Itt a februári Filmvilág!

2012. január 31. 11:05 - filmvilág

Kémek, kopók, pszichogyerekek

fvfeb1.jpgPSZICHOMOZI
A mai gyerekeket mázsás súllyal nyomja a felnőttvilág kiismerhetetlen zűrzavara.  A filmes meseterápia kiút lehet.  Az amerikai gyerekfilmek gyerekhősei ezért szinte kivétel nélkül lúzerek. Kínlódik az ügyetlen csodacsibe, szenved a Némó nevű növendékhal, és persze mindféle embergyerekek is, például egy sárkányokkal barátkozó, bajkeverő viking suhanc, vagy Harry Potter az értetlen „muglik” közt. 

Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében (Mesefilmterápia – 1. rész)
Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia (Lynne Ramsay: Beszélnünk kell Kevinről)
Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája (Ámokfutó diákok)

 

KÉMHÁBORÚ
Le Carré realista kémtörténeteiben a hírszerzők nem James Bond akciódús életét élik, nála a kém inkább emlékeztet bürokratára, mint kalandorra. Kémei dokumentumokat bújnak és félinformációkra alapozott, terjengős értekezleteken tespednek. Ha lövések dördülnek, az inkább jelez tragédiát, mintsem diadalt: a makulátlanul végrehajtott akció csupán az ügynökök által hajszolt délibáb marad.

Sepsi László: Kémek a Köröndön (John le Carré ügynökei)
Nevelős Zoltán: Figurák a táblán (Tomas Alfredson: Suszter, szabó, baka, kém)
Ardai Zoltán: A szochaza védelmében (K-európai kémtörténetek)
Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak (NDK spionok)

SHERLOCK HOLMES
Varró Attila: A bűn hálójában (Sherlock Holmes utóélete)
Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában (Bernáth Zsolt: Sherlock Holmes nevében)

KEN RUSSELL
A nemrég elhunyt angol filmrendező mozgóképes életműve mindig is heves vitákat váltott ki: Russell egyike volt a közönséget és a kritikusokat leginkább megosztó művészeknek, s alkotásait vagy imádták, vagy a pokolba kívánták – középút általában nem létezett. A rendező állandó jelzőjévé vált a „fenegyerek” titulusa, provokatőrnek és botrányhősnek kiáltották ki, műveit vérlázítónak, harsánynak, polgárpukkasztónak, giccsesnek bélyegezték. Pedig a film egyik legnagyobb formateremtő művésze volt.

Varga Zoltán: A zenerajongó látnok (Ken Russell paradoxonai)
Hubai Gergely: Szabad adaptáció (Ken Russell zeneszerző-trilógiája)

SKOLIMOWSKI
Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló (Jerzy Skolimowski)

FILMEMLÉKEZET
Kóbori Sarolta: Brazil magyarok (Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig)
Zalán Vince: Minden rossz és minden jó (Evald Schorm – 3. rész)

ANIMÁCIÓ
Lovas Anna: Animált gyászterápia (Anilogue)
Varga Zoltán: A macska tudja csak (Macskanimációk)

FILM/REGÉNY
Vajda Judit: Álmodni fényes nappal (Brian Selznick: A leleményes Hugo)
Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése (Martin Scorsese: A leleményes Hugo)

KRITIKA
Baski Sándor: Kultuszfilm (Phyllida Lloyd: A Vaslady)
Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye (David Fincher: A tetovált lány)


A címlapon: Tomas Alfredson: Suszter, szabó, baka, kém (Gary Oldman) – a Ristretto Distribution bemutatója.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr724026508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.02.02. 12:49:13

Végre valaki megfogalmazta, mi a gond azokkal a képregényekkel!

"Emiatt nem illik ide a Filmstrip sem, bár a jobb darabok kerültek be ebből az amúgy kínosan humortalan sorozatból, amivel főleg az a baj, hogy Fritz Zoltán, legyen bármilyen remek képregényes is, főleg izzadságszagú tréfákban talál kapcsolódási pontot az aktuális filmekkel. Így aztán olyasmikkel borzolja a kedélyeket, mint A majmok bolygóját Mauglival, a Vasembert a vasorrú bábával összehozó csík (leírni is kellemetlen). A Filmstripekből épp azok sikerültek inkább, ahol ő maga vagy saját karakterei jelennek meg (ld. a Pinkhellbe bekerült első és negyedik darabot), ezek viszont a Filmvilág olvasói előtt maradnak részben érthetetlenek. Érdemes lenne újragondolni ezt a sorozatot."

konyves.blog.hu/2012/02/02/az_utolso_pinkhell