P. Szabó Dénes kedvenc filmjei

2012. október 05. 12:00 - filmvilág

Listamánia #4

A Filmvilág fiatal magyar filmrendezőket kért fel, hogy válasszák ki, számukra mely tíz filmtörténeti alkotás számít a legjelentősebbnek. A listákat már közöltük (az összesített toplista és a kapcsolódó statisztikák a Filmvilág októberi számában olvashatóak; folyóiratunk online változatban is elérhető és előfizethető a dimag.hu honlapján), most pedig a Filmvilág blog szerzőin a sor. Mi azonban a fontosnak tartott filmek helyett egyszerűen csak a kedvenceinket gyűjtöttük össze.

 chungking express1.jpg

Chungking Express (Wong Kar-wai)
Amióta láttam a Chungkingot, a Californian Dreamin' című 65-ös slágerről mindig Wong Kar-wai filmje jut az eszembe. A dal számtalanszor elhangzik a filmben, mégsem un rá az ember. A történet sincs túlbonyolítva: egy rendőr szerelmes lesz egy szőke, ballonkabátos alvilági nőbe, egy másik rendőr pedig megkedvel egy gyorsétteremben dolgozó félénk lányt. Mitől működik mégis a film? Wong Kar-wai olyan különös atmoszférát teremt, hogy a nézőnek szinte kedve lenne elveszni és szerelembe esni a neonfényekkel teli, zsúfolt hongkongi piacon.

8 és ½ (Federico Fellini)
A tökéletes filmet nem lehet megrendezni. Ami hibátlan, könnyen elveszti a báját. Fellini, pontosabban Fellini nyolc és feledik filmjének főszereplője, Guido sem képes megrendezni a sajátját. Múltbéli szeretők, gyerekkori emlékek, rámenős filmkritikusok zavarják össze az elméjét. Legszívesebben elbújna mindenkitől, de leginkább saját magától. Mindenben ott a hiba, minden keszekusza, végül mégis megszületik a tökéletes.

Berlin felett az ég (Wim Wenders)
Vallomás a fallal kettészelt Berlinről és érzéki mese egy angyalról, aki egy artista lány szerelméért emberré szeretne válni. A fekete szövetkabátos két égi vándor Bruno Ganz és Otto Sander a „szárnyukon” viszik a filmet, míg az álmodozó szépség, Solveig Domartin és a saját magát alakító Peter Falk is remekül alakít. Wenders kedvéért pedig még a német főváros is a szebbik arcát mutatja.

akira1.jpg
Akira
(Katsuhiro Otomo)
Tizenöt-tizenhat lehettem, mikor megrendeltem Angliából VHS-en az Akirát. Előtte már láttam a kilencvenes évek kultikus cyberpunk-animéjét, a Ghost in the Shellt, de igazán a 88-as poszt-apokaliptikus Akirával találtam meg a számításomat. Bohóc arcú motoros bandák, telekinetikus erővel bíró mutáns gyerekek és a totális megsemmisülés szélén álló Neo-Tokyo. A film utolsó fél órája pusztító erejű, szó szerint.

Törökméz
(Paul Verhoeven)
A szeleburdi Olga felszedi az autóstoppos szobrász Ericet. Mindketten kattantak, habzsolják a szexet és megőrülnek egymásért. Olga anyjának viszont nem tetszik, hogy Eric egy komolytalan művészlélek, a házasság után pedig a lány is másfelé kacsintgat. Verhoeven drámája obszcén, naturalista és szókimondó, de ami a legfontosabb: őszintén szól a szerelemről. Nem hiába választották meg 1999-ben az évszázad legjobb holland filmjének.

Kill Bill, Vol. 1(Quentin Tarantino)
Tarantino „vörösre festi” a mozivásznat a Kill Bill első részében, ez nem túlzás. Azóta sem láttam ilyen elégikus vérrontást. Elsősorban ezért tetszett. Másodsorban a szerteágazó B-filmes utalások, „Dj” QT remek zenei ízlése, a filmvégi jakuza-kaszabolás, a háttérből irányító „láthatatlan” Bill és a harcias amazon, Uma Thurman miatt. Akin mellesleg jól mutat a sárga-fekete tréningruha. Ezt még talán Bruce Lee is elismerné.

Mechanikus Narancs (Stanley Kubrick)
Már a nyitójelenetével megragadott Kubrick rendhagyó sci-fije: a bandavezér Alex és a fehér kezeslábasba öltözött keménykalapos drugjai (értsd: társai) a Korova tejbárban ülnek, és azon morfondíroznak, ki legyen a következő áldozat. Anthony Burgess furcsa nyelvezetű regényéből aligha gondolta volna bárki is, hogy megfilmesíthető. Kubricknak sikerült a lehetetlen: amilyen bravúrosan bánt a brit író a szavakkal, olyan stílusosan teremtett képi világot az amerikai rendezőzseni.

MECHANIKUS.jpg
Persona
(Ingmar Bergman)
Bergman hűvös precizitással ás mélyre a megnémult színésznő és gondozója, Alma nővér tudatalattijába. A látlelet korántsem megnyugtató, ráadásul a svéd direktor sokkalta hidegebb és szigorúbb ítélőnek bizonyul, mint a Personát megelőző, magányról szóló trilógiájában. A film egyes képkockái is karcosabbak, Bibi Andersson és Liv Ullman között pedig szinte megfagy a levegő.

Drive (Nicolas Winding Refn)
Még „csak” egyéves a film, mégsem hiányozhatott a listámról. Miután egy rablásban sikeresen segédkezett, a névtelen Driver hazafelé vezet a Los Angeles-i éjszakában Kavinsky ’Nightdrive’ című hipnotikus számának taktusaira. Már ennyi is elég volt, hogy beszippantson a film. Ami ezután következett, csak mélyítette az érzést: zseniális kameramunka, további, ízlésesen válogatott zenék, az autósmozik kliséinek ellentmondó történet és Ryan Gosling minimalista, de annál meggyőzőbb alakítása, ahogy a hőn áhított nő miatt bekerül a bűnspirálba.

Az elefántember (David Lynch)
A film nem a Broadway musical alapján készült – hirdeti a korabeli filmelőzetes. A torz külsejű, viktoriánus korban élt Joseph Merrick történetét David Lynch valós események alapján vitte filmre. Az első fél órában még nem láthatjuk a testi rendellenességgel született férfit, később azonban megtudjuk, hogy a szörnyetegnek hitt Merrick emberségesebb, mint a legtöbb londoni polgár. A fekete-fehérben forgott drámában csak elvétve találunk Lynch-re jellemző álomszerű jelenetet, de erre talán nincs is szükség. Az elefántember megrázó története önmagában is megállja a helyét.

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr334821476

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.10.05. 13:03:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagylaszlo971 2012.10.05. 12:45:27

eddig ez a legjobb, szerintem ,-)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.05. 12:57:46

@nagylaszlo971: Valahogy nem leptél meg. :)

A Törökméz nem holland film? (Mellesleg szerintem is nagyon jó, mint mindegyik korai Verhoeven-film.)

P. Szabó Dénes 2012.10.05. 14:06:28

@nagylaszlo971: Köszönöm az elismerést :)
@Orosdy Dániel: Véletlenül elírtam, de köszi, javítottam. Az későbbi Verhoeven-filmeket is szeretem, de tény, hogy a Törökmézben engedte el magát igazán a mester. Muszáj volt választani :)

scorsesefan 2012.10.05. 14:34:54

@Orosdy Dániel: Meg néhány későbbi Verhoeven film is (Robotzsaru, Starship Troopers, Fekete könyv). :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.05. 14:58:48

@scorsesefan: Vitathatatlan, hogy ezek remek filmek (és nem is csak ezek), de azért az amerikai korszakban már érezhető némi "zavar az erőben" a korábbi szakaszhoz képest. Sztem. :)

Huber Zoltán 2012.10.05. 22:23:16

@Orosdy Dániel: Nálam a Starship Troopers meg a Roborzsaru is hibátlan, az Emlékmás meg különösen szépen érik az idővel :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.05. 23:04:56

@Huber Zoltán: Mondjuk ki: Amcsiban az Árnyék nélkült kivéve nem nyúlt mellé, viszont a holland korszak filmjei sokkal merészebbek, gazdagabbak, "szerzőibbek" stb., miközben ugyanúgy műfaji kódokkal dolgoznak. (A Fekete könyv ugyanez a vonal [gyakorlatilag A negyedik férfinél veszi fel a vonalat], és az is nagyon jó.)

scorsesefan 2012.10.06. 05:09:14

@Huber Zoltán: Emlékmás, igen! Amúgy +1!

@Orosdy Dániel: >>holland korszak filmjei sokkal merészebbek, gazdagabbak, "szerzőibbek"<<

Ezzel egyet tudok érteni. (A Showgirls az nem számít mellényúlásnak? Nem tudom, eddig kerültem.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.06. 10:57:42

@scorsesefan: Tényleg, a Showgirls! :D Azt biztosan valamiért Esterhas-filmnek tekintem. :)

Igen, az is mellényúlás, bár egyben újabb jó jelölt a "guilty pleasure" kategóriában.

Atkakukac1989 2012.10.06. 15:50:17

Dicséretes lista. Csak nekem tűnik fel, hogy szinte minden szerzői listában van egy Lynch? És, most jönne az, hogy miért? De ezt a kérdést nem teszem fel, mert teljesen megértem.

Huber Zoltán 2012.10.06. 19:19:52

@Atkakukac1989: Tedd csak fel a Lynch-kérdést, mert Orosdy kolléga kifejezetten imádja ezt a vitát ;) Ami engem illet, én nem vagyok Lycnh-hívő, de egy-két cucca nagyon ütött anno, és ezekért az elsőrangú élményekért én nagyon hálás vagyok...

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.06. 21:34:19

@Huber Zoltán: Lynch jó gyerek, meg minden, de nálam még Marcello Fondato is nagyobb király nála. ;)

(Egyébként nemrég rendeltem meg a Hotelszoba c. sorozatát használt VHS-en, úgyhogy annyira csak nem utálhatom! :D )