Orosdy Dániel kedvenc filmjei

2012. október 03. 12:00 - filmvilág

Listamánia #2

A Filmvilág fiatal magyar filmrendezőket kért fel, hogy válasszák ki, számukra mely tíz filmtörténeti alkotás számít a legjelentősebbnek. A listákat már közöltük (az összesített toplista és a kapcsolódó statisztikák a Filmvilág októberi számában olvashatóak; folyóiratunk online változatban is elérhető és előfizethető a dimag.hu honlapján), most pedig a Filmvilág blog szerzőin a sor. Mi azonban a fontosnak tartott filmek helyett egyszerűen csak a kedvenceinket gyűjtöttük össze.

különben dühbe.jpg

Volt egyszer egy Vadnyugat (Sergio Leone)
Az egyik legtriviálisabb választás, de ha egyszer ez a film az igazi, nagybetűs MOZI (ami legalább annyira igéző, mint a durcás Claudia Cardinale egy poros tornácon), akkor az egyszeri mozista nem tud mit tenni, meghajol a közhelyes választás vádja előtt. Egyszerű szemlélőnek western, esetleg opera, a többieknek maga a mozgókép, tele férfiassággal, érzékenységgel, kegyetlenséggel és humorral. Műfajiságot meghaladó művészet, lovakkal és szájharmonikával. 

Régi idők focija (Sándor Pál)
Sándor Pál nagy mágus, Garas Dezső pedig zseni volt. Együtt összegyúrták Mándy világát Chaplinével és Felliniével, a végeredmény pedig egyszerűen csodálatos. Nem elvontan és fensőbbségesen, hanem ahogy az Amarcord, vagy akár az Hulot úr nyaral. „Ma már nem készülnek ilyenek”, szoktuk mondani, sokszor ok nélkül – ezúttal e kijelentés mindenképpen és minden ízében igaz.

Különben dühbe jövünk (Marcello Fondato)
Ha Leone filmje egy ilyen listán a triviális választás, ez az „unortodox” (abban nem vagyok biztos, ez mostanában negatív vagy pozitív jelző). Kis hazánkban illik „guilty pleasure”-nek tekinteni a Spencer–Hill-filmeket a pofozkodás és a gyakran blőd poénok miatt, de a világ boldogabb tájain már régóta tudják, az egyszerűcske felszín általában óriási szívű, alaposan átgondolt és tehetségesen megvalósított közönségfilmeket takar. Engem a Különben dühbe jövünk vitt filmrajongóvá, márpedig az első szerelem örökre velünk marad.

Cápa (Steven Spielberg)
Újabb gyerekkori kedvenc – bár akkor még tulajdonképpen nem mertem végignézni. Spielberg ezzel a művével egyrészt megalkotta a tökéletes szórakoztatómozit, másrészt pusztán filmes eszközökkel (no és a hiteltelen megjelenésű, rosszul működő gumicápát helyettesítő uszonnyal) zsigeri félelmet csempészett több generáció pszichéjébe. Még a bevallottan eltúlzott finálét is sikerül hitelessé tennie a végig zseniális vágásnak, operatőri munkának, zenének és színészeknek köszönhetően. A leghatásosabb film, amit valaha egy halról készítettek.

Taxisofőr (Martin Scorsese)
Nem könnyű elsőre megszeretni, ami végül is nem csoda: a néző beköltözik egy komoly lelki problémákkal küzdő veterán fejébe. Nem a legjobb hely a világon. Paul Schrader többrétegű története Martin Scorsese értő rendezésének és Robert De Niro túlzás nélkül tökéletes alakításának köszönhetően felkavaró, mégis felszabadító élménnyé válik. Persze ezért követel is cserébe valamit. „Nem hiszem, hogy érzed a bluest, amíg nem éltél meg nehéz időket.” – mondta Muddy Waters. Ugyanez igaz az elkeseredett Travis Bickle történetére is.

A félelem ára (William Friedkin)
A „triviális” és az „unortodox” után eljutottunk a „legkönnyebben kifogásolható” választásig. Nagyot bukó, vegyes kritikai fogadtatású remake Clouzot klasszikusából egy időközben sokszorosan leszerepelt rendezőtől. Készséggel elismerem A félelem bére egyébként is vitathatatlan érdemeit, de a Sorcerer más történet, más megközelítés, más üzenet – egy egész más látomás. Friedkin remeke a tökéletesen kivitelezett akciófilm felszíne alatt egyszerre rejt politikai allegóriát, társadalomkritikát, poézist, fekete humort és filozófiát. Minden megtekintéssel jobb és gazdagabb mű lesz, ami még a legjobb mozik között is ritka érdem.

félelem ára.jpg

Annie Hall (Woody Allen)
Mi közös van az átlagemberben és egy alacsony, szemüveges New York-i zsidó intellektüelben? Meglepően sok. Woody Allen egy valószerűtlen szerelem komikusan elbeszélt történetén keresztül alapvető igazságokat mond ki csípős humorba csomagolva. „A szerelem olyan, mint egy cápa. Ha nem tud előre menni, előbb-utóbb beledöglik.” Egyszerű, vicces és mélyen igaz. Aki nem így látja, vesse magát a mókusok elé.

A halál keresztútján (Joel és Ethan Coen)
Egyrészt tehetségesen összeállított idézetgyűjtemény, másrészt ironikus stílusgyakorlat a film noir jegyében. De van benne más is. A főszereplő – akinek „felmenői” között egyaránt megtaláljuk a szamurájokat, az olasz westernek cinikus(nak tűnő) főszereplőit és persze a Chandler nevével fémjelzett bűnügyi irodalom emblematikus hőseit – látszólag egy komoly maffiózó befolyásos ölebe, valójában igaz barát és rafinált ellenfél, aki a legkevésbé sem tiszteli az etikettet és nem ad a látszatra, mégis jópár dolgot taníthatna az önjelölt megmondóknak a tartás és morál alapvető kérdéseiről.

Roncsfilm (Szomjas György)
Hankiss Elemér kitalálni akarta Magyarországot, Szomjas György inkább megtalálta, méghozzá magát az esszenciát, éppen a pesti Szigony utcában. A Roncsfilm elvileg a rendszerváltás mozija, valójában a túlnyomó része ma ugyanolyan érvényes, mint annak idején – ha nem jobban. Tragikomikus börleszk a világ, mellékszereplő a saját életében minden férfi és nő. A társadalom alja néha újrajátssza A vihar kapujábant, csak éppen már az sem biztos, hogy egyáltalán történt valami, hiszen „Az úr már vérző hassal érkezett a helyszínre.”

Ponyvaregény (Quentin Tarantino)
Gyakori felvetés Tarantinóval kapcsolatban, hogy „szarból csinál aranyat”, amikor újrahasznosítja az exploitation filmeket. Ahogy azt a Tarantino nyomában sorozat keretében már számtalanszor jeleztük, ez így nem teljesen igaz: nem csak exploitation filmekről és nem puszta újrahasznosításról van szó, ahogy ez az „arany” sem székletből készül, sokkal inkább más nemesfémek különleges ötvözete. A Ponyvaregényben a keveseknek és a sokaknak szóló kultúra bizonyítja be egy sokmenetes, érzéki együttlét során, hogy eredendően egyikük sem jobb a másiknál. A legszebb az egészben, hogy mindebbe a néző bele se gondol, csak habzsolja az élményt.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr904815321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagylaszlo971 2012.10.03. 12:32:08

érdekes, hogy Sergio Leone egyáltalán eszébe jut ennyi embernek ,-)

scorsesefan 2012.10.03. 13:17:24

Az elvárásaimnak megfelelően hibátlan lista. B-)

nagylaszlo971 2012.10.03. 13:55:50

@Orosdy Dániel: hát na, ha nem is éppen Antonioni és Bergman, de Lynch, Bunuel, Almodovár, Kuroszava, Kaurismaki?

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.03. 14:08:00

@nagylaszlo971: Vagyis miért nem azok, akik kb. ugyanazon a vonalon trendiek? :)

Sorban:

Lynch - kedvelem, de nem érintett meg mélyebben
Almodovár - még csak nem is kedvelem
Kuroszava - kifejezetten szeretem, egy "legjobb filmek" listán ott lenne a helye, de a személyes kedvenceim tíz csúcsfilmjébe nem fér bele egyik munkája sem
Kaurismaki - kedvelem, de nem érintett meg mélyebben

A hasonszőrűek közül pl. Jarmusch-t és Truffaut-t vérző szívvel lehagytam, egy bővített listán már lenne helyük. Egyébként a koncepcióm az volt, hogy nincs sorrend, nincsenek "elvek" (pl. kell X ázsiai és Y európai, minden korszakból 1-1 film, vagy akár a kedvenc rendezőimtől valami), szigorúan csak azokra a mozikra koncentráltam, amiket minden további nélkül a kedvenceimnek tartok és nagy hatással voltak rám. Így eshetett ki a Kubrick-életmű (pedig a Mechanikus narancs sokáig játékban volt), vagy akár Coppola (A keresztapával és a Magánbeszélgetéssel). 10 pozíció nagyon kevés, és a listát évezredekig lehetne csiszolni...

Leone viszont nálam minden körülmények között rulez, majdnem minden filmjével.

Silenzio 2012.10.03. 14:10:33

@nagylaszlo971: ez most sznobéria vagy megalapozott kérdés? Mert akkor megalapozottan válaszolok Orosdy úr helyett - még ha nem is ért egyet majd a válasszal.

Folytatom a sort: Fellini, Pasolini, Tarkovszkij, Rohmer, Truffaut, Godard, Varda, Anderson, Klimov, és még sorolhatnánk a művészi mainstream legnevesebb alakjait, a pantheon örökös tagjait. De minek? Kedvenc filmekből kellett válogatni. A személyes élmények győznek a kánon fölött. Leone filmjeit mellesleg nagyon könnyű szeretni, én mindig sírok A jó a rossz és a csúf végén, mert folytatni akarom ott, abban a világban, mert annyira ROMANTIKUS, hogy Schiller is megnyalta volna mind a 10 ujját. Leone védelmében csak ennyit.

nagylaszlo971 2012.10.03. 14:18:32

@Silenzio: nem, szerintem pont nem sznobéria, mert Fellinin kívül a többi felsorolt szerintem is erősen érdemtelenül (és csak sznobságból) PÖT ,-)

Huber Zoltán 2012.10.03. 14:25:23

@nagylaszlo971: a sznobságot én sem csípem, de a Külön banda, a Lőj a zonogoristára vagy a Stalker azért simán cool mindféle bölcselkedés nélkül is...

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.03. 14:25:55

@Silenzio: @nagylaszlo971: Silenzio jól mondja, ez a történet másik oldala.

Egyébként az eredeti elképzelés (amit mellesleg én javasoltam), úgy szólt, hogy a legjobbnak tartott 10 mellett soroljuk fel a 10 kedvenc filmünket. Mert a legjobbak közé bekerülhet a Sátántangó vagy akár az Elfújta a szél, de a kedvenceim között ugyanezek már hátrébb szerepelnének, miközben ugyan a Különben dühbe jövünköt nagyon szeretem, de a lehető legobjektívebb mércével mérve nem tartozik a legjobb filmek közé (a maga nemében remekmű, ami viszont megint más tészta).

Szóval bonyolult dolgok ezek. :)

nagylaszlo971 2012.10.03. 14:30:03

@Orosdy Dániel: értem én, hogy semmi előre elrendelt koncepció nem volt és jól is van ez így, de azért a végeredményt látva mégis erősen csodálkozom, hogy 6 db amcsi film mellé sikerült két makarónifilmet(bocs ,-) ) és két magyart felmutatni
és nincs ebben semmiféle számonkérés vagy sznobéria, csak a végtelen csodálkozás, hogy milyen sokfélék vagyunk...

nagylaszlo971 2012.10.03. 14:35:46

@Orosdy Dániel: na igen, ez egy érdekes dolog lenne, hogy:
1. gondolkodás nélkül (esetleg hipnózis alatt ;-) ) sorold fel a 10 kedvenc filmedet;
2. hosszas vajúdás után állítsd össze a szerinted 10 legtutibb film listáját
3. nézd össze a két listát ,-)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.10.03. 14:43:48

Orosdy kolléga utólagos engedelmével megosztom a szerinte legjobb filmek listáját is (ahogy írta fentebb, először az volt a koncepció, hogy két külön lista lesz).

1941 Aranypolgár
1966 Szegénylegények
1968 Volt egyszer egy Vadnyugat (egyben kedvenc)
1971 Mechanikus narancs
1972 A keresztapa
1976 Taxisofőr (egyben kedvenc)
1977 A félelem ára (egyben kedvenc)
1979 Sztalker
1994 Sátántangó
1994 Ponyvaregény (egyben kedvenc)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.03. 14:45:17

@nagylaszlo971: Én nem így osztályoznám, és akkor a megfejtés is könnyebb: generációm sok más tagjához hasonlóan én is az Új-Hollywoodhoz sorolt alkotókon nőttem fel (ld. "amcsi filmek"), akik viszont egyszerre nőttek fel a Régi Hollywoodon és az európai/ázsiai "művészfilmeken". Vagyis a "sorok között" ott van Godard és az új-hullám (Taxisofőr, Ponyvaregény), Kuroszava (Volt egyszer egy Vadnyugat, A halál keresztútján), a slapstick és Fellini (Régi idők focija), Hitchcock (Cápa) stb. stb.
Nem egymást kizáró kategóriákról van szó tehát, még a nemzetiségi háttér is megkérdőjelezhető sok esetben (pl. a két "makarónifilm" közül az egyik európai-amerikai koprodukció volt nemzetközi sztárokkal, a másikat angol álnevű főszereplőkkel forgatták Madridban európai piacra).

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.10.03. 14:51:05

Az a Jóbarátok-epizód megvolt, amelyikben kvízt rendeznek a szereplők, és Rachellel kapcsolatban az egyik kérdés, hogy melyik filmről _állítja_, hogy a kedvence (Veszedelmes viszonyok), a másik pedig, hogy melyik _ténylegesen_ a kedvence (Hóbortos hétvége)? :D

Lateralus 2012.10.03. 19:00:12

Ez tényleg érdekes kérdés, hogy kedvenc film vs. legjobb film, nekem is két tök külön dolog lenne, előbbi alapján azt feltételeznétek, hogy főként a nívós, többségében amcsi műfaji/közönségfilmekért rajongok, utóbbi alapján meg valami art rajongó, tudálékos, sznob bölcsnek néznétek az tuti :) (Tarkovszkij, Bergman, Kurosawa, Tarr biztos szerepelne rajta, és tényleg személyes filmélmények alapján, nem azért, mert ettől aztán marha okosnak, felsőbbrendűnek érzem magam) Pedig egyik se igaz.

nagylaszlo971 2012.10.04. 09:27:24

BOCS bekapcs
Bár nem vagyok tíz fiatal magyar filmrendező, azért megosztom a saját "közös" (vagyis kedvenc ÉS (szerintem) legjobb) listámat. Első merítésre 13+1 film akadt hipnotikus erejű hálómba, ezeket kezdtem aztán latolgatni és húztam meg a vonalat a tizedik után:
1. A tanú
2. Haggyállógva Vászka
3. Csinibaba
Elsőre három magyar film, úgy az ötvenes évekből/ről, de valahogy mégis szabadon és érdekesen, az izzadtságszag minden zavaró illata nélkül. Ami magyar film esetén ugyebár nagy szó.
Aztán rögtön három amcsi(?):
4. Félelem és reszketés Las Vegasban
5. Lost Highway
6. Fargo
Na, ebből az első a totálbrutál mozgókép, amitől én visítva röhögök, a második a totálbrutál, amit remegve és görcsösen megfejtek, a harmadik pedig az én Amerikám: butácska és korlátolt és mérhetetlenül rövidlátó, de éppen ettől szép és jó.
Aztán vissza Ajrópába(!):
7. Ginger és Fred
8. Underground
9. Brian élete
10. Dodeskaden
Fellini, de nem a hőbörgős-bohóc fiatal, hanem a bölcs és rezignált; Kusturica, annak ellenére, hogy az egész egy totál valószerűtlen marhaság; Blájen, mert csak; Dodeskaden, mert reveláció volt.
ÉS A VONAL ALATT:
11. Habla con ella (mert nyálas és túlbiztosított/túlmagyarázott)
12. Fa yeung nin wa (mert nekem ez már túl szép és megható)
13. Postřižiny (mert vicces és kedves ugyan, de azért mégiscsak túl felületes - bár lehet, hogy csak a bárgyúcska magyar címe miatt érzem így, az eredeti ugyebár felnőtté avatást sejtet)
+ 1. South Park: Nintendo Wii és Cartman a jövőben (kövezzetek meg érte, de akkor is tökéletes dramaturgia, mondanivaló és megvalósítás)
BOCS kikapcs ;-)