A torinói ló sorsa

2011. március 31. 00:26 - filmvilág

Premierek a héten

SORSÜGYNÖKSÉGA testőr és A Bourne-ultimátum szkriptjét jegyző George Nolfi első rendezésében egy Philip K. Dick novellát adaptált, szabadon. A Matt Damon által alakított politikus főhős beleszeret egy gyönyörű balett-táncosba (Emily Blunt), a Helyreigazító Iroda emberei azonban szabotálni akarják ezt a kapcsolatot. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: A Sorsügynökség sci-fi elemekkel megbolondított, New York-i románcként kiválóan funkcionál, de Dick novellájának hagyatékát továbbra is a Dark City ápolja a leghűségesebben – függetlenül attól, hogy kinek a neve szerepel a kreditlistán. (Sepsi László kritikája az áprilisi Filmvilágban olvasható.)

A TORINÓI LÓ – A politikai viták kereszttüzébe került Tarr Béla utolsónak mondott filmjét Berlinben, a kritikusok elismerése mellett, a Zsűri Nagydíjával tűntették ki. A cím azt a lovat jelöli, amelyet Nietzsche 1889-ben, Torinóban pillantott meg. Mikor a filozófus látta, hogy gazdája keményen ütlegeli a jószágot, a segítségére próbált sietni. A találkozó után nem sokkal kezdtek a mentális problémái súlyosbodni, a film azonban nem az ő életét, hanem a ló gazdáinak további sorsát követi nyomon. [előzetes]


A Filmvilág kritikusa szerint: Tarr utolsó filmje sok tekintetben a legradikálisabb mind közül. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy egy alkotói pálya lezárásának szánták. Ha folytatódna is ez a pálya valamilyen formában, Tarr úgy intézte, hogy ez után a film után több Tarr-filmet már ne lehessen csinálni. Jól ismert képi és dramaturgiai eszközeit a végletekig letisztította és sűrítette. Néhány vizuális emlékeztetőt is elhelyezett régebbi Tarr-filmek emlékezetes snittjeire, amelyek felfedezését hagyjuk meg a filmtörténeti vetélkedők számára. Annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy A torinói ló képileg, szerkezetileg és hatásában is a Tarr-filmek kvintesszenciája. Akik ezt hígítva sem szeretik, azoknak ez figyelmeztetés. (Kovács András Bálint elemzése a márciusi Filmvilágban olvasható.)

A TORINÓI LÓ – magyar, 2011. Rendezte: Tarr Béla. Írta: Tarr Béla, Krasznahorkai László. Társrendező és vágó: Hranitzky Ágnes. Kép: Fred Kelemen. Zene: Víg Mihály. Szereplők: Derzsi János, Bók Erika, Kormos Mihály, Volker Spengler. Forgalmazó: Cirko Film. 150 perc.
 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr282787033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.31. 19:57:12

A torinói ló sorsa - a mai napon, igaz 11.45-ös előadáson, egyedül néztem a Mammutban. Isteni volt!

Beyonder 2011.03.31. 20:51:27

@efes: Multiplexben is játsszák? Szép. :)

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.04.01. 12:51:18

@Beyonder: szvsz jobber provokátor volt. És/vagy tényleg futóbolond.

Beyonder 2011.04.01. 12:57:07

@efes: Utóbbi lehet, mert már korábban is látványosan rajongott Béláért. Írd be a google-be, hogy Tarr Lara.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.04.01. 13:47:16

@Beyonder: igen aztán elolvastam az eredeti posztot is - Tarr Lara tényleg az utóbbi, ráadásul még fotóművész is. :D

Susanne101 2011.04.04. 10:22:24

Beyonder, efes!

Találgatni - könnyű. Ismeretlenül megítélni valakit - ez is könnyű. Mindenféle jelzővel illetni valakit - szintén könnyű.

Nem Tarr Lara a futóbolond, nem Ő az őrült. Sokkal inkább azok, akik ilyen jelzővel illetik Őt.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2011.04.04. 11:38:04

@Susanne101: Én nem ítélkezem, csak érdeklődnék: Milyen szociális érzékre utal az, ha valaki egy nyilvános vetítésen vakuval fényképezi a vásznat? És mióta szempont az ilyenkor, hogy "meg lett beszélve a Bélával"? Vagy talán nevezett Béla direkt örül is neki, ha filmjét a fizetőnézők úgy tekintik meg, hogy valaki közben vakuzik és kattogtat?
Egyébként az embereket általában a tetteik alapján ítélik meg, és a vélemény szabad. A védelem visszavonul.

Susanne101 2011.04.04. 11:49:36

@Orosdy Dániel: Amint láthatod, nem a történteket kommenteltem, hanem a jelzőket, amivel Tarr Larát illetik. A vélemény valóban szabad, ám úgy vélem, akkor alkothatunk igazán véleményt egy megtörtént dolgoról, ha jelen voltunk. Másképp nem releváns. Egy művész ember megítélése pedig nem a virtuális világ névtelen kommentelőinek feladata. Remélem, így már érted, mire céloztam. Üdv, Hubai Zsuzsa

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2011.04.04. 12:19:08

@Susanne101: Tudtommal az incidenst senki sem cáfolta meg mostanáig, ami pedig az "akkor alkothatunk igazán véleményt egy megtörtént dolgoról, ha jelen voltunk"-részt illeti, felmerül a kérdés, alkothatunk-e egyáltalán releváns véleményt bármiről is a saját közvetlen környezetünk történésein kívül? Pl. nem mondhatom Hitlerről azt, hogy kifogásolhatóak voltak az erkölcsi nézetei, mert nem voltam ott, amikor parancsot adott az Endlösungra?
Ha a "művész ember megítélése" Tarr Larára vonatkozik, akkor gondban vagyunk, mert 1) művészi minőségében senki sem nyilvánított róla véleményt 2) a művészekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra 3) nyilvános mozielődásokon főleg 4) én pl. nem is tudtam, hogy ő művész. Ha nem rá vonatkozik, akkor különösen problémás a helyzet, mert a művészek és alkotásaik megítélésére a virtuális világ névtelen kommentjei különösen alkalmasak, pl. az ilyen kommentelők tartják 8,6-os átlagon a Sátántangót az imdb-n.
A "névtelen kommentelők" közül én eleve vállalom a nevem, Beyonderé pedig két perces internethasználattal kideríthető. Összefoglalva: nem vagyunk annyira igazságtalanok, mint elsőre tűnhet.

Üdv:

OD

Susanne101 2011.04.04. 12:36:50

@Orosdy Dániel: Nem vitázni jöttem. Csupán igyekeztem rávilágítani arra, hogy Tarr Lara nem egy őrült futóbolond.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2011.11.09. 12:54:50

Úgy tűnik, ez a szinte barátságos kis eszmecsere még fél év elteltével is képes komoly indulatokat, névtelen telefonokat kiváltani. Kemény időket élünk.