A Sötét Lovag - Felemelkedés

2012. július 30. 12:28 - Huber Zoltán

Biztonsági játék

Amikor Christopher Nolan 1998-ban némi uzsonnapénzzel és baráti segítséggel belevágott A csapda forgatásába, talán még ő maga sem gondolta, hogy röpke tizennégy év múlva Hollywood egyik megkerülhetetlen kulcsfigurájaként emlegetik majd a nevét. Nolannak e röpke idő alatt már szinte minden sikerült, amit rendező csak kívánhat magának: a közönség és a kritika egyaránt a tenyerén hordozza, a producerek elégedetten dőlnek hátra a kassza csilingelését hallva, miközben a brit-amerikai direktor gigantikus blockbusterekből faraghatja ki a markáns szerzői világát. Az pedig már tényleg szinte népmesébe illő fordulat, hogy az erős tudatossággal épülő életműbe Nolan még kedvenc képregény-hősét, a legendás Denevérembert is hézagmentesen belesimíthatta. A rendező eddigi Batman-ábrázolásai kétségtelenül a kortárs populáris mozi csúcsteljesítményei közé tartoznak, és tökéletes popcorn-látványosságként, auteur-vízióként, pszichológiai parabolaként, posztmodern identitás-drámaként, morális példabeszédként vagy épp a mai amerikai társadalom terápiás kezeléseként is tökéletesen megállják a helyüket. Nem is csoda hát, ha a két mű instant klasszikusként szinte azonnal a kanonizálódott, és sokan már most is az elmúlt évtized meghatározó filmtörténeti gócpontjaiként emlegetik őket. Különösen igaz ez a 2008-as A sötét lovag esetében, mellyel Nolan olyan magasra helyezte a lécet, hogy számára is kérdésessé vált, van-e értelme megpróbálni újra megugrani ezt a magasságot. A sötét lovag - Felemelkedés alapján nyugodtan kijelenthető, hogy még akkor is megérte ez a kísérlet, ha végül nem született újabb világcsúcs.

sötét lovag-felem.jpg

Szerencsére a rendező a legkevésbé sem ijedt meg az óriási feladattól, ám a végeredményt látva a nézőnek mégis olyan érzése támadhat, mintha Nolan maga sem lett volna egészen meggyőződve a folytatás szükségességéről. A trilógia záródarabja első ránézésre mindenesetre felvonultatja a nolani sikerrecept minden összetevőjét, és az előző rész erőszakos felülmúlásától is bölcsen tartózkodik. A nyolc év után visszatérő, testileg és lelkileg összetört Wayne érzelmi élete nagy hangsúlyt kap a bevezetőben, és a szerzői kézjegynek számító, sok szálat egymásba játszó, összetett narráció is gőzerővel beindul. Az első egy órában Nolan felállítja a sötét és világos figurákat a táblára, majd megmutatja a megoldandó feladványt: Gotham városát ezúttal a fantasztikus fizikai és katonai adottságokkal megáldott (megvert?) Bane fenyegeti, aki egy ördögi lépéssel szó szerint túszul ejti a lakosságot. Bár az akciószekvenciák ezúttal is fantasztikusak, és az alkotók külön elismerést érdemelnek a steril 3D mellőzése, illetve a virtuális trükkök minimálisra csökkentése miatt, az epikus történetszövés és a karakterek meglepő kidolgozatlanságai némi hiányérzetet hagynak maguk után. Nolan szorgalmasan beveti az összes trükkjét, az előadás mégis alibi-szagú, és ez még akkor is igaz, ha ez a hakni egyébként első osztályú tálalásban kerül elénk.

Hiába a nagyszabású jelenetek, hiába dübörögnek gőzerővel Hans Zimmer monumentális üstdobjai és hiába vonulnak fel a jobbnál-jobb színészek, ha a történetből hiányzik az az alapvető drámai mag, ami képes volt az első két részt a míves multiplex-szenzációk fölé emelni. A hősök és az antihősök pszichológiai háttere ezúttal meglepően sekélyre és szegényesre sikeredett. Batman/Wayne valódi identitásával kapcsolatban komolyan vehető dilemmák nem merülnek fel, a felvonultatott segítők többsége pedig unalmas papírfigurák, gyakran bántó klisékből összerakva (az árvaházas múlttal megvert ifjú titán, illetve az egyenruháját letagadó, de végül hősként harcoló rendőr alakja kifejezetten kínos). Hasonló gondokkal küzd a Macskanő karaktere is, akit a folyamatos próbálkozások ellenére sem sikerül meggyőzően az események egyik fontos szereplőjévé avatni - egész egyszerűen azért, mert a hosszú játékidő ellenére sincs idő, hogy eleget tudjunk meg róla. A legproblémásabb azonban a megfelelő ellenpont, az egyszerre vonzó és taszító, azaz a különösen veszélyes ellenség hiánya. Bár Tom Hardy fantasztikus munkát végez, hisz pusztán a hangjával, a mozgásával képes élettel és érzelemmel feltölteni a maszk mögé rejtett figurát, Ra's Al Ghul és Joker karaktereivel szemben Bane értékrendszere egész egyszerűen nem alternatíva Batman/Wayne számára. A harmadik rész főgonosza nem ördögi Mephisto, nem kínálja fel a sötétebb út csábító lehetőségét, így kettejük összecsapása pusztán fizikai és taktikai harcként működik, és nem képes kellő lendülettel megtölteni az gigászivá dagadó konfliktust.

sötét lovag-felem2.jpg

Nolan továbbra is az amerikai társadalom kollektív félelmei iránt érdeklődik, és szándékai szerint a Gotham városát ért grandiózus támadással a nyugati világot mostanság fenyegető, legfőbb veszélyforrásokkal szembesítheti a közönséget. Míg azonban Ra's Al Ghul és Joker brutálisan egyszerű anarchizmusa kiválóan szimbolizálta a terrorizmus kérlelhetetlen logikáját, addig Bane akciója meglepő felszínességgel ostorozza a túlzott liberalizmus alapvető önellentmondásait és buktatóit. A túszul ejtett város, a lincselések és üres boltok ábrázolásával azonban mintha egyenesen a Reagan-korszak rossz emlékű hollywoodi manírjai köszönnének vissza. A francia forradalom díszletei közé helyezett népbíróság, a kommunista szovjet rémet egyértelműen megidéző, havas utcán keréknyomot húzó, szürke „tankok” már-már vörös terrorral riogatják a nézőt. De a gazdagok és a felső vezetők is fontos irányítói a tragikus eseményeknek, illetve a tőzsde is hangsúlyos helyszíne a gonosz hatalomátvételének, mellyel Nolan nyilvánvalóan az állandósuló gazdasági krízisekre utal, áttételesen a kapzsi pénzemberekre hárítva a felelősséget. A korábbi felvonásokkal ellentétben a 9/11 utáni közállapotok analízise a rendező számára ezúttal fontosabb a posztmodern identitásválságnál: a nemzeti himnusz hangsúlyos szerepeltetése egyértelműen kijelöli az új vizsgálódási pontokat.  A jók és a rosszak a kellő motiváció és háttér nélkül azonban csak egyszerű katonái ennek az egysíkúan elrajzolt háborúnak. A csőcselékkel, a spekulánsokkal és a néphatalom kissé propagandisztikus kifigurázásával érvelni a puha demokrácia ellen nem túl elegáns demagógia, ám ennél is fontosabb, hogy a ketyegő bomba örök mozitoposza helyett vélhetően bármilyen más fenyegetés jobban működhetett volna.

sötét lovag-felem1.jpg

A megfelelő alapkonfliktusok, az erős drámaiság hiánya mintha elszívná a levegőt a jellemek kellő mélységű ábrázolása elől, ami miatt igazán egyetlen szereplővel sem tudunk azonosulni. A motivációk lanyhák, az események logikai lánca elvékonyodik, így a kötelező fordulatok és csavarok is erőltetettnek tűnnek (nem is beszélve arról, hogy Nolan csúnyán meg is ágyaz a lehetséges folytatásoknak, ami nagyban lerontja a befejezés értékét). Azt sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy itt alapvetően egy óriási költségvetésű képregény-adaptációról beszélünk, és egy ilyen produkción kissé igazságtalan olyasmiket számon kérni, melyek a zseniális előzmények legnagyobb erényeiként elkényeztettek minket. A film legnagyobb hibájának éppen ezért egy olyan dolgot kell felrónunk, ami más esetben vélhetően bókként funkcionálna: A sötét lovag - Felemelkedés „sajnos csak” egy vérprofi multiplex-látványosság, annak is a legnemesebb fajtából. Üresjáratai és hiányosságai ellenére Nolan kötelező köre pontosan azt nyújtja, amit egy ilyen kaliberű blockbusternek nyújtania kell – egyedül az a bizonyos plusz hiányzik, amit eddig Nolan valahogyan mindig sikeresen becsempészett a tökéletes külcsín alá. A rendező és Batman útjai innen vélhetően elválnak, nagyon izgalmas kérdés, ilyen magasságok után vajon merre vezet tovább az útjuk.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr574686438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kelta 2012.07.30. 14:29:30

"Ra's Al Ghul és Joker karaktereivel szemben Bane értékrendszere egész egyszerűen nem alternatíva Batman/Wayne számára. A harmadik rész főgonosza nem ördögi Mephisto, nem kínálja fel a sötétebb út csábító lehetőségét, így kettejük összecsapása pusztán fizikai és taktikai harcként működik, és nem képes kellő lendülettel megtölteni az gigászivá dagadó konfliktust..........De a gazdagok és a felső vezetők is fontos irányítói a tragikus eseményeknek, illetve a tőzsde is hangsúlyos helyszíne a gonosz hatalomátvételének, mellyel Nolan nyilvánvalóan az állandósuló gazdasági krízisekre utal, áttételesen a kapzsi pénzemberekre hárítva a felelősséget. A korábbi felvonásokkal ellentétben a 9/11 utáni közállapotok analízise a rendező számára ezúttal fontosabb a posztmodern identitásválságnál: a nemzeti himnusz hangsúlyos szerepeltetése egyértelműen kijelöli az új vizsgálódási pontokat. A jók és a rosszak a kellő motiváció és háttér nélkül azonban csak egyszerű katonái ennek az egysíkúan elrajzolt háborúnak. A csőcselékkel, a spekulánsokkal és a néphatalom kissé propagandisztikus kifigurázásával érvelni a puha demokrácia ellen nem túl elegáns demagógia,"

Nem teljesen értek egyet, de előre szólok SPOILERES lesz.
Sztem Nolan nem a pénzemberekre utalja a felelősséget, hanem pont hogy az Occupy mozgalmat bírálja. A tőzsde megtámadása, új igazságos rend, ígérete és az hogy nép kezébe akarják visszahelyezni a hatalmat, tiszta olyan, mint egy Occupy álom. Nem a puha demokráciát támadja, hanem a azokat, akik ennek mindenféle hagymázas álom nevében véget akarnak vetni. Batman eltűnik 8 évre, és a város él és virul (persze ebben benne van hogy miatta kaptak el egy csomó bűnűzőt), ha nem jönne Bane, nem is lenne szűkség Batmanre, gyakorlatilag miatta tér vissza. Bane azokat használja fel, akik azt hiszik rossz a mostani rendszer, és tudnának jobbat csinálni.
Bane is megfelelő gonosz volt szerintem, aki ugyanúgy képes volt rámutatni Batman gyenge pontjaira, és felvázolni egy alternatív megoldást.
Batman felborult rendet akarja visszaállítani Gaothamben, Ra's Al Ghul szerint ez nem lehetséges hiszen a Hothamiek mind bűnösök, pusztulniuk kell, Joker szerint értelmetlen az egész, Batman is olyan őrült, mint ő, Bane meg felvázol egy másik rendet. Rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszert,a mit Batman oly hevesen védelmez, annak az egyik legfőbb nyertese, és hogy Batmannal ellentétben, akik az egész eredete egy tragikus eseményre épül, Bane igazán nagy szörnyűségeket élt át. És szerintem ebből a szempontól, mindegy hogy valójában mit gondol,a követői nagy számából és abból, hogy tűzőn - vízen át kitartanak vele szemben, látszik, hogy van erre a valóságértelmezésre igény.
Többivel egyetértek, túl sok volt a karakter, nagyon egyenetlen volt a film.

goldenhorde (törölt) 2012.07.30. 14:52:59

én nem értek egyet azzal, hogy bármilyen mondanivaló lenne a filmben az amerikai társadalom kollektív félelmeivel kapcsolatban, inkább csak felvillantja ezeket. tisztességtelen kapzsi gazdagok, korrupció mindenütt, hamis forradalmárok, alapvetően tehetetlen nép, félelem a terrorizmustól, a káosztól, stb. De érdemben nem mond, nem is kell hogy mondjon ezekről semmit.

inkább bruce a központi alak. ő lényegében gyerekkora óta (mikor kútba eset+megölték a szüleit) „beteg”, csak ebben a filmben támad fel, gyógyul meg érdemben, és saját normális élete ill. batman reputációjának megmentése érdekében teszi azokat, amiket a film végén tesz.
de komoly mondanivalót (hálistennek) ezzel kapcsolatban sem véltem felfedezni, nem véletlenül képregényfilm, nem pedig komoly dráma:)

Huber Zoltán 2012.07.30. 15:00:44

@kelta: az Occupy-mozgalmat éles szemű kollégám is említette már más helyütt (http://www.mozinet.hu/kezdolap/kritika_|_a_sotet_lovag:_felemelkedes__%2816%29) - nekem azonban az volt az érzésem, hogy Nolan ennél azért egy jóval szélesebb társadalomkritikát vázol, és nemcsak az antikapitalista tüntetőket fricskázza. A békében elpuhult rendőröket/vezetőket, a gátlástalan tőkéseket (ne feledd, hangsúlyos a filmben,hogy Bane-t először gonosz "spekulánsok" segítik) teszi elsősorban felelőssé a gonosz felemelkedéséért. Nem a csőcselék tehet arról, hogy hatalmat kap, hanem az elpuhuló, lanyhuló figyelem. Nem állítottam, hogy ezzel a demokráciát kritizálja, de a túlzott liberalizmust talán igen.

Bane elsősorban érzelmi okból (hogy pontosan miért nem írom le mert spoiler) támad, nem hinném, hogy ez alternatíva Batmannak. A gyenge pontok megtalálása pusztán felszíni dolog...az előző két részben Batman mephistoi csábítással szembesült - én ezt most a legkevésbé sem éreztem. Amúgy jó gonosz volt, hála a színésznek :)

waccamár 2012.07.30. 18:46:23

egy -számomra- fontos dolgot hiányolok a cikkből, kíváncsi vagyok a véleményetekre. engem nagyon zavart, hogy a mostani részben egy az egyben New York-ot láttuk, nem Gotham-et. Az előző kettő részben még el lehetett hinni, hogy egy fiktív városról van szó, de itt manhatten felső nézetből való mutatása, a stock exchange, stb., mind-mind olyan volt, ami mellett nem tudtam elmenni... egyszerűen ez Batman NewYorkban, és nem Gotham-ben.

Huber Zoltán 2012.07.30. 18:51:51

@waccamár: számomra ez is a 9/11 vonal ékes bizonyítéka. Ahogy a nemzeti himnusz is hangsúlyos volt a film fordulópontján, úgy a helyszín is egyértelműen NY (ráadásul az egyik légi pászta egy az egyben a bevett Big Apple panorámát hozta). Nyilván Nolan a tudtunkra akarta adni, miről mesél most...

waccamár 2012.07.30. 18:53:09

@Huber Zoltán: tudtunkra adhatta volna kicsit szofisztikáltabb módszerekkel is :)
ettől függetlenül tetszett a film, bár kicsit jobbra számítottam én is...

Huber Zoltán 2012.07.30. 18:56:50

@waccamár: ez egy blockbuster, annak is értenie kell az üzenetet, aki épp könyékig van a popcornos vödörben :) ekkora költségvetésnél a szofisztikáltabb módszerekhez kissé vastagabb filctollat mellékelnek

Oscee 2012.07.30. 19:42:34

@waccamár: @Huber Zoltán: nem lehet, hogy csak határozottabban, könnyebben felismerhető számotokra NYC (ilyen alapon akkor az előző rész volt túlságosan Chicago)? Az utcai jelenetek jelentős része Pittsburgh volt (Heinz stadion, CMU/Mellon Institute környéke, Penn Avenue, etc)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.07.30. 22:02:10

@waccamár: @Oscee: Én nem láttam, de elvileg a félkész új WTC is szerepelt pár másodpercre a filmben -> még 1 érv a New York párhuzamhoz.

Oscee 2012.07.30. 22:34:42

@[bs]: persze, a párhuzam megvan, nem kimondottan cáfolni akartam - hisz Gotham bevallottan a képregényben is sokat merít New York City-ből, Nolan terelte inkább Chicago felé a városképet (btw szerintem jól tette).

Arra akartam kilyukadni, hogy a tengeren innen azért az ember a manhattani skyline-t könnyen azonosítja, még akár a felrobbanó Williamsburg és Manhattan hidakat is, de igazából Pittsburgh jellegzetességei is erősen jelen vannak, az előzőekben Chicagoé meg főleg - nem érzem New York City-t szándékosan túlreprezentálva.
(pár jelenet Los Angelesben illetve talán Newarkban vagy Jersey Cityben forgott, szóval igazi kavalkád ismét)

Huber Zoltán 2012.07.30. 22:40:04

@Oscee: Egy tengerentúli néző biztosan mást szúr ki...én mint helyismeret nélküli néző csak akkor kaptam fel a fejem, amikor egyértelműen a Manhattan sziget csúcsát mutatták felülről. Ha tényleg egy "mindent-bele" összamerikai városképet csinál, az számomra még inkább logikusabb alkotói ötlet.

nagylaszlo971 2012.07.31. 08:41:19

na, most már csak azt kéne megbeszéljük, hogy hány százmillából készült az Alkotás, hogy az igazi, echte Cinema színvonalat hozzuk ,-)

mrskowalski · http://youarenotinkansasanymore.blog.hu 2012.08.02. 00:24:49

@[bs]: igen, látszódik benne, nem is pár másodpercig, de nem tudom, mennyire van ennek jelentősége, hiszen pl. az is észrevehető volt, h az empire state buildinget viszont kiretusálták a látképből, szóval vagy csak a pénzügyi negyedet akarta beazonosíthatóvá tenni nolan (lenne benne ráció) vagy tényleg univerzális amerikai nagyvárost akart (dettó)
vagy majd nyilatkozik, és akkor megtudjuk :)

eMKá 2012.08.03. 14:29:57

"A csőcselékkel, a spekulánsokkal és a néphatalom kissé propagandisztikus kifigurázásával érvelni a puha demokrácia ellen nem túl elegáns demagógia"

Kíváncsi voltam rá, hogy Ra's Al Ghul megfontolt fundamentalista, majd Joker kaotikus anarchista szemlélete után mit fog majd képviselni Bane. A film nézése közben nem, de utólag mégis nagy hatást tett rám az olykor parodisztikusba hajló, vásári kikiáltót népszerű egyházi prédikátorral ötvöző forradalmár alakja, aki a néphatalom hamis illúzióját hirdeti. Sajnos kevés hangsúlyt kap, hogy valójában az egész sakkjátszma Talia Al'Ghul grandiózus bosszúja, márpedig ebben a megvilágításban Bane akciója populáris cirkuszi komédia egy ideológiai alapokra helyezett terrorcselekmény palástolására.

Nekem sokkal jobban szúrja a szememet, hogy Nolannek több helyen nem sikerül kiegyensúlyoznia a megszokott módon a hollywoodi narratíva diktálta eszköztárat. A határidő mérése (szemben az Eredettel) itt kifejezetten sematikus, Gordon ügyetlenkedése a távirányítóval pedig egyenesen bántó húzás. De mindennel kibékültem volna, ha a záró jelenetet Nolan akkor vágja el, amikor Alfred felnéz. Kicsit Maffiózók feelingje lett volna, de akkor azt mondom, hogy hozza a nolani atmoszférát.

Mindamellett egyébként, hogy kifejezetten tetszett a film, úgy gondolom, hogy Nolan a kelleténél megalkuvóbb volt.

goldenhorde (törölt) 2012.08.18. 17:52:51

bár talán már lezárt fonal ez, hiszen két hetes az utolsó komment, de most már többször látva a filmet, felmerült bennem egy kérdés, amire nem igazán tudom a választ.

az teljesen rendben van, hogy a film egy nagyon szórakoztató látványosság, zene, képek, színészek, mozgalmasság, jó.
De a sok pozitív véleményt író kritikusoknak nem tűnik fel, hogy ebben a filmben talán egyetlen hibátlan jelenet sincs, hogy elképesztő mennyiségű logikai hiba, erőltetett vagy hihetetlen tény, történetmesélést, vágást, stb. érintő fogyatékosság van?
vajon van valami oka annak, hogy annyi pozitív véleményt kellett írni? vagy ők ezeket nem látják?

goldenhorde (törölt) 2012.08.18. 18:00:03

mubi.com/notebook/posts/the-big-murk-a-conversation-about-christopher-nolans-the-dark-knight-rises

ezek a kritikusok legalább látják az általam említett hibákat, és részben igazuk van, amiben nem szvsz az a politikai tartalommal kapcsolatos.

viszont még ha kicsit túloznak is
"Wow, that's the worst example of movie storytelling I've ever seen,
So many opportunities to create mood are left unfulfilled.
Nolan has no visual or dramatic intuition, he doesn’t know where to hold, where to cut, or where to place emphasis
This is bad filmmaking, pure and simple.

azért valahol igazuk is van.
de akkor miért a sok pozitív kritika?

Huber Zoltán 2012.08.19. 20:25:12

@goldenhorde: Ez egy régi vita, de én személy szerint nem rovom fel egy hollywoodi filmnek sem, ha elsősorban a látványt tartja szem előtt, és nem hiteles tényekkel bombáz. Mármint most komolyan, aki beül egy olyan filmre, ahol egy milliomos csóka denevérnek öltözve repked éjszakánként - nos, ott nehogy már kisrealista drámát kérjünk számon...
A vágási hibákkal viszont abszolút nem értek egyet: szerintem a hollywoodi blockbusterek kifejezetten jól vannak vágva (amúgy meg filmnek nem Nolan volt a vágója...)
Miért a sok pozitív kritika?
Ez egy nagy nyári látványosságnak készült, és ebben a műfajban jól működik...ezt a nézőszámok is aláhúzzák, de ettől még nem kell egyetérteni a vállbaveregetésekkel

goldenhorde (törölt) 2012.08.19. 23:00:47

@Huber Zoltán:

értem. szerintem félre is értettük egymást, de itt már nem folytatom, majd valami aktuálisabb filmnél:))