csinálni!

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 15:35:30

@Huber Zoltán: Jaj, kolléga, ön lemaradt, sőt a világ is fejreállt időközben... Hát a trollvadásszal én már megküzdöttem!!! :(

filmvilag.blog.hu/2012/12/28/teveajanlo_pentek_12_478

Tegyük hozzá, a szarozós kartárshoz képest ő maga volt a vitakészség, udvariasság és felkészültség.

Huber Zoltán 2013.01.04. 15:42:23

@Orosdy Dániel: mik vannak, hirtelen nagyon öregnek érzem magam!

jasszgeri 2013.01.04. 15:44:49

gyerekek ti mibe' vagytok? olvasom a filmvilag blogot, elolvastam ezt a bejegyzest. meglepodottsegemnek hangot adva le mertem jegyezni, ez egy SZAR FILM. ennyi tortent. naiv leven nem is sejtettem, h ebbe bele lesz magyarazva, h ez a kobe vesett hivatalos nezet. meg egyszer leirom gyerekek, ez egy blog. ilyen erzekeny lelkuletu embereket telviz idejen talalni, nos nem hittem volna, mily egyszeru. mi lesz veletek tavasszal?
"csavaros gondolatmenetet" meg ne varjatok. nem egy szamomra erdemtelen filmre fogok irodalmi igenyesseggel reflektalni. idejohet a teljes szerkesztoseg trollkodni, - igen ez a nagybetus trollkodas, amit epp ti muveltek - tulreagalni egyszeru velemenynyilvanitasokat, belemagyarazni bunkosagot, intelligenciat, eletkort. ha visszaolvastok eszreveheto, h ezt bizony ti fujtatok fel. persze ehhez egy pillanatra le kell majd vetkozni ezt a mindentudo egyetemista hippi attitudot. - itt most muszaj volt nekem is szemelyeskednem egy sort, talan igy konnyebb lesz azonosulni a karakteremmel. a szerzo helyeben - aki egyebkent, ha jol latom meg nem reagalt - egy felmosollyal nyugtaznam, h hat ez is egy velemeny, mindemellett tisztaban lennek vele, h ez a platform, - megegyszer utoljara - a blog bizony nem az eszmenyi intellektualitas plafonja.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 15:47:27

@Huber Zoltán: Tudom, szigorú vagyok, de a trollvadásztól igazán csak némi önkritikát vártam volna el, ha már ő (saját bevallása szerint!) a trollvadász... De nem. Ha józsi88 névvel kommentelt volna, talán oda se bagózok. Na mindegy. Sic transit dloria mundi.

Huber Zoltán 2013.01.04. 16:08:22

@jasszgeri: figyu, szerintem ez egyszerű...
Úgy gondolod, ótvar szar a film? Oké, de miért érzed azt az óriási késztetést, hogy ezt így, ebben a formában neked világgá kell kürtölnöd?
Ja, mert szeretnéd megosztani a véleményed? Akkor barátom, fogalmazd meg olyan formában, ami legalább kettő szóból áll.

Tudod mi a problémám? Az ilyen "mekkoraszar" hozzászólások csírájában ölik meg az értelmes vita lehetőségét, mert nem mindenki gondolja úgy, hogy ha ez egy blog, akkor ott csak faszozni, szarozni meg fosozni lehet.
Az "egyetemista hippi" meg priceless, de tényleg :)

jasszgeri 2013.01.04. 16:09:22

@Orosdy Dániel:
nicknevrol itelni ostoba dolog. a jasszgeri antipatiat valt ki az emberekbol, belolem is. ezert valasztottam. nem mindenkinek van nemesi szarmazast sugallo vezetekneve idehaza, mert hat ugyebar ez nem lengyelorszag. ellenben latom a latin mar-mar jol megy. ha javasolhatnek utana egy ogorog celkituzest... akik foglalkoznak vele, azt mondjak arisztotelesz logikaja eredetiben nyujt teljeskoru elmenyt. vege a cirkusznak.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2013.01.04. 16:29:30

@jasszgeri: Már minden másba is belekotyogsz, drága Geri? Nem rémlik, hogy ítélkeztem volna a nickedről. Ha trollhunter témájára gondolsz, jobb ha tudod, hogy van egy trollokra vadászó blogja, úgyhogy "ítélkezésről" szó sincs, mi több, kifejezetten ő reklámozza ezt a funkcióját minden egyes kommentje mellett. (Csúnya fail...)

Ami pedig a te ügyed illeti, hatalmas félreértésben vagy a blogokat illetően. Egy bejegyzés nem azért születik, hogy te, meg a hozzád hasonlók odahányhassanak valami primitív megmondást komment címszó alatt. Biztos van ilyen poszt is, de nem mifelénk. És mielőtt kombinálnál: ennek nem az az oka, hogy mi "nemesi származásúak vagyunk" (vagy mi pörög a paranoiás elmédben éppen), hanem hogy nem a véleménytúltengésben szenvedő hülyéknek akarunk táplálékot biztosítani. Ha készen állsz rá, hogy megossz normális stílusban egy védhető véleményt, sok szeretettel látunk. Ha csak beböfögsz ide valamit, hogy kavard a szart, hát elmehetsz máshová kommentelni, valahol biztosan örülnek neked (elvileg nem kizárt, hogy létezik olyan blog, ahol a prosztóság a sztenderd, sőt kifejezett elvárás, de őszintén szólva vannak kétségeim).

Arisztotelész Logikája... A jelek szerint már a blog, troll, komment, vélemény stb. fogalmakkal is komoly gondod van. Őszintén: mit akarsz te szegény Arisztotelésztől, főleg ógörögül? :D

A cirkusznak akkor lesz vége, ha a) önkritikát gyakorolsz (erősen kétlem) b) lelépsz innen (végre) c) még messzebb mész a személyeskedésben, és valaki kimoderál (esetleg én, bár őszintén szólva nem szeretnék ilyet tenni). Nagyjából ez a helyzet. Egyébként meg huberzolinak van igaza. Küzdj meg a démonaiddal (előítélet, trollkodási hajlam), aztán gyere vissza. De ha nem jössz, az se nagy baj.

jasszgeri 2013.01.04. 16:43:55

@Huber Zoltán:
ezzel most nagyjabol egyetertek. viszont az ilyen nyilvanos, internetes platformokon nem mukodnek a tv-szerusegek. eselytelen kommentben egy ertelmes vita lehetoseget mindenkitol elvarni. es most mar en is tudom, vagy minimum felerosodott bennem, h lehetetlen tomor, urbanus megjegyzessel illetni vmit, anelkul, h senki nem fujja fel, ne adj isten szemelyeskedo stilusban ne tamadjon vissza. mint a verszegeny ervekkel magat menteni probalo kollegad.

es - most mar tenyleg - vegszokent, hogy a tobbseg elegedettsegere emeljuk a kulturfaktort, az ilyen helyzetekhez a somloi harslevelut ajanlom. tipikus filozofalgatos bor, mikor ulunk a hegyteton, kopkodunk a varosra, mert ott mindenki hulye es mi tudjuk, nalunk az igazsag. :)

Huber Zoltán 2013.01.04. 16:53:46

@jasszgeri: a többi szerző nevében nem beszélhetek, ellenben amikor én a képernyőre vetek egy bejegyzést, valahol mélyen abban bízom, hogy ez véleményeket indikál, vitát indít be.
A komment remek dolog, ahogyan azzal sincs baj, ha valamit leszarozol, de legalább annyival megtisztelheted a cikk szerzőjét és a többi olvasót, hogy megindokolod, miért szar valami.

Ne lepődj meg, ha itt néhányan rárepülünk az ilyesmire...mégis ki, ha mi nem? Ahogyan a kolléga kifejtette, tuti vannak olyan blogok, ahol senkit nem érdekel, van, ahol moderálnak, ez meg egy harmadik féle blog, ahol kihívhatod magad ellen Orosdy-t is :)

Végszóként még annyit, a hárslevelűvel én is egyet tudok érteni, de! Én még valahogy soha nem éreztem, hogy nálam lenne az igazság...veszélyes dolog ám az!