Facebook, Fincher, női szem

2010. október 28. 16:18 - filmvilág

Itt a novemberi Filmvilág

NŐI SZEMMEL
Laura Mulvey 1975-ben megalkototta a „male gaze” azóta sokat idézett fogalmát, mely szerint a film történetében azért öröklődnek a nemi sztereotípiák generációról generációra, mert Hollywood a férfi szereplő pozíciójával azonosul, mindig az ő tekintetén keresztül láttatja a „gyengébb nemet”. Ennek köszönhetően a nő csakis a vágy tárgyaként van jelen a filmekben, olyasvalakiként, akihez a férfi és a patriarchális rend képviselte ideológiák, elvárások társulnak.

Hungler Tímea: A kamera neme (Női tekintet)
Kovács Kata: Az apa árnyéka (Sofia Coppola)
Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló (Angelina Jolie)


PERZSA NŐK
Iványi Zsófia: Kőzáporban (Nők a perzsa filmben)
Barkóczi Janka: Perzsa kertek (Beszélgetés Shirin Neshattal)

FINCHER ÉS A FACEBOOK
A Facebook generációs jelenség. Azt az élményt, amit a 60-as években a Beatles és a popegyüttes megjelenése és az irántuk való rajongás jelentett, ma a közösségi média használata kínálja. David Fincher filmje, A közösségi háló a világ legnépszerűbb közösségi oldalának születését meséli el, miközben a feltaláló portréját is megrajzolja, aki mindennek ellenére sohasem találta meg a saját társaságát.

Deák Dániel–Schreiber András: Behálózva (Beszélgetés Nyírő Andrással)
Varró Attila: Amerikai kapcsolat (Richard Berry: 22 bullets)
Baski Sándor: Netpolgár (David Fincher: A közösségi háló)

A HELY SZELLEME
A kísértetház-filmek a horror klasszikus korszakában a kísértő szellemek történeteiről szóltak, legyenek azok természetfeletti jelenségek vagy csupán ravasz bűnözők által mozgatott trükk-teremtmények, ezt a hagyományos műfajsémát cserélik az ’50-es évek végén indult modern zsánerképződmények képzelt fantomokra. A kísértetház-film a mai gazdasági válság hatására újra rátalált egy termékeny társadalmi fóbiára: a bosszúszomjas démon ma már a lakáshitel jegyében lépi át a küszöböt.

Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce (Klausztrofób thrillerek)
Varró Attila: A törlesztés démonai (Kísértetházak)

FESZTIVÁL
Schubert Gusztáv: Túlélni az életet (Velence)

KÉPMESTEREK
Rédey Soma: Fény a falon (Beszélgetés Tóth Jánossal)

IVAN PASSER
Zalán Vince: Kisvárosi víkendek (Ivan Passer másfél cseh filmje – 2.rész)

FILMISKOLA
Pápai Zsolt: Serpenyő és puska (Hangnemváltás és kevert hangnem)
Varga Zoltán: Keresztutakon (Párhuzam és mozaik)

TELEVÍZIÓ
Schreiber András: Szupergettósítás. (Kultúrtévé)

KRITIKA
Csillag Márton: Viccen belül (Ethan és Joel Coen: Egy komoly ember)
Gorácz Anikó: Sorskönyv (Szekeres Csaba: Örvény)

FILM/REGÉNY
Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr (Martin Booth: Az amerikai)
Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás (Anton Corbijn: Az amerikai)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr622405701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

filmekről röviden · http://filmekrolroviden.blog.hu/ 2010.10.28. 18:15:07

A kísértetházas szekció mindenképpen érdekesen hangzik. Anno pl az eredeti The Hauntingnál nálam abszolúte az jött le (ami egybevág az ötvenes évekbeli filmekkel kapcsolatos megjegyzéssel), hogy a főhősnő részéről csupán hallucináció volt a dolog és érdekes volt nemrég azt olvasni, hogy mások szerint meg nem. Úgyhogy érdekes a téma. (Ide írom még egyszer, hogy "érdekes", mert mintha kicsit hiány lenne belőle a kommentemben.)

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2010.11.16. 13:54:39

Felhívnám rá a figyelmet, hogy a Machete rendezőjének neve NEM Roberto Rodriguez, ahogy a novemberi számban két helyen is szerepel! Szép dolog echte mexikóit csinálni a mesterből, de a tény tény marad: ROBERT Rodrigueznek hívják, így, "-o" nélkül. Amerikában született, ezen a néven, Robertként is alkot, valószínűleg már meghalni is így fog.