Instant apacsdohány

2011. május 04. 08:05 - filmvilág

Premierek a héten

HALÁLOS IRAMBAN: ÖTÖDIK SEBESSÉG – A széria legújabb részével kapcsolatos egyetlen meglepő fejlemény: a 7,9-es IMDb pontszám. [előzetes]

INSTANT DOHÁNY – A Millenium-trilógia után újabb svéd krimi-bestsellerből készült adaptáció. Szinopszis: „Három férfi. Egy latino drogdíler, egy rebellis jugó bandafőnök és egy ambiciózus vidéki svéd egyetemista. Gazdagok akarnak lenni. Nagyon. Minél könnyebben és gyorsabban. Amikor összehozza őket a véletlen, rádöbbennek, hogy van még egy közös céljuk: revánsot venni azon az emberen, aki így vagy úgy tönkretette az életüket.” [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Espinosa munkájában nemcsak elmagyarázva, kidolgozva sincs sok minden, így a mozgóképes verzió nem több középszerű gengszterfilmnél, mely még felvillantani sem tudja, mi volt a regényben különleges. (Vajda Judit kritikája a májusi Filmvilágban olvasható.)

EGYSZER FENT, EGYSZER LENT – Dán párkapcsolati dráma. Szinopszis: „ Ask és Anne házasok. Mindenük meg van, ami a kiegyensúlyozott boldog élethez kell: lakás, jó állás, csodálatos gyerekek és szerelem. Munkahelyi és gyereknevelési problémáik sem rendkívüliek, kezelni tudják a felmerülő gondokat. De egy reggel Ask bejelenti, hogy egy kis szünetre van szüksége. Kezdetben a döntés indokolatlannak tűnik, főleg, hogy ettől mindenkinek megváltozik a sorsa.” [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Az Egyszer fent, egyszer lent nem kiemelkedő, de remek arány- és stílusérzékkel levezényelt mozidarab, ami hozza a dán filmektől megszokott erős színészi jelenléttel és az olykor meghökkentő, mégis egyszerűen, tisztán és intelligensen ábrázolt helyzetekkel járó hatást. (Forgács Nóra Kinga kritikája a májusi Filmvilágban olvasható.)

APACSOK – A 2009 óta futó, azonos című színdarabból készített Török Ferenc tévéfilmet Csányi Sándor, Schneider Zoltán, Gazsó György, Bálint András  és Szervét Tibor főszereplésével. A főszereplő a Csányi által alakított filmrendező, a nagyapjáról forgatna, aki a 60-as évek elején indián-törzset alapított, és kivonult a társadalomból, hogy ezzel tiltakozzon a rezsim ellen. [előzetes]


A Filmvilág kritikusa szerint: Az ’56-os forradalomnak az a titka, hogy egyetlen történelmi pillanatra sikerült összekovácsolnia ezt az „ahány magyar, annyi párt” egymást maró, önvesztő közösséget. Ha tart még két hétig, valószínűleg oda a csoda, mindenki megint egymásnak esik. De nem tartott, elveszett. Paradox módon így maradt fenn a tiszta egység máig nosztalgikus élménye. A forradalomról szóló filmeknek tulajdonképpen ugyanígy kellene működniük. Megfürdetni a nézőt valami közös kegyelmi pillanatban. A felismerésben, hogy én voltam, aki lőttem, meg akit lőttek, aki maradt, meg aki menekült, én voltam, aki aláírt, meg aki nem, aki a legközelebbi május elsején már felvonult, meg aki a börtönben tovább aszalódott.
De az ’56-os filmek rendre elszalasztják ezt a lehetőséget. Nincs bennük az engesztelő közösségérzés, amely végül elbocsájt, jól van, menj, csináld a dolgod, ezzel többet nem kell foglalkozni. Amit azonban a sok emlékfilm elszalasztott, ez az okos politikai krimi megcsinálta. Az Apacsokban ugyanis egy ilyen pillanat biztosan van. (Muhi Klára kritikája a februári Filmvilágban olvasható.)
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr702871303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.