Best of 2012 - Béke poraira

2012. december 28. 11:25 - Géczi Zoltán

#2

Addig rendben is volnánk, hogy nem nekem lengetik a zászlót, nem én vagyok a globális célközönség, de az Úr átok által sújtott 2012-es évében mintha a kóros agybénulás tarolta volna le a nemzetközi filmszakma képviselőit.

Beasts.jpg

„Az amerikai filmszakma 2012-ben a nagy blockbusterekről fog szólni (The Dark Knight Rises, Prometheus)”, nyilatkoztam tavaly ilyenkor az aktuális éves összegzésben, s akkor még a fene se gondolta volna, hogy ilyen cifra módon tévedhetek. Szerfelett kényelmes helyzetet teremtett volna, ha a gigaprodukciók hoznak egy komolyan vehető színvonalat, s ezen a szilárd alapon csaponghat a kíváncsi filmbarát, de a 2012-es mainstream összképét cudar módon elcsúfították a félresikerült darabok. Mindenekelőtt A sötét lovag - Felemelkedés: a kétségkívül megérdemelt sikerektől túlzottan is magabiztossá és megalomániássá vált Christopher Nolan készített egy filmet, ami 30 perccel rövidebb vagy tetszés szerint ugyanennyivel hosszabb, mint amilyennek lennie kellett volna, nem beszélve a dramaturgiai miafenéktől és az érdektelen karakterekről – ez lett az év csalódása. Aggodalommal vegyülő kíváncsisággal vártam az új James Bondot (Skyfall), ami maradéktalanul beteljesítette a legrosszabb rémálmaimat, miszerint a Sam Mendeshez hasonlatos rendezőket éppenséggel a Nemzeti Gárda alkalmazásával kellene távol tartani az ilyesféle produkcióktól, nem pedig szerződtetni őket. A Prometheus (rend.: Ridley Scott) már a forgatókönyv szintjén megmagyarázhatatlan kudarcot vallott, az Avengers pedig kifogástalan profizmusa ellenére sem hozta azt, amit Joss Whedontól remélni bátorkodtam. David Cronenbergtől két tételt is láthattunk (Veszélyes vágy, Cosmopolis), és a kettő együtt nem tett ki annyit, amit egy ekkora formátumú rendezőtől egyetlen nekifutásra elvárhatnánk. A legbizarrabb hollywoodi esemény Az éhezők viadala elképesztő sikere (408+278m USD bevétel) volt; annyira hihetetlen, hogy egy ilyen gyatra fércmű képes ekkora bevételt összeharácsolni.

Siralmas fejlemény, de azon filmek között, amelyek idén valódi tömegeket tudtak megmozgatni, egyetlen jó mozi sem akadt.

RS.jpgRuby Sparks (Jonathan Dayton, Valerie Faris)

Azokat a filmeket, amelyek valóban demonstrálták a mozgókép dramaturgiai és esztétikai erejét, egy kevéssé sikeres jakuza is meg tudná számolni egyetlen kezén. Legfőképpen az amerikai függetleneket lehet és érdemes méltatni; a délkelet-ázsiai produkciók bénító érdektelensége után ismét a transzkontinentális independent mutatta a legjobb formát.

Ilyen volt A messzi dél vadjai (rend.: Benh Zeitlin), ez az egyszerre angyalian szép és könyörtelenül mocskos, kifinomult és bestiális, eszköztelenül és tiszta hangon elmesélt történet, amelyet a hatéves főszereplő, Quvenzhané Wallis osztályon felüli alakítása is klasszissá nemesít. Ennél szebb filmet nemigen láthattunk idén.

A Holdfény királyság (rend.: Wes Anderson) tüneményes és imádnivaló darab, emberi léptékű, szelíden kibontakozó történet az első szerelemről, amihez a low budget mellett is nagy sztárokat (Bruce Willis, Edward Norton, Bill Murray, Tilda Swinton) tudtak megnyerni. Hasonló természetű mozi a Ruby Sparks (rend.: Jonathan Dayton, Valerie Faris); az Elia Kazan unokája  (Zoe Kazan) által írt forgatókönyv önmagában is csupa báj és kellem, így jött össze az év legeredetibb és legvirgoncabb romantikus vígjátéka.

GBA.jpgGod Bless America (Bobcat Goldthwait)

Nagyon-nagyon lehetett imádni a God Bless America (rend.: Bobcat Goldthwait) tébolyult, anarchista humorát, a Suszter, szabó, baka, kém (rend.: Tomas Alfredson) pedig méltó adaptációja volt John le Carré regényének, s kiváltképpen örvendetes fejlemény, hogy ez a minden létező divattal szembemenő darab kereskedelmi szempontból is tisztességes teljesítményt nyújtott, minek köszönhetően a további kötetek filmre vitele is kézenfekvő lehetőséggé vált. Az Utolsó műszak (rend.: David Ayer) büszkén hirdette, hogy a kézikamerás műfajban is lehet értelmes, komolyan vehető mozit forgatni, a Vadállatok pedig sikerrel rehabilitálta a kreatív kudarcok által megtépázott Oliver Stonet. 2012 vígjátéka pedig Seth MacFarlane szélesvásznú bemutatkozása volt: az év legszórakoztatóbb, legvagányabb filmje egyértelműen a Ted.

the-raid.jpgThe Raid (Gareth Evans)

A szembeszökő módon erősödő dél-amerikai filmipar idén is előállt egy rendkívüli drámával. Nem feltétlen vagyok benne biztos, hogy a hasonlóan turbulens társadalmi folyamatok nemes inspirációt adnak a filmművészet számára, de kontinensnyi távolságból nézve a mexikói káosz hiteles lenyomatának tűnik Gerardo Naranjo rendezése (Miss Bala), ez a brutális, minden félrebeszéléstől mentes, testszagú dráma. Produkciós szempontból (finn-német-ausztrál-internetes finanszírozás) példaértékű, ugyanakkor rendkívül szórakoztató trash volt az Iron Sky (rend.: Timo Vuorensola), a veterán filmbarát egyébként is örömmel üdvözli a nazisploitation műfaj iránti lelkes szerelem efféle megnyilvánulásait.

A korábban olyannyira magasztalt thai akciófilm mélyrepülése azonban elkeserítő. A Prachya Pinkaew által dirigált, dél-koreai koprodukcióban készült The Kick egyik oldalról tekintve lélegzetállító martial arts movie, hihetetlen színvonalon teljesítő csajgárdával (JeeJa Yanin, Ji-won Ye), másfelől annyira, de annyira nyomasztó ez a retardált dramaturgiai érzék, az évtizedes fejlődésképtelenség, nem említve azokat a kurva elefántokat. Ennélfogva az év akciója címet simán vitte A rajtaütés (rend.: Gareth Evans), ez a szögegyenes, komplexitásában a mozdonyfüttyel konkuráló, ellenben elképesztő lendülettel és briliáns technikai tudással felvértezett mozi. Könnyen meglehet, hogy az indonéz akciófilm lesz a következő Nagy Kaland, mármint abban az esetben, ha komolyan mérlegelik a thaiföldi lejtmenet keserű tanulságait, és szerződtetnek egy tisztességes forgatókönyvírót. Mert anélkül tényleg nem megy.

The-Bullet-Vanishes-1B.jpgThe Bullet Vanishes (Chi-Leung Law)

A fagypont környékén vegetáló, technikailag döbbenetesen szofisztikált, kreatív szempontból teljesen érdektelenné korcsosult kínai filmipar hervasztó futószalagtermékeivel szemben csak a The Bullet Vanishes (rend.: Chi-Leung Law) letaglózó eleganciája volt csatasorba állítható. Ugyanakkor a német filmgyártás A mások élete (2006, rend.: Florian Henckel von Donnersmarck) után újfent kitermelt egy szívszorongató drámát (Barbara, rend.: Christian Petzold), ami hitelesen ábrázolja a Falon túli létezés nyomorúságos viszonyait, a kényszerből és undorból fakadó elvágyódás keserűségét.

the-tall-man07.jpgThe Tall Man (Pascal Laugier)

Ebben az ínséges évben Pascal Laugier friss rendezése volt a magányos esőcsináló, az egyetlen igazán nagyformátumú és előremutató, megrendítő erejű mozi. A The Tall Man egy sokkal izmosabb mezőnyben is dobogós helyet érdemelne, de ezen közegben elvitathatatlan a primátusa: elbeszélés szintjén képes volt felnőni a legmívesebb széppróza nívójához, ugyanakkor kifogástalan egységet alkot a direktor előző filmjével. A nehezen fokozható Mártírok (2008) után újabb brutális horrort várt a rajongói konszenzus, ehelyett egy gyönyörűen kidolgozott, koromfekete drámát kaptunk, amely meghökkentő természetességgel forgatott fel olyan tabukat, amelyeket manapság csupán megbolygatni sem mernek más filmrendezők. A The Tall Man visszahúzódó modora, introvertált karaktere mellett is csodálatosan nagyszerű film, méltó módon demonstrálja, hogy érdemes volt feltalálni a mozgóképet, mint önálló művészeti ágat.

the-thieves.jpg The Thieves (Choi Dong-Hoon)

Lista szintjén említendő, a nemzetközi kritika által hülyére sztárolt, a maguk valójában rettentően visszataszító filmek: Holy Motors (rend.: Leos Carax), Szerelem (rend.: Michael Haneke), Pieta (rend.: Kim Ki-duk).

Nagy reményekkel várt, technikai okokból még nem hozzáférhető tételek: The Thieves (rend.: Choi Dong-Hoon), Zero Dark Thirty (rend.: Kathryn Bigelow), The Master (rend.: Paul Thomas Anderson).

 

14 komment
Címkék: toplista 2012

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr674984661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mkrstf 2012.12.28. 14:41:40

A Berberian Sound Studio szerintem kimaradt a listából, nagyon megérdemelné, hogy itt legyen.
filmvilag.blog.hu/2012/09/27/berberian_sound_studio

Flasztimill 2012.12.28. 17:28:00

Végre valahol említik a Ruby Sparks-ot! Ez plusz pont :D

De a God Bless America nekem nagy csalódás, egy suta, unalmas katyvasz lett abból, amit egy pörgős, poéndús filmnek vártam.

A Prometheus/Dark Knight no comment...Moonrise Kingdomot imádtam!

David kib@szott Cronenberget pedig ideje lenne már a filmkedvelőknek, filmértőknek a helyén kezelni: érdektelen sz@r. Dettó az van vele, mint Carpenterrel, Romeroval: dögunalmasak, önismétlők és mégis sokan maguk alá csinálnak a nevük hallatán, holott egy snittet nem tudnak összehozni normálisan!

Thomas Alfredson pedig nagyon esélyes nálam, a kedvenc rendezők sorába kerülni, a Let Me In valami csuda jól sikeredett, minden pillanata míves darab, ugyanez igaz a Suszter, szabó, baka, kémre is, de ami igazán meggyőzött, az a "Barna négy árnyalata" (ez manapság igen ócskán jön ki, de a film 2004-es)Fyra nyanser av brunt, amihez csak nemrégiben volt szerencsém. Én nagyon szurkoltam, hogy ő rendezze a Dawn of The Planet of The Apes-et, de holivúd közbeszólt és a többit már tudjuk...

Örültem viszont, hogy Whedon nem dicsfényben úszik az összegzésben, a Cabin in The Woods túlhájpolt unalmas butaság, amit valamiért zseniálisnak szokás nevezni, pedig igen erőtlenke lett, az Avengers meg Transformers bármelyik részével kezet foghatna.

A Tall Mant szégyen, de még nem néztem meg :/

Az új Pókember korrekt lett.

Ami nekem idén még nagyot ütött, az a Perks of Being a Wallflower.

Emlékezetesek voltak még: Turn Me on Dammit!, Chronicle, Project X, 21 Jump Street, Sinister, Spring Breakers, The Woman in Black, Thale, Excision, Compliance, Cockneys vs. Zombies, Bunnyman 2, Looper, Mirror Mirror, V/H/S, Found, John Dies at The End, Brave, Into The White, meg ami most hirtelen nem jut eszembe

Gratulálok, a szerzőnek, az első évértékelő, ami a leginkább egyezik az elképzeléseimmel...hajrá! :)

Atkakukac1989 2012.12.28. 19:05:45

"Az éhezők viadala elképesztő sikere (408+278m USD bevétel) volt; annyira hihetetlen, hogy egy ilyen gyatra fércmű képes ekkora bevételt összeharácsolni."

Fércmű? Gyatra? Lehetne egy kicsit finomabban is fogalmazni, de komolyan.

Seraphin 2012.12.29. 22:57:42

a Moonrise Kingdom mitől emberi léptékű? Emberek voltak egyáltalán abban a filmben?

Dr. Sick Fuck 2012.12.30. 04:40:42

Seraphin:
Akadt pár. Szereplőknek hívják őket, nem tűnt fel?

Atkakukac1989:
szellemes nick, mellesleg: lemásolták a Battle Royale-t (mi az, mi?), jó szarul adaptálják az eredetit, a dramaturgia egy ócska dögunalom, és akkor tessék: lehet lelkesedni. Jaaaaaa. Fogalmazzak még finomabban? Fogalmazok: érteni kellene a filmekhez egy kicsit, ifjú kollégám.

Dr. Sick Fuck 2012.12.30. 04:43:16

@mkrstf:
Uram, önnek igaza van, és bevallom, hogy emiatt kellemetlenül is érzem magam. Kihagytam. Pedig tutira jó volt.

Atkakukac1989 2012.12.30. 16:27:07

@Dr. Sick Fuck: köszönöm, másrészt viszont nem szeretem mikor 1-1 filmet az elődökhöz hasonlítanak. Én személy szerint nem láttam a Battle Royale-t, de nem is baj. Ez nem von le semmit a film élvezhetőségéből.

Ennyi erővel mondhatnánk azt is, hogy minden film másolt az elődjétől, mert ha 1 akciófilm lőnek, netán a másikban is elsütnek egy pisztolyt, az máris másolás, vagy mi fene?

Ott van a True Grit, semmi baj nem volt az eredetivel, semmi baj nincs az újjal. Nem értem miért nem lehet néha az elődök nyomdokaiba lépni.

Persze akad rossz példa is. Fincher és az ő tetovált lánya. A svéd verzió ezerszer jobb.

Ráadásul pont Az éhezők viadala az, amely nem látványos koppintás valamiről, hiszen könyvből született. Következésképpen megfilmesítették a regényt, ennyi.

Meg egyébként is, annyi történetet elmeséltek már, hogy biztos lesz valaki aki egy istenverte előbb készült művel rokonítja a mostanit és máris lehet köpködni.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.12.30. 16:44:04

Sok mindennel nem értek egyet a fentiekből, sok mindennel igen, de annyit azért megjegyeznék, maximális tisztelettel: az eltérő véleményből még nem következik, hogy a másik fél nem ért a filmekhez. Köszönöm, maradtam.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.12.30. 19:00:26

@Atkakukac1989: Kérlek. Egyébként eszem ágában sincs igazságot tenni, vagy ilyesmi, de ez valahogy kikívánkozott.

Atkakukac1989 2012.12.30. 19:47:41

@Orosdy Dániel: Tudom én, nem is arra értettem a dolgot. Csak jól esett, hogy valaki látja, hogy attól, ha még más a nézőpont, lehet minden sima és baráti, mint a Moonrise Kindgom.

u zlateho tygra 2012.12.31. 10:19:30

tegnap néztem meg a ruby sparks-t, és értem én az édességet, tetszett is, rendkívül kedves mozi, de hogy a legjobbak között kell szerepeltetni, az - mondom: minden erénye ellenére - inkább a felhozatalra nézve tragikus.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.12.31. 12:14:27

@Atkakukac1989: Értem. Jó lenne értelmes, tartalmi jellegű vitákban részt venni a blogon, de valahogy az év vége mindenkiből kihozza a legrosszabb formáját. Néha még belőlem is. :)