Diktátorok a moziban

2012. május 23. 14:26 - filmvilág

Piszkos12

A múlt héten mutatták be a magyar mozik Sacha Baron Cohen új vígjátékát, amelyben a komikus egy képzeletbeli észak-afrikai ország excentrikus diktátorát alakítja. Ez adta az apropót ahhoz, hogy Piszkos12 című rovatunkban bemutassunk a mozitörténelem legemlékezetesebb diktátorait. A válogatás, amelyben akad vígjáték, dráma és dokumentumfilm is, nyilván nem teljes, a kimaradt filmeket szokás szerint a komment szekcióban lehet reklamálni.

Adenoid Hynkel (A diktátor, 1940)

diktátor.jpg

Chaplin volt az első komikus, aki meg merte rángatni Hitler bajszát, akkor, amikor a diktátor rémuralma még javában tartott. (A film terve már 1937-ben megszületett, a büdzsét teljes egészében Chaplin teremtette elő.) Saját maga alakította a Hitler alteregó Hynkelt, és bár az azóta eltelt bő 70 évben számtalan Führer-paródia született, nála hatásosabban és precízebben senkinek sem sikerült nevetségessé tennie a főnácit. A diktátor ugyan nem feltétlenül tartozik Chaplin legjobbjai közé, de az a jelenet, amelyben Hynkel úgy játszadozik a földgömbbel, mint egy strandlabdával, méltán vált klasszikussá, ahogy a finálé humanista szónoklata is, ahol a diktátorral összetévesztett zsidó borbély (szintén Chaplin) egyenesen a nézőnek címzi a máig aktuális intelmeket. (BS)

IV. Iván (Rettegett Iván, 1944; 1958)

rettegett iván.jpg

A legtöbb diktátor szereti a filmet, de mind közül talán Sztálin vette legkomolyabban ezt a médiumot, mint az agitprop célokra leghatékonyabban felhasználható csatornát. Ha úgy látta jónak, saját maga írta át az ideológiát nem elég pontosan követő filmek forgatókönyvét, mint az a Jégmezők lovagja esetében is történt. A rendező, Eizenstein  azonban kapott még egy lehetőséget, hogy bizonyítsa rátermettségét: Sztálin őt bízta meg a IV. Iván cár életéről szóló film elkészítésével. A 16. századi zsarnokban saját magára ismerő Sztálin a Rettegett Iván első részével maximálisan elégedett volt, a művészt meg is jutalmazta egy Sztálin-díjjal, Eisenstein azonban a második részben már közönséges tömeggyilkosként mutatta be az uralkodót, akit ráadásul kétségek is gyötörnek. Sztálin leginkább az utóbbit sérelmezte, a film így a betiltás sorsára jutott. Eizenstein ennek köszönhetően a tervezett harmadik részt már nem tudta elkészíteni, a leforgatott részeket elkobozták és megsemmisítették. (BS)

Doktor Kananga (Élni és halni hagyni, 1973)

élni és élni hagyni.jpg
Bár hosszú karrierje során a 007-es ügynök számtalan hatalommániás gonosztevővel leszámolt már, közülük mégis egyedül Doktor Kananga nevezhette magát hivatalosan is diktátornak. Ráadásul nem is akármilyennek, hiszen a fiktív San Monique teljhatalmú uraként Kananga elsősorban heroin előállításával, illetve szűz voodoo-papnők fogva tartásával múlatta az időt, miközben Mr. Big álnéven az Amerikai Egyesült Államok egyik legfurmányosabb bűnszervezetét is sikerült kiépítenie. A legendás brit kémet azonban még a természetfeletti praktikáival sem győzhette le: a gonosz kényurat a sűrített levegővel telített töltény végül felfuvalkodott hólyaggá változtatta… ezúttal szó szerint! (HZ)

Az Uralkodó (Csillagok háborúja-sorozat)

star wars.jpg
Ha objektíven nézzük, minden idők legnagyobb államcsínyét kétségtelenül a Csillagok háborúja-sorozat Sötét Nagyura, az Uralkodó hajtotta végre. Palpatine szenátor egy kisebb kereskedelmi affért kihasználva egymaga képes volt kiiktatni a szupererős Jedi-tanácsot, majd egy pár év alatt az egész galaxisból tökéletesen szervezett, hatékony rendőrállamot varázsolt úgy, hogy a munka unalmasabb részét tulajdonképpen nem is ő, hanem az általa teremtett Darth Vader végezte el. George Lucas azonban nem a cizellált figuráiról híres, a legfőbb gonosz karaktere pedig még a hat részesre hizlalt filmfolyam mércéjével mérve is csúnyán elnagyolt: e tehetséges diktátorról csak annyit tudunk, hogy ő a gonosz esszenciális megtestesülése, az ördög maga. (HZ)

Val Verde diktátorai (Ragadozó; Kommandó; Die Hard 2)

val verde.jpg
A markáns reagan-i külpolitika számtalan mozgóképes lenyomatott hagyott maga után, ám az akciófilmek szerelmeseinek bizonyára Val Verde megalapítása a legkedvesebb. E képzeletbeli dél-amerikai ország rövid történelmét számtalan sorscsapás fémjelzi: ha épp nem barátságtalan idegen lények garázdálkodtak a területén (Ragadozó), akkor ex-diktátorok bőszítettek fel olyan amerikai szuperkatonákat, akik aztán módszeresen le is rombolták a fél országot (Kommandó). A hol kommunisták, hol őrült ex-ezredesek kormányozta állam nagy szerencséje, hogy végül azért csak akadt egy tökös amerikai rendőr a washingtoni reptéren, aki nem engedte, hogy a fasiszta Ramon Esperanza tábornok visszatérjen, és tovább szipolyozza ezt a rendkívül szerencsétlen népet (Die Hard 2). (HZ)

Sztálin (Stalin, 1992)

sztálin-passer.jpg

Az 1933-ban Prágában született Ivan Passernek nem kevés közvetlen tapasztalata lehetett a sztálini típusú diktatúráról a hatvanas évek végén, amikor elhagyta hazáját, hogy Amerikában kezdje újra karrierjét. A Sztálin díjnyertes tévéfilmje valószínűleg egészen más (értsd: jóval gyengébb) lenne, ha olyan rendezőre bízzák, aki érti ugyan a szakmát, de egyébként fogalma sincs róla, hogyan gyakorolt a Párt hatalmat a kisember felett. Passer alapos munkát végzett, műve nem pusztán egy hiteles és emlékezetes életrajzi film – a főszerepben szinte felismerhetetlen Robert Duvall is itt nyújtja pályafutása egyik legnagyobb alakítását. A részben Magyarországon forgatott, magyar koprodukcióban  készült alkotásban látható többek között Julia Ormond, Maximilian Schell, Jeroen Krabbé, Joan Plowright, valamint Bálint András, Usztics Mátyás és Rátóti Zoltán is, az operatőri munkáért pedig Zsigmond Vilmos zsebelhetett be több fontos elismerést. (OD

Fidel Castro (Comandante, 2003)

comandante.jpg

Fidel Castro majd ötven éven át építette a szocializmust Kubában, és mint az Egyesült Államokhoz földrajzilag a legközelebb regnáló diktátor, nem élvezett túlságosan nagy népszerűséget az „imperialista” szomszédoknál. Sem a média, sem a politika világában nem volt tanácsos nyíltan szimpatizálni Castróval, netán relativizálni a rezsim bűneit. A forró témákhoz különösen vonzódó Oliver Stone volt az, aki úgy döntött, megmutatja a szakáll mögött az embert. Három napon át forgatott Kubában, mindenhová elkísérte az elnököt, aki – látszólag – tabuk nélkül válaszolt az összes kérdésre. A Comandante ebből a szempontból valóban kuriózum: egy mára már élő legendává vált történelmi figurát hozott a premier plánnál is közelebb, jelentősen árnyalva a róla kialakult képet. Más kérdés, hogy Stone, aki meg sem próbálta leplezni az elfogultságát és a Castro iránt érzett szimpátiáját, igazán rázós kérdéseket nem tett fel neki, csak tovább építette a kultuszát. (BS)

Kim Jong-Il (Amerika Kommandó: Világrendőrség, 2004)

team america.jpg

Miután Trey Parker és Matt Stone szíves közlése nyomán megtudtuk, hogy az Amerikát fenyegető legnagyobb veszélyt a Sátánnal homoszexuális viszonyt folytató Szaddám Huszein jelenti (South Park: Nagyobb, hosszabb és vágatlan), különösebb meglepetést nem okozott, hogy az Amerika Kommandó bábfilmjében is egy valós diktátor, Kim Jong-Il kapta meg az ügyeletes főgonosz szerepét. Kim annyira elvetemült, hogy képes a jeles hollywoodi színészeket tömörítő F.A.G. (Film Actors Guild) tagjait is felhasználni aljas céljaira, ami természetesen a nyugati világ elpusztítása. A viccesen raccsoló marionett-diktátort maga Trey Parker szólaltja meg, és nyilván nem a véletlen műve, hogy Kim hanghordozása nagyon hasonlít egy bizonyos Eric Cartmanére, akinek ugyan nincs hatalma, de igazi diktátor-alkat. (BS

Hitler (A bukás, 2004)

bukás.png

A német filmeseket az utóbbi időben nem lehet azzal vádolni, hogy nem mernének hozzá nyúlni a német történelem kevésbé dicsőséges epizódjaihoz, mégis jelentős felzúdulás követte a hírt, mely szerint Hitlert egy készülő dráma emberibb oldaláról kívánja bemutatni. Szabad-e emberi arcot kölcsönözni a szörnyetegnek, és a filmhíradók világából átköltöztetni a fikció birodalmába, ahol csak egy lesz a sok filmes gonosztevő között? – ez volt az a (költői) kérdés, amit a legtöbben feltettek. Oliver Hirschbiegel filmjének valóban sikerült a pódiumon üvöltöző agresszív törpe jól ismert képén árnyalnia, köszönhetően elsősorban Bruno Ganz kiváló alakításának, aki úgy kelt életre egy megtört, bukott figurát, hogy a néző közben nem érez késztetést rá, hogy együtt érezzen vele. A bukás azonban másról is nevezetes: nincs még egy olyan film, amelynek egyetlen jelenete mémként hasonló karriert futott volna be a neten. (BS)          

Idi Amin (Az utolsó skót király, 2006)

utolsó skót király.jpg
A nyugati ember előszeretettel képzeli az afrikai diktátorokat primitív, szex- és fegyvermániás, olcsó vadembereknek – vélhetően így nyugtatva meg a gyarmatosítás miatt még mindig sajgó kollektív lelkiismeretet. Uganda egykori diktátora, Idi Amin tökéletes alanya ezeknek a sztereotípiáknak, hiszen az önmagát Skócia koronázatlan királyának kikiáltó vezér egyszerre irritáló, komikus, agresszív és veszélyes alakja a földrész véres történelmének. Kevin Macdonald rendező megpróbál túllépni a kolonizációs kliséken, és kissé sötétebb tónusokkal festi meg a tömeggyilkos diktátor portréját, ám végül neki sem sikerül maradéktalanul elkerülnie a mindentudó, bölcs fehér ember szemszögét. Amin rémuralmának valódi arca sajnos így nem jelenhet meg a vásznon, de Az utolsó skót király Forest Whitaker ihletett alakítása miatt azért mégis emlékezetes marad. (HZ

Hitler (Mein Führer, 2007)

mein führer.jpg

A bukás sikerén felbuzdulva a zsidó származású svájci Dani Levy elérkezettnek látta az időt egy Hitlerről szóló (német gyártású) vígjáték elkészítéséhez – az eredeti elképzelése legalábbis valami ilyesmi lehetett. A koncepció azonban később megváltozott, és az elkészült filmnek már nem Hitler a főszereplője, hanem egy zsidó színész, akit azért hozat ki Goebbels propaganda miniszter az egyik koncentrációs táborból, hogy készítse fel a lelkileg teljesen összetört Führert a következő nagy beszédére. A Helge Schneider által alakított Hitler meglepő módon kevésbé hasonlít az eredetire, már ami az arcvonásokat illeti, karakterét tekintve pedig A bukás Führerének rokona, csak – az alkotók szándékai szerint – jóval komikusabb hatást kelt. A Mein Führer (magyar cím: A véresen valódi valóság Adolf Hitler) ehhez képest vígjátékhoz képest túl óvatos és szemérmes, legfeljebb dramedy-ként működik, már ha megbocsájtjuk neki, hogy legjobb ötleteit A diktátorból és a Producerekből meríti. (BS)


Woody Allen és Mel Brooks diktátorai

banánközt.jpgValószínűleg nem véletlen, hogy a bevallottan zsidó származású komikus-író-rendezők előszeretettel szerepeltetnek diktátorokat a műveikben. Woody Allen és Mel Brooks, azaz Allan Stewart Konigsberg és Melvin Kaminsky emigránsok gyermekeként látták meg a napvilágot, és minden bizonnyal nem kis elszörnyedéssel hallgatták kiskorukban a nagyszülők történeteit az Óhazában tapasztaltakról, ahogy később nem érinthette őket túl pozitívan a Holocaust napvilágra kerülése sem. A humoristák agya „fordítva van bekötve”, így nem meglepő, hogy a nem kevés fekete humorral és egészséges öniróniával megáldott Allen és Brooks bohózatot gyártott mindabból, ami a való életben minimum tragikus.

Az Annie Hall rendezőjének első alkotói korszakában, a hetvenes évek közepéig készített remek komédiákban rendszeresen feltűnnek a legkülönfélébb akarnokok, beleértve a Banánköztársaság hétköznapi fickóból előbb gerillává, majd elnökké váló főszereplőjét, illetve az ő elődjét; A hétalvó disztópiájának Nagy Testvér-szerű figuráját, akit a film végén egyetlen megmaradt testrésze, az orra alapján próbálnak klónozni; vagy éppen a Napóleon idején játszódó Szerelem és halált, amelyben a főszereplők merényletet terveznek a francia császár ellen. Az Oscar-díj után Allen már elsősorban a magánéletre koncentrált a műveiben, de az elnyomás témája így is felbukkan jó pár hozzá köthető munkában, a Zeligtől az Árnyékok és ködön át a Z, a hangyáig, sőt, még egy korai színdarabja, a kétszer megfilmesített Ne igyál csapvizet! is a vasfüggöny mögött játszódik.

lenni vagy nem lenni.jpg

Mr. Kaminsky eleinte nem kifejezetten diktátorokról, inkább kisszerű, de zsarnoki hajlamokkal megvert alakokról forgatott filmeket (ilyen pl. Max Bialystock a Producerekben vagy Hedley Lamarr a Fényes [alias Ragyogó] nyergekben), ám már ezekben is rendszeresen tett utalásokat a fasiszta és kommunista terrorra (ld. a Producerek Führerért lelkesedő íróját és az ő Tavasz Hitlernek címre hallgató musicaljét, vagy a Szovjetunióban játszódó Tizenkét szék című vígjátékot). A Világtörténelem - 1. részben a rendező már Nérón, a spanyol inkvizíción és Lajos francia királyon élcelődik (utóbbi visszatérő egysorosa a „Jó királynak lenni.”), a nácik terhére rendszeresen elejtett poénokat pedig már következetes gúny váltja fel a Lenni vagy nem lenni című Lubitsch-remake-ben, amit ugyan nem Brooks dirigált és írt, de producer-főszereplőként – valamint Hitler-hasonmásként – nyújtott teljesítménye folytán az ő életművét (is) gazdagítja. Zsarnokparódiák akadnak szinte minden későbbi mozijában is (Dark Helmet, János Király, Rottingham Seriffje), de legemlékezetesebb megnyilvánulása e témakörben mégiscsak a Lenni vagy nem lenni apropóján elkövetett, The Hitler Rapként ismert nóta, amely kislemezként is népszerű volt. (OD)

54 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr354537532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.23. 14:46:43

Ezúton szeretném interpretálni ügyfelem álláspontját, mely szerint A diktátor igenis Chaplin egyik legjobbja, viszont ha van igazán gyenge rész a filmben, akkor az csak a nagy szónoklat lehet a végén. (Nemesnek nemes, egyet kell vele érteni, meg minden, de nem kicsit remegteti a giccsdetektor kijelzőjén a mutatót.)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.05.23. 15:23:19

A szónoklat önmagában persze giccs, de ha azt nézzük, hogy a filmet egy világháború közepén mutatták be, akkor azért eléggé adekvát. Mikor szóljon ki Chaplin a filmből, ha nem ekkor. Ami tényleg felesleges, az az utána következő epilógus, ahol Hannát szólongatja.
A filmből egyébként bőven lehetett volna úgy 20 percet húzni, kicsit feszesebbre venni a történetet, és akkor tényleg ott lenne a 3 legjobb Chaplin-film között.

algi 2012.05.23. 15:45:50

Amikor játszik a Földgolyóval, az szerintem tök felesleges, miközben folyton ajnározzák, hogy milyen csodás jelenet.

Más: Miért van az, hogy még egy filmes blogon is játszani kell a dilettánst, ha egy film történetesen a sci-fi címkét viseli? A Star Wars-os rész kb. úgy van összehajigálva, mintha egy bulvárlapot olvasnék.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.05.23. 16:33:52

@algi: Miért lenne felesleges? Tény, hogy nem viszi előre a sztorit, de gagnek hibátlan.

Huber Zoltán 2012.05.23. 16:55:50

@algi: Köszi a dilettenáns-címkét, én pedig ajánlanám kikeresni az "irónia" szócikket a Magyar Értelmező Kéziszótár megfelelő részében. Az "i" betűnél lesz...a Star Wars meg nem sci-fi!

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.23. 17:04:40

@Huber Zoltán: Én sem értem teljesen, mi baj a Star Wars-os résszel... A lasztizás is nagyon jó szerintem, nem egyszer leragadtam előtte, amikor a Filmmúzeum adta a filmet, pedig már akkor se először láttam ezt a részt.

Huber Zoltán 2012.05.23. 17:15:16

@Orosdy Dániel: Szerintem is rendben van a labdázós rész, Chaplin zenére komponál egy kifejezetten vicces "táncos-betét" + jópofa, hogy lassan száll a lufi, meg hogy mindezt egy diktátor csinálja. Hitler nem véletlenül rágott be. A szónoklat a végén szerintem is rezeg, de az adott történelmi kontextusban érthető. Amúgy a film Chaplin első hangosfilmje, szerintem ezért érezhető némi bizonytalanság rajta.

algi 2012.05.23. 17:35:28

@[bs]: A film nagy részén kiválóan szórakoztam, de azon a részén csak bámultam, hogy most ez mi. Mármint megértem, hogy szimbolikus, de egy szimbolikus mozzanathoz szó szerint elég lett volna egy mozdulat. Oké, értem, táncol vele, miért kell húzni? Nem lesz viccesebb vagy jelentősebb attól, hogy tovább tart. Semmi többet nem csinál a jelenet második felében, mint az elsőben.

@Orosdy Dániel: Csak annyi a gondom, hogy 1. a Star Warsban nem is szerepel a császár, 2. a kép pedig nyilván a Sith-ek bosszújából van. Nem lehet mindent egy kalapba söpörni, amin a Star Wars bélyeg van. Az Ivánnál érdekes módon ment a két rész két különböző évszámának a megjelölése. Ha a SW Uralkodó karakterének, mint Ian McDiarmid által alakított figurájáról van szó, akkor talán helyesebb lett volna a Jedi visszatért említeni. Vagy vehetjük mind az öt részt, amiben szerepelt a karakter, de azok egyike sem 1977-es.

@Huber Zoltán: Őszintén szólva nem látom az iróniát abban, hogy kizárólag a SW esetében volt pontatlan a cikk. Amúgy meg a sci-fi eszközeit használták a film gyártásakor, a sci-fi esztétikumával élt és a sci-fi rajongók voltak a célközönség, úgyhogy a filmzsánerét tekintve sci-fi. Persze nyilván pontosabb meghatározás lenne a fantasztikum, kár, hogy az a szó kiment a divatból.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.23. 17:44:28

@algi:
Így már értem, félreértésről van szó: csak a cím csesződött el, nem maga a szöveg, az ugyanis végig a teljes sorozatról szól, és így helyes is.

Chaplin: A lasztizás valóban funkciótlan, de szerintem nélküle sokkal szegényebb lenne a film, nagyon színvonalas kis magánszám, és (nekem) nem is lóg ki különösebben nagy egészből.

freemind93 2012.05.23. 17:50:22

@algi: hol volt pontatlan a cikk? eddig csak arról beszéltél, hogy nem érted az iróniát.

Részemről pont ez a lényeglátó, ironikus szurkálódás az egyik ok, ami miatt olvasom a filmvilágot.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.23. 17:58:30

@Huber Zoltán: @algi: @[bs]: A kollégák utólagos engedelmével belejavítottam a szövegbe, most már a teljes Star Wars-sorozatról szól a sérelmezett rész. Szerintem így már hiba sincs benne.

Case solved? :)

algi 2012.05.23. 18:10:02

@Orosdy Dániel: Bárcsak mindenhol ilyen gyorsan menne a hibajavítás!

Huber Zoltán 2012.05.23. 18:12:55

@Orosdy Dániel: @algi: Jaaa, már értem. Igen, a sorozatról van szó...úgy gondoltam, a cikkben említett események egyértelműsítik ezt. Köszi a korrekciót!

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.23. 18:18:48

@algi: A dolgozó népet szolgálom!

@Huber Zoltán: Szívesen.

(Egyébként emlékeim az előzetes egyeztetések során végig arról volt szó, hogy nem csak az első filmről, hanem az egész sorozatról szól majd az a bizonyos rész [mint ahogy az értelemszerű is], de bakik mindig becsúsznak, ilyen a szeláví.)

Monarch (törölt) 2012.05.23. 22:34:47

"Chaplin volt az első komikus, aki meg merte rángatni Hitler bajszát"

Sok bátorságra nem volt szüksége a Hitlerrel hadiállapotban álló Angliában. :)

Monarch (törölt) 2012.05.23. 22:36:26

A Sztálin-film érdekelne, meg lehet valahol szerezni?

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2012.05.23. 22:38:21

No és a Lord of War (Fegyvernepper)???

Thoras 2012.05.23. 23:03:24

@Huber Zoltán: A Star Wars scifi, tetszik vagy sem. Tudom, hogy a története fantasy (vagy népmese, ha úgy tetszik), de a scifi nem a történettől scifi, hanem a külsőségektől (űrhajók, idegen lények, lézerfegyverek, stb).

@vacsad: Abban a diktátor nem főszereplő.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2012.05.23. 23:05:57

@Thoras: A Star Wars-ban sem az Uralkodó az, szigorúan véve az Amerika Kommandóban és a Banánköztársaságban sem.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.23. 23:26:20

Nem gondoltam volna,hogy egyszer élőben látok sci-fi vs. fantasy vitát a Star Warsról, eddig nekem mindig csak meséltek róla.
De science fantasy meg űropera lesz az igazából.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.05.23. 23:42:30

@Monarch: A Chaplin-féle Diktátor nem Angliában, hanem Amerikában készült. Az USA ekkor még nem állt hadban Németországgal, ezért nem is rajongtak nagyon a stúdió fejesek az ötletért. Sőt Angliában is úgy nyilatkoztak az illetékesek, amikor még csak a film terve létezett, hogy betiltanák, mert akkor még Nagy Britannia sem állt hadban a nácikkal. Aztán mire elkészült a film, Angliában már aktuális lett.

Fenn van a teljes Sztálin-film a YouTube-on, bele is tettem a linket a szövegbe.

Thresher 2012.05.24. 00:25:23

@Thoras: Ha külső jegyek alapján ítélünk meg egy kategóriát, akkor valóban, lehet sci-fi az, amiben van lézerfegyver, meg űrhajó, robot, stb.... csak nem túl szerencsés ez a lépés, mert akkor így eleve megmondjuk hogy a sci-finek a jövőben, vagy az űrben kell játszódnia...holott pl. a Donnie Darko vagy a Légy is tekinthető nyugodtan sci-finek, még sincsenek benne az előbb említett dolgok.

Szóval az a sci előtag nem véletlenül van ott, régen valóban egy űrhajó vagy egy robot valamilyen fehérköpenyes tudóshoz volt kapcsolható, de ez igazából csak 50-60-as évekre volt jellemző, később azért már kellett valami plusz, valami tartalom is a sci-fihez, hogy a todomány is benne legyen.
Pont emiatt nem tartják sokan a SW-t "sci"-nek, mert csak külsőségekben merít onnan.

(Például én a Predátort se tartom ilyen szempontból sci-finek, van egy hörgő, full tápos élien, aki válogatott módon öldös, oszt ennyi... Vagy Superman, ő is földönkívűli, az űrből jött meg minden, de és?)

Lucky Larry Silverstein 2012.05.24. 00:45:37

Rendkívül meglepő, hiszen chaplin is zsidó. De hát Hollywoodban ki nem?

Lucky Larry Silverstein 2012.05.24. 00:48:43

@[bs]: Milyen háború közepéről 1940ben? Hollywood-i film? Igen. USA mikor lépett hadba? 1941 dec. Japán ellen, de európához 1944-ig közük nem volt.

Lucky Larry Silverstein 2012.05.24. 01:00:34

@Lucky Larry Silverstein: Botsánat, mégsem. Chaplin filoszemita volt, nem volt zsidó származású.

Akkor még gusztustalanabb ahogy Hollywood zsidó urainak benyalint ezzel a fostartály borzadállyal.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 07:17:41

A zsidózást próbáljuk meg hanyagolni, ha egy mód van rá. És vajon egy háború akkor kezdődik, amikor abba egy ország belép? Hát nem igazán.

Sci-fi-ügyben a helyzet egyértelmű: a SW sci-fi is, meg nem is. :) A tág értelemben vett fantasztikus műfajban, amit következetesen sci-finek nevezünk, mindenképpen helye van, de ha már alműfajokra bontjuk a zsánert, akkor valóban űropera, science fantasy, ilyesmi.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 07:35:06

@Orosdy Dániel: miért neveznénk a tág értelemben vett fantasztikus műfajt következetes sci-finek? Azt fantasztikus műfajcsoportnak nevezzük, aminek a sci-fi csak egy részhalmaza. (És jelen esetben összehibridizálta magát egy másik részhalmazzal,a fantasy-vel, hogy kiakassza a műfaji tisztaság Szent Grálja után epekedő SW-rajongókat.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 07:48:40

@sep: Hát azért, mert ez a szomorú valóság.

"Science fiction is a genre of fiction dealing with imaginary but more or less plausible (or at least non-supernatural) content such as future settings, futuristic science and technology, space travel, aliens, and paranormal abilities."

"The Star Wars franchise helped spark a new interest in space opera, focusing more on story and character than on scientific accuracy."

en.wikipedia.org/wiki/Science_fiction

Erről a műfajcsoport nevű valamiről most hallok először, de kb. ugyanazt jelenti, amit én "tág értelemnek" neveztem, és bizony az is sci-fi.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 08:10:29

@Orosdy Dániel: Film- és médiafogalmak kisszótára, 46. oldal: "fantasztikus film-> a tömegfilm azon műfajcsoportja, amely blabla átlépik a realitás határait blabla. 3 altípusra osztható: sci-fi, természetfeletti horror és fantasy."
Érettségi anyag, egyébként.

Az a szomorú valóság, hogy idézett wiki-szócikk a szokásosnál is pongyolább, azért Robert A. Heinlein és kortársai óta nekifutottak páran a definiálós kísérletnek.

A "tág értelem" nem lehet ugyancsak simán sci-fi, mert könnyen belátható, hogy nem ugyanaz a jellegű fantasztikum található a Világok harcában és A gyűrűk urában. Mindkettő a fantasztikus műfajcsoportban van benne, de nem mindkettő sci-fi--> fantasztikus műfajok nem egyenlő sci-fi, semmilyen tág értelemben.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 08:37:25

@sep: Tudtam, hogy valami kétes hitelű elitista majomsággal fogsz válaszolni. :) Hivatkozni fogsz majd arra a hazai filmlexikonra is, ami szerint Griffin Dunne nő? :D

A szomorú valóság változatlanul az, hogy a wiki szócikke pontos, mint ahogy az esetek túlnyomó többségében sem pongyola, szemben a magyar szerzők gyengébbnél gyengébb könyveivel, legyenek azok tananyagok, avagy sem. (Érettségi anyag? Jujj, akkor az biztos nagyon igényes!... Mellesleg nem is mond ellent annak, amit én állítok, de sebaj.)

Hogy milyen jellegű fantasztikumot képzelsz hová, az a te dolgod, viszont a tények makacs dolgok, fent már leírtam, meghivatkoztam, hogy mi a valós helyzet, úgyhogy a továbbiakban főjj nyugodtan a levedben. :) De van egy még jobb ötletem! Írd meg a "A hetvenes-nyolcvanas évek amerikai sci-fi filmjei" című monográfiát anélkül, hogy kifejtenéd benne Star Wars-t! Akkor fogsz majd csak igazán sok tanulságot begyűjteni az életről! :DDD

Huber Zoltán 2012.05.24. 08:49:34

Jajj, hát nem tudtátok, hogy a SW egy "űropera-sorozat"? Ezt maga a mester mondta róla :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 08:56:12

@Huber Zoltán: Ő olyat is mondott, hogy az egész sztori a fejében volt, amikor a negyedik részt megírta, meg hogy ha lesz belőle elég lóvéja, átáll az olcsó, személyesebb filmekre, úgyhogy... :)

Huber Zoltán 2012.05.24. 09:00:36

@Orosdy Dániel: :) Igen, meg olyat is mondott, hogy zsigerből tudja, hogyan kell filmet rendezni...de hagyjuk.
Egyébként kifejezetten meglepett, mekkora indulatokat kelt a cucc műfaji besorolása :) Bár a sci-fi fetisiszták mindig érzékenyek az ilyesmire ;)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 09:13:05

@Huber Zoltán: Az a durva, hogy valaha tényleg tudta. :( Nemrég újra megnéztem a Csillagok háborúját (geeknyelven: A New Hope), és meg kellett állapítanom, hogy nem kicsit van jól megrendezve! (Ami azért is érdekes, mert Lucas szerint kb. 40%-ban tükrözi a film azt, amit tényleg el akart érni.) Aztán belenéztem a Baljós árnyakba, és... Na de ezt tényleg hagyjuk.

Indulatok szinte csak sepben szabadultak el, de ez már alap, szinte hiányozna, ha nem játszana napi szinten dühös tanárbácsit. :)

butyko 2012.05.24. 09:22:53

@[bs]:" A Chaplin-féle Diktátor nem Angliában, hanem Amerikában készült" Brazíliában vagy Chilében? :)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.05.24. 09:51:49

@Orosdy Dániel: A "köznyelv" lehet, hogy sci-finek nevezi a fantasztikus műfajcsoportot, de attól még nem szinonimák. Becsülöm nagyon a wikipediás szerzők munkáját, lelkesek, szorgalmasak, megminden, de azért ne vegyük szentírásnak minden szavukat, pláne ha van más forrás is.

butyko 2012.05.24. 09:59:20

Leragadtunk a SW-nél. De mit szóltok a "Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája" c. magyar filmhez?

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 10:04:07

@[bs]: Nem vettem szentírásnak a szavukat, de a főesztéták szavait se veszem annak (vö. "más forrás"). Hogy egy műfajba mi tartozik vagy mi sem, azt alapvetően nem a tudomány (_aktuális állása:_, khm) dönti el, bármennyire is igyekszik (a tudósok persze szeretnék átvenni az irányító szerepet, de valójában csak kullogni tudnak az események-jelenségek után, ahogy a földrajzosok se tolnak el kontinenseket, max. nagy kedvvel elemzik azok mozgását).

Így aztán továbbra is csak azt tudom mondani: a tények makacs dolgok, a sci-fi pedig teljesen legitim módon értelmezhető azon tág kategóriaként, amit ti ketten "fantasztikus műfajcsoportnak" szerettek hívni. Az ELTÉ-n ez talán nem áll meg, de szerencsére nem ott vagyunk, én viszont továbbra is a vízilovakkal.

butyko 2012.05.24. 10:04:43

Továbbá:"A holdfény Parador fölött " ?

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 10:13:53

@[bs]: Ha már hiszünk a nagy esztétáknak...

"Ballard jobbára viszonzatlan szerelme a Film iránt rendre megnyilvánult a gazdag pálya során – korai filmkritikusi tevékenységétől (A Csillagok háborúját Hobbitok az Űrben című írásában az „első képzelethiányos sci-finek” nevezte) a műveibe előszeretettel beillesztett filmes referenciákig (különös tekintettel az olyan mozisztárok halálára, mint Monroe, Mansfield vagy James Dean)."

Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009) [Filmvilág folyóirat 2009/06 03. old.]

Ballarddal vitatkoztok, aki lescifizi a SW-t, vagy Attilával, aki ezt nem kifogásolja...?

Találhatok még egy pár ilyet, ha az kell.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.05.24. 10:24:36

@Orosdy Dániel: Ha azzal érvelnél, hogy képlékenyek a műfaji határok illetve ezek a kategóriák, azt elfogadnám, de azt a kijelentést, hogy "a tények makacs dolgok" nem nagyon tudom értelmezni. Milyen tények? A wikipedián? Ez egy fogalmi vita, itt nincsenek tények, csak értelmezések.

Itt van Varró Attiláé, ha már szóba került ő is:
img716.imageshack.us/img716/5677/varr1.jpg

A lead utáni első mondatra koncentrálj. :)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 11:00:28

@[bs]: Lemaradtál és/vagy eltévedtél, Sanyi. :) sep barátod ezen akadt, ezt tekintem én "ténynek":

"Sci-fi-ügyben a helyzet egyértelmű: a SW sci-fi is, meg nem is. :) A tág értelemben vett fantasztikus műfajban, amit következetesen sci-finek nevezünk, mindenképpen helye van, de ha már alműfajokra bontjuk a zsánert, akkor valóban űropera, science fantasy, ilyesmi."

Vagyis éppen azt állítom, hogy "képlékenyek a műfaji határok illetve ezek a kategóriák", amennyiben közelebbről nézzük a dolgot -- ehhez képest mondjátok ti éppen azt, hogy "nem, mert a SW nem sci-fi". Ami _ebben a formában_ tévedés, pont.

Attila értelmezését most nem tudom megnyitni sajnos, de azért összeszedtem egy rövidke gyűjtemény mindazoktól, akik a Filmvilágban nem választották el élesen egymástól a sci-fit és a SW-t (köztük van Varró is, újfent), vagy éppen adott esetben konkrétan össze is kapcsolták a kettőt. Bírd őket is színvallásra! Jó olvasást! :)

"1977-ben a Toei stúdió tanulmányi célzattal levetítette derék alkalmazottjainak a Csillagok háborúját, az elragadtatott színészek pedig a farsangi mulatságon a nevezett mű által inspirált kosztümöket öltöttek magukra. A vigasságon jelen volt a szilaj jakuzafilmek atyaúristene, Kinji Fukasaku, aki házimozit forgatott az eseményről, s miután ez igen jól sikerült, felkérték a japán sci-fi alapító atyái közé tartozó Shotaro Ishinomorit (Cyborg 009; Kamen Rider), hogy kanyarítson egy odaillő szkriptet, amelyhez felhasználhatják az elkészült anyagot." (Géczi Zoltán)

"A kedvenc filmjeim mind ilyenek, keverednek bennük a műfajok: a Mechanikus narancs vagy a Szárnyas fejvadász például. Vagy a Csillagok háborúja: az nem sci-fi, az „a” Csillagok háborúja. Erre vagyok a legbüszkébb, hogy sok műfaj váltakozik a filmemben." (Antall Nimród)

"Az ötödik elem, akárcsak a modern sci-fi alapvetése, a Csillagok háborúja-trilógia, mese, olyan mese azonban, amelynek egyszerű, kicsik és nagyok által egyaránt könnyen megérthető és feldolgozható tanulsága van." (Nádori Péter)

"Lucas esetében is úgy fest, hogy az egológia és a technológia kerekedik felül a Kelet szellemén. Filmjének forrásai, a mese, a sci-fi és a western közül az utóbbi, a magányos hősöket termő műfaj a meghatározó." (Tillmann József A.)

"Torzak, de itt a torzság természetes varázsa sugárzik: nincs az a Csillagok háborúja, ahol sci-fire éhes és ügyeskezű maszkmesterek rafináltabb Szondi-teszt panoptikumot kreálnak, mint itt." (Bikácsy Gergely)

"A Csillagok háborújá-val kezdődött, melynek utolsó jelenete a sci-fi történetét író Christian Hellmannt Az akarat diadalá-ra, Leni Riefenstahl birodalmi pártkongresszus filmjére emlékeztette." (Király Jenő)

"A fantasztikum keresése, a világépítés játéka tehát még nem feltétlen infantilizmus-bizonyíték. A „férfias” sci-fi alkotó nem kerüli meg a szorongás élményét: valóban addig távolodik az ismert világtól, ameddig röghöz kötött képzelete engedi. Az új-hollywoodiak gyermeki lelke megkívánja a következetlenséget; vagy a fantasztikumot hozzák le jó hírként, evangéliumként kedvenc kertvárosukba, vagy – ahogy George Lucas teszi a Csillagok háborújában – kedvenc kertvárosi játszópajtásaikat emelik be az otthonossá tett fantasztikumba." (Hirsch Tibor)

"A „modern” izgalmakat pedig könnyedén prezentálja a rendező, Peter Yates, hisz jól megtanulta a leckét: a Csillagok háborúja után nem lehetséges tündérmese lézertrükkök és űrszörnyek nélkül (vagy sci-fi nem lehetséges lovagi kellékek nélkül?)." (Upor László)

"Például azt, hogy a Csillagok háborúja vagy A birodalom visszavág című sci-fi mesékben az amerikai trükkmesterek csapata mire képes." (Bernáth László)

"Az ’50-es évek gyermekcipőben járó fogyasztói társadalmának science-fiction filmjeiben a gépember viszonylag kevés helyet kapott, jelentős felbukkanásai azonban gyökeres eltérést mutattak a népszerű gyilkosrobot-verziótól. A Tiltott bolygó (1956) Robbie-ja vagy a földönkívüli Gort az Aznap, hogy a föld megállt (1951) című klasszikusban már rendíthetetlen engedelmességgel követi gazdáját – békés alkalmazottak csupán, akárcsak a Csillagok háborúja-széria két örökzöld kedvence, C3PO és R2D2. Az engedelmesség és parancsteljesítés példáiként használják fel őket a filmkészítők: jótékony propagandatárgyak, akár az újonnan épült bevásárlóközpontokban és gyorséttermek parkolóiban felbukkanó helyes reklámrobotok (hatékony működésüket mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a kereskedelmi robotokat gyártó cégek forgalma például a Csillagok háborúját követő évben megkétszereződőtt)." (Varró Attila)

"Fehér ruhás hercegnő, aki segítséget kér az „intergalaktikus gonoszok” ellen; kedves, emberszabású robot; ősi népmese és lovagtörténet, meg modern western, s mindez science-fiction keretben. Nem, nem a Csillagok háborúját jellemeztem, hanem az Üzenet az űrből című japán filmkészítményt." (Harmat György)

"Az új-hollywoodi rendezők egyik leggyümölcsözőbb ötlete, hogy beépítették műveikbe a korábban az amerikai film fősodrában foglalatoskodó alkotók által hulladékanyagnak minősített autósmozi-műfajok több elemét, és akciójuk annyira sikeres volt, hogy az újjászülető álomipar legfőbb cikkei éppen az ötvenes évek kertmozijában annyira népszerű zsánerek – a sci-fi és a horror – lettek. A cápa nem készült volna el A fekete lagúna szörnye című filléres mozi inspirációjának hiányában, és a Harmadik típusú találkozások vagy a Star Wars sem született volna meg az ötvenes évek ötcentes sci-fijei nélkül. A Star Wars különösen érdekes alakzat, az autósmozi-műfajok mellett Riefenstahl (Az akarat diadala), Kurosawa (Rejtett erőd) és Ford (Az üldözők) is megérintette George Lucas rendezőt." (Pápai Zsolt)

"A sci-fi filmtörténet azonban épp e kivételre épül, a mozi előszeretettel választja a „lázadó robot” alakját. Ha mégis volt olyan rendező, aki maximálisan ragaszkodott Asimov alaptörvényeihez és felvilágosult robot-utópiájához, akkor az George Lucas. A Star Wars eposz eddigi öt részében még egyszer sem fordult elő, hogy a különféle androidok emberi gazdáik ellen fordulnának, sőt minden tekintetben igyekszenek megfelelni elvárásaiknak, akár mesterséges életük árán is megvédeni őket." (Herpai Gergely)

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 13:18:03

@Orosdy Dániel: Valamit teljesen félreértesz, két dolgot állítottam fentebb:
1. Az űropera és vele együtt a Star Wars egy hibrid dolog sci-fi és fantasy között, ezért értelmetlen a sci-fi vs. fantasy vita vele kapcsolatban, mert - mivel keverék - mindkettő. Sehol nem írtam, hogy nem sci-fi, azt írtam, hibrid, innentől meg ugyanazt mondjuk, tök fölösleges azt bizonygatni dr. google segítségével, hogy de hát sci-fi. Igen, az, meg fantasy is.
2. A fantasztikus műfajcsoport = sci-fi továbbra is simán baromság, ha megnézed, a wikis sci-fi definíció is kizárja a "supernatural"-t már az első sorban, ami a fantasztikum egy formája, ergo sci-fi és fantasztikum (te kedvedért nem akadémikusan: fantasztikusság) nem lehet azonos.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 13:36:45

@sep: Félreértés az valóban akad itt, hiszen én nem írtam sehol, hogy a "fantasztikus műfajcsoport = sci-fi", mert egyrészt ez nyilvánvalóan nem igaz, másrészt ezt a műfajcsoportos hülyeséget se én használtam, hanem te.

Mit is írtam?

"A tág értelemben vett fantasztikus műfajban, amit következetesen sci-finek nevezünk". Vagyis amit a köznyelv sci-finek nevet, és amit a wiki is megad fogalomként. Ez pedig az, ami, nem más. Akár hiteltelennek akarod beállítani a wikipediát meg a guglit, akár nem.

BTW: Dr. Google-t nem vettem igénybe, csak a Filmvilág archívumának keresőjét. Ha szerinted nem autentikus, ne írj többet oda.

A Csillagok háborúja pedig egyértelműen erotikus politikai thriller, erős áldokumentumfilm-áthallásokkal.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 13:49:58

@sep: "fantasztikum (te kedvedért nem akadémikusan: fantasztikusság)"

Ezért még majd jár egy tökönrúgás, kicsi sznoll.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 14:12:55

@Orosdy Dániel: Nem néztem ki belőled, hogy tudod használni a Filmvilág keresőjét.

De közben rájöttem a félreértésre, ez a félreérthetően formált mondatod
"A tág értelemben vett fantasztikus műfajban, amit következetesen sci-finek nevezünk, mindenképpen helye van"

Nem azt akarja ez mondani, hogy a sci-fi azonos a tág értelemben vett fantasztikus műfajjal, hanem hogy van ez a fantasztikus műfaj, ami a sci-fi nevet viseli és amibe a Star Wars beletartozik. Így már értem.

Kár, hogy utána ezt írtad: "Így aztán továbbra is csak azt tudom mondani: a sci-fi teljesen legitim módon értelmezhető azon tág kategóriaként, amit ti ketten "fantasztikus műfajcsoportnak" szerettek hívni."
Most meg azt mondod, hogy sose mondtál ilyet,mert természetesen nem igaz ez.
Hát teljesen nem lehet rajtad eligazodni.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 14:31:54

@sep: Mert ez a felkérődzött, kizárólag kékharisnyák által használt "műfajcsoport" kifejezés megzavart. Ennyit még el is ismerek: összezavart a belőled áradó következetes korlátoltság.

De lassan hagyjuk abba, mert biztosan fárad már annak a szegény ápolónak a keze, aki helyetted gépeli ezeket a dolgokat.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 14:44:45

@Orosdy Dániel: Hát veled se könnyű új fogalmakat megismertetni, ha az akadémikus zsargon említésére máris kékharisnyázni kezdesz.
De legalább nem zsidózol.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 14:54:23

@sep: "Muefajj-tsopporth". "Ákkádhemikuss zsárgón". Arany kis pofa vagy te azért. Annyira viszont sose leszel jó, hogy lezsidózzalak, szóval sorry.

sep · http://prizmafolyoirat.com/ 2012.05.24. 14:58:01

@Orosdy Dániel: Jóvammá, mással is előfordul, hogy nem ismer egy szót, nyugodjál meg szépen, mindenki tudja, hogy amúgy nagyon okos vagy.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 15:09:02

@sep: Ez idézetként fog szerepelni a következő könyvem borítóján, az már biztos!

Thoras 2012.05.24. 18:23:23

Muhaha! Szép kis vita alakult itt ki. Van némi rálátásom a hazai (igen gyengécske) scifi közéletre, ott már hosszú évek óta ütik egymást a csoportok, hogy akkor mi a scifi, és mi nem, nemzetközi téren meg már jóval régebben. Én már annyi ilyen vitát hallottam (néha részt is vettem bennük), hogy már azonnal ugrok, ha valaki kategórikusan kijelenti, hogy "ez meg ez a scifi nem scifi". Idegesít. Olyat lehet mondani, hogy "szerintem nem, mert", de olyat, hogy "ez nem scifi és kész!", már nem. Senki nem az atyaúristen, hogy csak így megmondja a frankót. Baromi nagyképű dolog.
Én azt vallom, hogy a scifi igenis a külsőségektől az. Scifi a Predátor is, mert idegen lény van benne, és kész. Vannak kevert zsánerű filmek, és az űroperák egy része pont idetartozik, lásd: SW.

Egyébként meg az kisebb része a dolognak. Engem inkább az zavar jobban, amikor azok a seggfejek, akik lenézik a zsánert, a jó scifikről kijelentik, hogy azok nem scifik (például: az 1984 nem scifi, mert az utópia, és az utópia nem scifi). Na, ezzel lehet engem simán kardrántásra késztetni.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.05.24. 20:42:58

@Thoras: Egyetértünk! :)

Az egyetértésemért cserébe te is tégy meg valamit...

Gyere velem és együtt uraljuk majd a galaxist! Legyőzhetjük sepet, és egyszer s mindenkorra meghatározhatjuk, mi pontosan a sci-fi!

:D